A 2011/2012-es évad

Műsoron a Mérnökszínház, A peleskei nótárius, a DühöngŐ, a Hetvenhét, a Pótkolbász, avagy szurrogátum delikátesz, a Tizenkét dühös ember, a Chicago, a Zarándokének, A láma köpése, a Szentivánéji álom, Széllel szembe - poénok és poémák, a Rák Jóska, dán királyfi, a Rokonok, A nők iskolája, a Top Dogs.

Mérnökszínház avagy a Bőröndrobogó és a Xanaxok

Merlin és a segédje, Jancsi hónapok óta mérnökösdit játszik. A legújabb fejlesztésük egy elektromos, napelemes autó. A kaszniban ülve épp az utolsó teszteket végzik, amikor hazaér Sára, Merlin felesége. Sára házsártosabb hangulatban van, mint valaha. Ápolónőként neki ott a kórház, aztán a házi munka. Ezek meg élik a világukat?! Amikor neki egy elektromos biciklit ígértek? Kímélendő a fájós lábát?

A „fiúk”gyorsan beleegyeznek, Sára megkapja azt a biciklit. Mit biciklit? Egy robogót! Sára vérszemet kap, tovább rendel. Ha robogó, akkor legyen aranyszínű, össze lehessen hajtogatni, és pihekönnyű. A megrendelés igazi mérnöki kihívás, Jancsi még örül is neki.

Különben is szép nap ez a mai. Elkészült a csodaautó, Jancsi barátai pedig ünnepelni akarnak: Dávidot biztos bekasztingolták a következő valóságshowba, Tündét és Dórit pedig nyilván felvették az egyetemre. Tünde média-kommunikáció, Dóra pedig andragógia szakra jelentkezett.

Csengetnek. Két furcsa lény türemkednek befelé. Xanaxok a Relax bolygóról. Rendkívül érzelemdús, jólelkű lények. Segítséget remélnek Merlintől. Az a gondjuk, hogy a xanax népből kiveszett a mérnöki gondolkodás tehetsége. Merlin és Jancsi vállalják a lehetetlent. Éppen kapóra jön, hogy meg kell alkotniuk a robogót.

Érkeznek Jancsi barátai. Dávid máris mélyen maga alatt. Nem lesz belőle celeb. A lányok se érték el a kellő felvételi ponthatárt. Egy okkal több, hogy Merlin és Jancsi a mérnöki munka nagyszerűségét megmutassák – hátha út közben a fiatalok kedvet kapnak. Kezdetnek Jancsi mutat néhány mérnöki csodát, ám ez tömény érdektelenségbe fullad. Xanaxainkat a szebbik nem jobban érdekli. Nagyobb meggyőző erővel bírnak azok az interjúk, amiket Jancsi szedett össze: a legtöbb világhíresség valójában mérnök, vagy az akar lenni. Például Erdei Zsolt, Messi… végül Lady Gaga veri ki a biztosítékot…

Elkezdődik a robogó elkészítése. Dávid lelkesen segít, Merlin még lelkesebben magyaráz, a xanaxok pedig – annál is lelkesebben csajoznak. Amikor elkészül a jármű, a xanaxok azzal állnak elő, hogy ők elvinnék magukkal referencia anyagnak. Biztosak abban, hogy a Nagy Xanax legalább egymillió mérnököt hív majd vendégmunkásnak – és ez az első értelmes ötlet tőlük, amióta megismertük őket.

Szereplők:

Merlin / Jordán Tamás
Sára, a felesége / Vlahovics Edit
Jancsi / Balogh János
Dóra / Varga Dóra
Dávid / Budai Dávid
Tünde / Unger Tünde
Xanaxok / Kálmánchelyi Zoltán, Vass Szilárd

Író: Sultz Sándor
A filmbejátszások rendezője: Horgas Ádám
Operatőrök: Kaczmarski Ágnes, Wolf Ferenc
Hangmérnök: Joós Márton

Rendező: Jordán Tamás

Külső szakértők:
Antro Nonprofít Kft.
Hivessy Géza okl. gépészmérnök
Stangli Ferenc villamosmérnök
Üveges Péter formatervező

Külön köszönet: Moveo Zrt.

Együttműködő partnerek:
Dél-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület
Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.
INNOVA Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.
NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft.
KM-RIÜ Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület
Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.
Pannon Novum Nyugat-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Bemutató: 2011. november 7. 19 óra, Nagyszínpad

 

Gaál József – Darvas Ferenc – Várady Szabolcs - Bognár Róbert: A peleskei nótárius

zenés bohózat

Gaál József, a magyar színműirodalom klasszikusa idén kétszáz éve született a Szatmár vármegyei Nagykárolyban (ma Románia). Vígjátékát, amelyet Gvadányi József „hőskölteménye” ihletett, 1838-ban mutatta be a Nemzeti Színház. Mai színpadra Bognár Róbert és Schlanger András alkalmazta, a dalszövegeket Várady Szabolcs, a zenét Darvas Ferenc írta.

A történet egy vidéki színházban kezdődik. A társulat bemutatóra készül, a nézők már várják, hogy felmenjen a függöny, de ehelyett nagy zenebona támad: a színészek sztrájkot hirdetnek elmaradt gázsijuk miatt, a nézők viszont ragaszkodnak hozzá, hogy darabot lássanak a pénzükért. Végül megszületik az egyezség, A peleskei nótáriust adják, mert az biztos siker.

Innentől kezdve két szálon fut a cselekmény; nyomon követhetjük a tekintélyes és felvilágosult Zajtay jegyző úr halálos veszedelmekkel és zajos botrányokkal teli útját Nagypeleskétől, zsiványtanyán, Nemzeti Színházon át fia boldog esküvőjéig, miközben esküdt ellensége, Tóti Dorka, géczi boszorkány semmi ármánytól, fekete mágiától vissza nem rettenve próbálja útját állni és elpusztítani. A vérfagylalóan komikus, fülbemászó dallamokkal, tánccal, énekkel fűszerezett jelenetek közben fel-felbukkannak a színház jól ismert figurái, a bakafántoskodó tűzoltó, az öntudatos kellékes vagy a sértett szubrett. Mire a Zajtay család behajózik a boldogság révébe, a színházban is kitör a várva várt siker.

Szereplők:
Zajtay, peleskei nótárius / Szabó Tibor
Tóti Dorka, géczi boszorkány, színész / Orosz Róbert
Baczur Gazsi, néző / Zayzon Zsolt
Bíró, Hopfen, tűzoltó, színész / Szerémi Zoltán
Éjjeliőr, botos, Othello, színész / Bajomi Nagy György
Rendező, szobalány,banya, Bandi, Keserű / Kelemen Zoltán
Sebestyén, betyár,banya, néző: Kálmánchelyi Zoltán
Korcsmáros, kávés, betyár, banya, néző, Halmi / Endrődy Krisztián
Első bojtár, Laczi haramiavezér, banya, Krockbrock, Savi, néző, ló / Horváth Ákos
Sándor, betyár, banya, Pazardi, színész / Poppre Ádám
Bíróné, cafka, Nina, színész / Németh Judit
Desdemona, 1. kellékes,banya, cafka, színész / Nagy Cili
Fanni, cafka, banya, színész / Csonka Szilvia
Második kellékes, szobalány, Ella, cafka, banya,néző / Märcz Fruzsina
Zsuzsi, Gizella, szobalány, színész, banya, súgó / Alberti Zsófi
Banya, Kati, Elvira, vokál, Éjkirályné / Senkovics Petra
Kellékes, banya, vokál, néző / Lévai Tímea
Bojtár, néző, banya, szobalány,vokál / Szabó Róbert Endre

Zenészek:
Joó Nikolett (fuvola)
Juhász Tibor / Morvay András (harsona)
Hotzi Péter / Hotzi Ferenc (klarinét)
Ujhelyi Péter / Németh Imre (trombita)
Müller Péter / Maronics Ferenc (zongora)

Díszlet, jelmez: Zeke Edit
Zenei vezető: Müller Péter
Korrepetítor: Falusi Anikó
Koreográfus: Bodor Johanna
Kellék: Nagy Kornél
Ügyelő: Győrváry Eszter
Súgó: Kiss Lívia

Rendezőasszisztens: Pintér Krisztina

Rendező: Schlanger András

Bemutató: 2011. szeptember 30., 19 óra, Nagyszínpad

 

DühöngŐ

ingyencirkusz két részben

John Osborne: Look back in Anger című drámája alapján
Fordította: Losonczi Gábor

Aktuális-e még Osborne 1956-ban írt drámája?

Kínzó klausztrofóbia, fullasztó betonszarkofágok kielégületlenségtől fülledt éjszakái, perspektíva nélküli lézengés, az emberi értékek devalválódása, a tehetetlen szerelem brutalitása, tébolyító garzonok néma fülkeforradalmai, gyűlölet, üvöltés a szeretetért, egyedüllét, kozmikus társasmagány.

Dühöngő ifjúság.

A francia Mathieu Kassovitz 1995-ben készült, Gyűlölet című filmjében a következő mondatok hangzanak el: „Egy társadalom zuhan lefelé. Miközben zuhan, azt mondogatja magának, eddig minden rendben, eddig minden rendben, eddig minden rendben. Nem a zuhanás számít, a leérkezés.”

Tíz évvel később, 2005-ben Párizs lángokban állt, 2011 nyarán London utcáin gyújtogattak és fosztogattak. …

Kik voltak az elkövetők? A kallódók, a munkanélküliek, a szeretetlenek, a kirekesztettek, a „megalázottak és megszomorítottak”.

A dühöngő ifjúság.

Nem kérdés, aktuális-e Osborne 1956-ban írt drámája.

Szereplők:

Jimmy Porter / Poppre Ádám
Cliff Lewis / Szabó Róbert Endre
Alison Porter / Alberti Zsófi
Helena Charles / Lévai Tímea

Látvány: Kiss Borbála
Dalszövegek: Kelemen Zoltán
Trombitán közreműködik: Takács Dániel
Súgó: Jenei Ágnes
Rendezőasszisztens: Juhász Ádám

Rendező: Nagy Cili

Bemutató: 2011. szeptember 18., Stúdiószínpad

 

Zalán Tibor: Hetvenhét

A Weöres Sándor Színház a legkisebbeknek kedveskedik az Illyés Gyula népszerű meséjéből készült zenés játékkal, amelynek szövegkönyvét Zalán Tibor, zenéjét Huzella Péter jegyzi. Az előadás során számítunk a közönség aktív közreműködésére, a történet hőseit a nézők közül kikerülő segítők menekítik meg számtalan veszélyből. Ígérjük, hogy minden gyermek felejthetetlen élményt kap, és a szülők is biztosak lehetnek abban, hogy maguk is belefeledkeznek majd a játékba.

Szereplők:

Hoppmester / Huzella Péter
Marlon király, Az erdő szelleme / Jordán Tamás
Parszivál / Szabó Róbert Endre
Kurzivál / Poppre Ádám
Boldizsár / Balogh János
Lajos / Budai Dávid
Bora / Vlahovics Edit
Kamarás / Kelemen Zoltán
Vasvirág / Varga Dóra
Ezüstvirág / Lévai Tímea
Aranyvirág / Fekete Linda
Medve / Schmidt Róbert
Oroszlán / Unger Tünde
Nyuszi / Korponay Zsófi
Róka / Vass Szilárd

Rendező: Jordán Tamás

Bemutató: 2011. október 29., 19 óra, Márkus Emília terem

 

Sultz Sándor: Pótkolbász, avagy szurrogátum delikátesz

- játék két részben -

A mű Hamvas Béla: Bizonyos tekintetben című kisregénye szövegeit és néhány szituációját tartalmazza. Megírása tisztelgés is Hamvas Béla életműve előtt.

Szereposztás:

Mirabel / Orosz Róbert
Dirth / Endrődy Krisztián
Kapitány / Horváth Ákos
Vendég / Bajomi Nagy György
Dömper kisasszony / Varga Dóra

Dramaturg: Németh Virág
Díszlet: Madzin Attila

Rendező: Koleszár Bazil Péter

A Weöres Sándor Színház és a Junion Színház közös produkciója.

Bemutató: 2011. október 9., 19 óra, Stúdiószínpad

 

Reginald Rose: Tizenkét dühös ember

Fordította: Hamvai Kornél

A bűnügy már lezajlott, mikor a darab elindul, de az igazi krimi csak most kezdődik…

Az ötvenes évek végén – Amerikában – Reginald Rose megír egy történetet, amelyben a józan ész, az érvek és – merjük nagy betűvel írni! – az Igazság győz az indulatok, az előítéletek felett.

A történetek változnak, mi emberek nem.

Mi is szeretnénk hinni abban, hogy ez lehetséges. Még akkor is, ha mindennapjainkban, közéletünkben ritka is ez a diadal. Ez a vágy rejtezik a tizenkét esküdtben is. Ezért kezdenek el egy szinte lezárt ügyben újra nyomozni. A tények kegyetlenül belehasítanak a történetet boncoló esküdtekbe is. Ez billenti el végül az igazság mérlegét…

Szereplők:
1. esküdt / Kelemen Zoltán
2. esküdt / Avass Attila
3. esküdt / Trokán Péter
4. esküdt / Mertz Tibor
5. esküdt / Horváth Ákos
6. esküdt / Endrődy Krisztián
7. esküdt / Balogh János
8. esküdt / Kulka János m.v.
9. esküdt / Jordán Tamás
10. esküdt / Bajomi Nagy György
11. esküdt / Orosz Róbert
12. esküdt / Szabó Róbert Endre
teremszolga / Schmidt Róbert

Díszlettervező: Silló Sándor
Jelmeztervező: Kárpáti Enikő, Varga Alexandra
Ügyelő, súgó: Győrváry Eszter
Rendezőasszisztens: Pusztai Fanni

Rendező: Silló Sándor

Bemutató: 2011. november 11. 19 óra, Márkus Emília terem

 

Kander – Ebb – Fosse: Chicago

Fordította Hamvai Kornél és Varró Dániel, 2006

Roxie Hart, egy jámbor autószerelő fiatal felesége, aki kétes lebujokban lép fel a tánckar tagjaként, hirtelen felindulásból lelövi szeretőjét. Börtönbe kerül, s a szenzációhajhász sajtónak köszönhetően egyből az újságok címlapján találja magát. Velma Kelly, a revüsztár, ugyanebben a női börtönben ül, kettős gyilkosság vádjával. Ő az elsőszámú híresség, az olvasók kedvence – mindaddig, amíg Roxie és a friss sztori le nem söpri őt a pletykalapok címoldaláról. A két nő elkeseredett küzdelembe kezd: versenyük a hírnévért, a dörzsölt sztárügyvéd kegyeiért és egyben a felmentő ítéletért a húszas évek Chicagójának sötét morális bugyraiba enged bepillantást.

A méltán világhírű Kander-Ebb szerzőpáros korábbi musicalje, a Kabaré, már nagy sikerrel látható a Weöres Sándor Színházban; az 1975-ös Chicago a Kabaré mellett a legtöbbet játszott darabjuk, melyből 2002-ben több Oscar-díjjal jutalmazott film is készült. A mű népszerűségét a jazz, a revü és az amerikai showbiznisz legjobb hagyományait ötvöző (és egyben kifordító) zenéjén kívül elévülhetetlen aktualitású témájának is köszönheti. A történet ugyanis kíméletlen pontossággal mutatja be a folyamatot, ahogyan az igazság helyét átveszi a manipulált közvélemény, a megérdemelt hírnév helyét pedig a mesterségesen felépített celeb-lét.

Szereplők:

Velma Kelly / Fekete Linda
Roxie Hart / Nagy Cili
Fred Casely / Poppre Ádám
Fogarty őrmester / Vass Szilárd
Amos Hart / Szabó Tibor
Liz / Unger Tünde
Annie / Varga Dóra
June / Ostyola Zsuzsa
Gajda / Csonka Szilvia
Mona / Alberti Zsófi
Martin Harrison / Végh Tibor
Muter / Kiss Mari
Billy Flynn / Szerémi Zoltán
Mary Sunshine / Lévai Tímea
Dögöljmeg Kitty / Vlahovics Edit
Harry / Budai Dávid
Aaron / Vass Szilárd
Szabó / Vass Szilárd
Bíró / Budai Dávid
Konferanszié / Kálmánchelyi Zoltán

Továbbá: Korponay Zsófia, Németh Gyöngyi, Papp-Ionescu Dóra, Szarka Zoltán

Zenekar:
Dobok: Valastyán Tamás
Harsona: Juhász Tibor/ Morvai András
Trombita: Újhelyi Péter/ Németh Imre
Klarinét, szaxofon: Hotzi Ferenc/ Hotzi Péter
Gitár: Völgyi Attila
Zongora: Müller Péter/ Maronics Ferenc

Díszlet: Árvai György
Jelmez: Szűcs Edit
Videó: Mészáros Péter
Koreográfus: Bodor Johanna
Koreográfus asszisztens: Ostyola Zsuzsa
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Zenei vezető: Döme Zsolt, Müller Péter
Korrepetítor: Falusi Anikó
Ügyelő: Németh Éva
Asszisztens: Kovács Nóra
Súgó: Balogh Lívia

Rendező: Keszég László

Bemutató: 2011. november 18., 19 óra, Nagyszínpad

 

Jeles András: Zarándokének

avagy a színház elfoglalása

– színpadi ballada –

Fukazava Hicsiró novellája alapján, Szenczei László fordításának felhasználásával

Etnográfiai művekben gyakran találkozunk efféle helyzetek leírásaival: „ (…) Egy öreg ponka törzsfőnököt törzse magára hagyott egy kevés élelemmel, ivóvízzel és néhány gallyal a hunyorgó tűz mellett. A törzset tovább űzte az éhség. Az öreg törzsfőnök azt mondta: ,Keményítsétek meg szíveteket, ne gondoljatok velem. Nem vagyok én már jó semmire sem.´” Vagy: „A súlyos létfeltételek miatt ítélik halálra az öregeket. A csukcsoknál az idős emberek mintegy jogként követelik, hogy öljék meg őket. (…) az áldozatok beletörődése állítólag teljes és önkéntes.”

Hasonló végletes emberi léthelyzetet mutat fel a nagy japán író, Fukazava Hicsiró Zarándokének című világhíres műve, amelynek színpadi-ballada változatát a rendező, Jeles András készítette el. A főszerepben: Kiss Mari. És hogy a Zarándokének dramatizálásánál ezúttal valamivel több is történik majd a Weöres Sándor Színház előadásán, azt az alcím érzékelteti: „…avagy a színház elfoglalása…”

Szereplők:

Rin anyó / Kiss Mari
I. színésznő / Fekete Linda
II. színésznő / Korponay Zsófia
I. színész / Poppre Ádám
II. színész / Szabó Róbert Endre
III. színész / Kálmánchelyi Zoltán
IV. színész / Vass Szilárd
III. színésznő / Alberti Zsófi
IV. színésznő / Senkovics Petra
V. színésznő / Lévai Tímea
Gyerek / Grünwald Dávid
Szakállas / Kristóf Roland
I. fegyveres / Budai Dávid

Továbbá: Cernay István, Szathmáry Gábor, Poór Éva, Juhász Ádám, Papp-Ionescu Dóra, Schmidt Róbert, Joó Nikoletta, Csurgai Korinna

Külön köszönet: Paizs Miklós

Játéktér: Perovics Zoltán
Jelmez: Bánki Róza
Dramaturg: Duró Győző
Zene: Melis László
Korrepetítor: Falusi Anikó
Ügyelő: Schmidt Róbert
Súgó: Papp-Ionescu Dóra
A rendező munkatársa: Juhász Ádám

Rendező: Jeles András

Bemutató: 2012. január 20., 19 óra, Márkus Emília terem


Szilárdi Béla: A láma köpése

felolvasószínház

„Isten meghalt” – Nietzsche. „Nietzsche meghalt” – Isten. Utóbbi állítólag New York-i metrófelirat. Kár volt tehát lázadni, szembefordulni, önállónak lenni, lábra állni? Kár volt mindenért, hisz végül mégiscsak és mindig Másvalaki győz?

Nemcsak a filozófia, hanem az emberiség történetének egyik legizgalmasabb figurája kétségtelenül Friedrich Nietzsche. A Freud, Wagner, Bergson, Zola, Ady nevével körülírt s a későbbi Európára mérhetetlen hatással lévő gondolkodó. Aki mindvégig bizonyos benne, hogy kisebb dolgokkal bíbelődni, mint a teljesség, sohasem érdemes. – Ezért fordít Petőfit is: mindketten nagyon érzik az Egészt.

Szilárdi Béla méltó rokona Nietzschének. Ő is – mint zenész, mint festő, mint prózaíró – polihisztora saját létezésének. A láma köpésében – nemkülönben a hozzá írt kiváló esszétanulmányban – is az emberi élet történetekben megformálódó lényege érdekli: a szabadság körei, a magány természetrajza, a szeretet, a megértés és ezek hiánya, a kiszolgáltatottság testnek, léleknek, másik embernek.

Hogy végül akad-e még egy kis remény az emberiség számára, azt azonban sajnos ebből a színműből sem tudhatjuk meg. De talán már nem is érdekes. Legyen nekünk elég annyi öröm, hogy igazi drámaírót ünnepelhetünk Szilárdi Béla első színpadi művével: a szöveg ugyanis él, elevenen izzik, s magával ránt a mélységes mélybe olvasót, színházi nézőt egyaránt. Mindent megtesz, amit szöveg tehet az emberrel. Ezért nem csodálkozhat, ha beleborzong a betűkbe, a szavakba cizellált világosságba és sötétségbe, aki olvassa őt.

Aztán ráeszmél úgyis: de hiszen semmi sem történt, csupán annyi, hogy Nietzsche két órán keresztül megint velünk volt. – Valaki végre táviratozzon az Istennek!

Fűzfa Balázs

 

Szereposztás:

FRIEDRICH – Nietzsche, filozófus, költő /MERTZ TIBOR

ELISABETH – Friedrich húga /NAGY CILI

FRANCISKA – Friedrich anyja / NÉMETH JUDIT

FRANZ – Friedrich levélbarátja, pap / KELEMEN ZOLTÁN

PETER – Friedrich ifjúkori barátja /BAJOMI NAGY GYÖRGY

LOU – fiatal orosz lány, Friedrich rajongója / VARGA DÓRA

PAUL – Friedrich tanítványa, Lou szerelme /ENDRŐDY KRISZTIÁN

RICHARD – Wagner, a zeneszerző / SZERÉMI ZOLTÁN

COSIMA – Liszt lánya, Wagner felesége / VLAHOVICS EDIT

FÖRSTER – Elizabeth férje / OROSZ RÓBERT

ORTLEPP – iszákos költő / SZABÓ TIBOR

FÉNYKÉPÉSZ – néma szereplő / * * *

 

Dramaturg: Duró Győző

Rendező: Jordán Tamás

Bemutató: 2011. december 1. 20 óra, Stúdiószínpad

 

Szentivánéji álom

William Shakespeare műve alapján, Arany János és Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával írtaMohácsi István és Mohácsi János.

Mohácsi János a múlt évadban a Naftalint (illetve a fantasztikus „szekrény-ötletre” épülő Heltai-bohózat Mohácsi-féle változatát) vitte színre Szombathelyen. Hogy mi érdekli itt és most ebben a Shakespeare-vígjátékban? Íme, a válasz: „A múlt évadban úgy adódott, hogy két hetet próbáltam egy kaposvári osztállyal, mert kiesett egy kurzusuk – én meg éppen kéznél voltam, nem mentem el még Pécsre. Ott dobódott föl a Szentivánéji – mint téma. Na most én ezt a darabot nem szeretem – illetve nem szerettem soha. De eljutottunk Titániának egy nagymonológjához, amiben fölmerül, hogy amióta veszekszik Titánia meg Oberon, azóta elromlott az időjárás. Na, ez a szekrény a Szentivánéji álomban: hogy milyen az, amikor összecsapnak az elemek. Ez izgat most. Lenn az emberek dolgoznak, foglalkoznak apró-cseprő dolgokkal – fölöttük meg dúl a titánok harca.

Szereplők:

Theseus, Athén ura / Trokán Péter
Hippolyta, amazonkirálynő, Theseus menyasszonya / Nagy Cili
Philostratus, athéni protokollintendáns / Avass Attila

Egéus, Hermia atyja / Szabó Tibor
Lysander, szerelmes Hermiába / Czukor Balázs
Demetrius, szerelmes Hermiába / Horváth Ákos
Hermia, Egéus leánya, szerelmes Lysanderbe / Csonka Szilvia
Heléna, szerelmes Demetriusba / Alberti Zsófi

Mesteremberek

Werkner Lajos (alapozó) Szerémi Zoltán
Hornung Gáspár (parkolóellenőr) / Kelemen Zoltán
Lichtneckert Pál (céllövöldés) / Szabó Győző
Memlauer Iván (részecskegyorsító) / Orosz Róbert
Tordasi Barna (partjelző) / Balogh János
Faragó Imre (ombudsman) / Endrődy Krisztián
Gerde Lívia (röntgenasszisztens) / Németh Éva
Fenyvesi Csaba (postás) / Avass Attila

Oberon, tündérkirály / Mertz Tibor
Titánia, tündérkirályné / Vlahovics Edit
Pukk, égetnivaló / Bajomi Nagy György
A váltott gyerek / Balogh János

Tündérleányok Titánia kíséretében / Nagy Cili, Csonka Szilvia, Alberti Zsófi, Németh Éva, Varga Dóra

Tündérek Oberon kíséretében / Horváth Ákos, Kelemen Zoltán, Czukor Balázs, Orosz Róbert, Endrődy Krisztián

Zenészek:

Hotzi Péter (fúvósok)
Unger Tünde (cselló)
Valastyán Tamás (dobok)

Díszlet: Khell Zsolt
Jelmez: Remete Kriszta
Zeneszerző: Kovács Márton
Ügyelő: Németh Éva
Súgó: Balogh Lívia
A rendező munkatársa: Kovács Nóra, Pusztai Fanni

Rendező: Mohácsi János

Bemutató: 2012. január 27., 19 óra, Nagyszínpad

 

Széllel szembe - poénok és poémák - Jordán Tamás stand up estje

Jordán Tamás évtizedek óta azok közé tartozik, akik a „széllel szembe” mennek, és különféle utakat, módokat kitalálva próbálják megtartani klasszikus költőinket a társadalmi emlékezetben. Nagy, közös versmondásokat szervez, közösségi élménnyé téve a költészetet; József Attila-estjével járja az országot; kortárs költőket hív meg a szombathelyi színházba. És most ismét kitalált valamit: a nálunk is népszerűvé vált stand up műfaját vegyíti a versmondással, poénokat a poémákkal – ahogy az est alcíme mondja. Ars poeticát pedig a nyitóversből, Karinthy Frigyes: Nihil-jéből választott hozzá: „Mert az a fontos, hogy figyeljenek/ Az emberek és jól érezzék magukat.” Jordán Tamás a „példaértékű műfaji újításért” megkapta a VIDOR Fesztivál különdíját.

(Turbuly Lilla, 7ora7.hu)

Bemutató: 2012. február 11. 19 óra, Stúdiószínpad

 

Háy János: Rák Jóska, dán királyfi

tragikomédia

Ivo Bresan Paraszthamlet című műve ötlete alapján

A rendszerváltás zavaros, nehezen átlátható éveiben járunk. Egy távoli magyar faluban színdarabot próbálnak a lakók a falunapra: a Hamlet hozzájuk igazított, lebutított változatát. Hamarosan azonban azt vesszük észre, hogy a szerepek megelevenednek, s míg a próba zajlik, a valóság is kirajzol egy életre-halálra menő Hamlet-történetet. A két szín a végén összecsúszik, s a Hamlet szerepét játszó Rák Jóska itt is, ott is küzd, hogy igazságot szolgáltasson apjának. Csalások, árulások, privatizációs lopások, jellemtelenségek, pálfordulatok tanúi vagyunk.

A rendszerváltás története ez? Igen is, és nem is. A történet épp úgy szól a máról, mint a múltról, a hatalom mindenkori gátlástalanságáról, a nép mindenkori sodródásáról, s persze arról, mennyire nehéz helyzetben van az igazság, ha az épp sérti az aktuális hatalom érdekeit. A Rák Jóska, dán királyfi - bár sokszor a legfájóbb emlékeket karcolja fel -, tele van vérbő humorral, játékossággal, egyszerre hív önfeledt nevetésre és közös gondolkodásra múltról, jelenről és önmagunkról.

Szereplők:

Büki Lajos: Trokán Péter; Claudius szerepében;

Rák Jóska: Endrődy Krisztián, Hamlet szerepében;

Pálos Pityu: Szerémi Zoltán, Polóniusz szerepében;

Ágica: Csonka Szilvia, Ophelia szerepében, Pálos Pityu lánya;

Mariska: Németh Judit, kocsmárosnő, Gertrúd szerepében;

Macska János: Kálmánchelyi Zoltán, Laertész szerepében;

Kuncze András: Bajomi Nagy György, az előadás rendezője, tanár;

Kovács Tibi: Orosz Róbert, az előadás magyarázója;

Gabika: Varga Dóra, paraszt;

Tomi: Szabó Róbert, paraszt;

Laci: Kristóf Roland, paraszt

Jani: Budai Dávid, paraszt

 

Díszlet: HorgasPéter

Jelmez: Bújdosó Nóra

Koreográfus: Topolánszky Tamás

Zene: Szerémi Zoltán

Ügyelő: Győrváry Eszter

Súgó: Bognár Alexandra

A rendező munkatársa: Pusztai Fanni

Rendező: Soós Péter

Bemutató: 2012. március 9., 19 óra, Márkus Emília terem

 

Móricz Zsigmond: Rokonok

című regényét színpadra alkalmazta Jordán Tamás

Móricz Zsigmond örököseinek engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.

Kopjáss Istvánt, Zsarátnok városának egyik tisztviselőjét váratlanul megválasztják a város főügyészének. Egy csapásra híres ember lesz, a város egyik vezető személyisége, akinek jóindulatát és kegyeit egyaránt keresik ismeretlenek és régi ismerősök, közeli és távoli rokonok, akit hirtelen közeli jóbarátként üdvözölnek a városi potentátok.

Kopjáss István szerény körülmények között élő, tisztes családapa, szerető férj, olyan ember, akinek elvei vannak. Nagyszabású terveket kovácsol, nagy lendülettel munkálkodik, és meglepve tapasztalja, hogy mindannak a sok panamának, korrupciónak, amelyekről városszerte pletykáltak, nyomát sem találja. Örömmel veszi azt is, hogy a város hatalmasságai készséggel segítik őt abban, hogy új rangjához méltó életkörülményeket teremthessen magának és családjának. Kopjáss felesége, Lina az egyetlen, aki egyre csak óvatosságra inti férjét. De hosszú ideig úgy tűnik, nincs igaza az aggodalmaskodó asszonynak: minden olajozottan működik, Kopjáss zökkenőmentesen illeszkedik a hatalomba. Hosszú ideig így látszik...

Szereplők:

Kopjáss István: Zayzon Zsolt

Lina, a felesége: Nagy Cili

Magdaléna: Märcz Fruzsina

Kardics: Szabó Tibor

Polgármester: Mertz Tibor

Berci bácsi: Jordán Tamás

Kati néni: Vlahovics Edit

Martiny doktor: Kelemen Zoltán

Péterffy doktor: Avass Attila

Neusiedler: Vass Szilárd

Főmérnök: Horváth Ákos

Imrike: Balogh János

Sáfár: Poppre Ádám

 

Díszlettervező: Horesnyi Balázs

Jelmeztervező: Dőry Virág

Zeneszerző: Melis László

Ügyelő: Németh Éva

Súgó: Papp-Ionescu Dóra

Rendezőasszisztens: Kovács Nóra

Rendező: Jordán Tamás

Bemutató: 2012. március 14., 19 óra, Nagyszínpad

 

Molière: A nők iskolája

komédia

Minden férfi legszörnyűbb rémálma, hogy megcsalják. Szerencsére van biztos recept e katasztrófa elkerülésére, legalábbis Arnolphe úr szerint: fogadj örökbe egy szegény lányt zsenge gyermekkorában, neveld a külvilágtól elzárva, boldog tudatlanságban, majd vedd feleségül, s örökké hálás és a sírig hűséges hitvest nyersz vele. Hacsak…

Hacsak kiválasztottad – bármennyire is rajong érted – nem érzi úgy, hogy szinte börtönben nőtt fel, és nem veti oda magát az első szemrevaló fiatalembernek, aki véletlenül az útjába kerül… De még ekkor sincs baj, hiszen a házad valóságos erőd, az alkalmazottaid megbízhatóak, ifjú vetélytársad pedig – mint atyai jó barátjának – neked dicsekszik el elsőként legújabb hódításával. Szóval még nincs veszve semmi… Vagy mégis…?

Molière mély élet - és emberismeretről tanúskodó, sziporkázóan szellemes vígjátékát Jordán Tamás főszereplésével, Valló Péter rendezésében mutatja be a Weöres Sándor Színház.

Szereplők:

ARNOLPHE, más néven De La Souche úr / Jordán Tamás

ÁGNES, Arnolphe nevelt lánya / Csonka Szilvia

HORACE, Ágnes szerelme / Kálmánchelyi Zoltán

ALAIN, Arnolphe szolgája / Endrődy Krisztián

GEORGETTE, Arnolphe cselédje / Alberti Zsófi

CHRYSALDE, Arnolphe barátja / Szerémi Zoltán

ENRIQUE, Chrysalde sógora / Kelemen Zoltán

ORONTE, Horace apja, Arnolphe barátja / Trokán Péter

 

Dramaturg: Duró Győző

Díszlettervező: Valló Péter

Jelmeztervező: Dőry Virág

Zeneszerző: Melis László

Mozgás: Gyöngyösi Tamás

Ügyelő: Németh Éva

Súgó: Kiss Lívia

A rendező munkatársa: M. Kapornaki Rita

Rendező: Valló Péter

Bemutató: 2012. május 4., 19 óra, Nagyszínpad

 

Urs Widmer: Top Dogs

Top Dogs – vagyis Nagykutyák. Topmenedzserek, akik korán és gyorsan értek el látványos sikert valamelyik multinacionális vállalatban. Megmászták a szamárlétrát, átgázoltak mindenkin, és most értetlenül nézik, ahogy rajtuk gázol át a rendszer. Ők a szereplői Urs Widmer svájci születésű próza- és drámaíró darabjának, amely egy kirúgott menedzsereknek szervezett tréningen játszódik. Itt próbálnak a vesztes közép- és csúcsvezetők ismét visszakapaszkodni a boldog győztesek közé, itt tanulják meg, hogyan kell újra pozitívan hozzáállni az élethez, hiszen a negatív kisugárzás nem kelt jó benyomást a munkaerőpiacon. Különböző szerepjátékok során gyakorolják, hogyan mosolyogjanak akkor is, ha utálnak valakit, hogyan hazudják magukat energikusnak, vidámnak, nyitottnak, fiatalnak, hogyan keltsenek jó benyomást a saját eladhatóságuk érdekében – mert különben nem marad más számukra, mint a valóság. És a valóság korántsem „happy”: a mélyén ott a félelem, a magány és a létbizonytalanság.

A darab 1996-ban keletkezett, abban az évtizedben, amelyben a multinacionális cégek megjelentek Magyarországon is, és magukkal hoztak egy új fogyasztói kultúrát, a hozzá tartozó nyelvvel és embertípussal együtt. Ez a kultúra ma már a mindennapjaink része, ahogyan az is, hogy egyik pillanatról a másikra utcára kerülhetünk, kieshetünk a rendszerből. És onnan nagyon nehéz a visszaút. Urs Widmer Top Dogs-a erről a fenyegetettségről szól, sok humorral és sokkoló éleslátással.

Szereplők:

Martha Wrage: Kiss Mari

Barbara Bihler: Németh Judit

Rita Jenkins: Nagy Cili

Eric Müller: Bajomi Nagy György

Richard Deér: Szerémi Zoltán

Xaver Neuenschwander: Szabó Tibor

Peter Krause: Orosz Róbert

Felix Tschudi: Horváth Ákos

 

Díszlet: Horesnyi Balázs

Jelmez: Vellich Rita

Dramaturg: Ari-Nagy Barbara

Ügyelő: Schmidt Róbert

Súgó: Papp-Ionescu Dóra

A rendező munkatársa: Juhász Ádám

Rendező: Béres Attila

Bemutató: 2012. május 11., 19 óra, Márkus Emília terem


2019. február 08.

Támogatók