A 2013/2014-es évad

Tragikomédia, vígjáték, bohózat, musical, komédia és izgalmas, interaktív beavató színházi előadás szerepel többek között a 2013/2014-es évad repertoárjában.

Örkény István: Tóték

– tragikomédia –

„Örkény István művének színreviteléhez Székely Gábor kiváló prágai Macskajáték-rendezése nyitotta meg az utamat, amelyet 1974-ben mutatott be a cseh Nemzeti Színház. A Tóték pedig a Husa na provázku nevű, brünni kísérleti színházban került színre a hetvenes évek közepén. Jómagam a Tótékat a prágai Činoherní Klubban rendeztem meg 1982-ben, és a színház hét évadon át nagy sikerrel játszotta. Eddigi magyarországi öt Hrabal-bemutatóm, három Csehov-rendezésem és egy Kundera-színrevitelem után számomra logikus lépést jelent, hogy Örkény István e művét állítsam színpadra Szombathelyen. Csehovot, aki megértéssel ábrázolta az egyszerű emberek sorsát, valamint Hrabalt és Kunderát, akik nagy hangsúlyt fektettek a XX. században Közép-Európában élők nyakatekert és gyakran abszurd történelmi sorsfordulataira, sok közös vonás köti össze Örkénnyel. A csehek, a magyarok és a szlovákok ezt bőven megtapasztalták. Bizonyos motívumokat szükséges állandóan visszaidézni.

Nagy örömmel várom az újabb közös munkát a szombathelyi társulattal. Érdeklődéssel és csodálattal figyelem azt az energiát, amellyel a Weöres Sándor Színház nem mellőzhető művészeti intézménnyé vált nemcsak saját régiójában, hanem országos viszonylatban is.”

(Ivo Krobot)

Szereplők:

Őrnagy/Szabó Tibor

Tót/Bajomi Nagy György

Tótné/Németh Judit

Ágika/Csonka Szilvia

Postás/Endrődy Krisztián

Gizi Gézáné, rossz hírű nő/Vlahovics Edit

 

Díszlettervező: Horgas Péter

Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina

Kellék: Nagy Kornél

Koreográfus: David Strnad

Dramaturg: Duró Győző

Zenei vezető: Müller Péter

Korrepetitor: Falusi Anikó

Ügyelő: Juhász Ádám

Súgó: Papp-Ionescu Dóra

A rendező munkatársa: Győrváry Eszter

Nyelvi tanácsadó: Halász András

Rendező: Ivo Krobot

Bemutató: 2013. október 4., Márkus Emília terem

 

Roland Schimmelpfennig: Az arab éjszaka

Fordító: Perczel Enikő

Hétköznapi emberek álomszerű története gyilkossággal, szerelemmel, szenvedéllyel, egy tízemeletes panelházban, az év legmelegebb éjszakáján, egy felvonásban.

Szereplők:

Hans Lomeier/Avass Attila

Fatima Mansur/Fekete Linda

Francziska Dehke/Alberti Zsófi

Kalil/Kovács Gergely

Karpati/Kelemen Zoltán

Valamint: Budai Dávid, Sodró Eliza, Korponay Zsófi

 

Díszlet: Takács Lilla

Jelmez: Poppre Orsolya

Zene/effektek: Müller Péter

Hang - és fénytechnika: Simon Ottó

Dramaturg: Khaled-Abdo Szaida

Médiamunkatársak: Bicsák Boglárka, Feiner Janka, Pittmann Glória

Rendezőasszisztens: Kovács Nóra

Rendező: Czukor Balázs

Bemutató: 2013. október 8. 19 óra, Stúdiószínpad

 

Füst Milán: Máli néni

– vígjáték –

A '30-as évek végén Füst Milán vígjátékot írt a szépséges Margit kisasszonyról, az őt ostromló vezérigazgatóról, annak idegtépően szerelmes Alfonz fiáról, és lányáról, a karcos-titokzatos Tildáról. Szerepel továbbá a történetben egy kisfiú, akinek talán három anyja van, talán egy sincs; Horváth úr, a könyvelők gyöngye, a mindenütt hallgatózó Novák bácsi, és ennek felesége, Máli néni, aki így mutatkozik be: "Egy szegény rokon. Valaha jómódban, most tönkretéve. Ilyen a világ, kérem." Máli néni - ez a tipikusan pesti tündér és boszorkány - a végén mindent helyre rak. A gazdag veszít és győz a szegény. Vérbő avantgarde bohózat ez a tipikusan pesti mese. Füst darabja szinte azt sugallja: az élet már nem is álom, inkább őrület. De - vígjátékról lévén szó - szeretnivaló őrület...

Szereplők:
Máli néni/Kiss Mari
Novák bácsi/Kertész Péter m.v.
Vezérigazgató/Trokán Péter
Alfonz/Kálmánchelyi Zoltán
Tilda/Nagy Cili
Margit/Csonka Szilvia
Horváth/Orosz Róbert
Másik Margit/Varga Dóra
Virágárus lány/Ostyola Zsuzsanna
Szolgáló/Poór Éva
Szolga/Szathmáry Gábor
Gyerek/Ujhelyi Barna Balázs


Díszlettervező: Horgas Péter, Takács Lilla
Jelmeztervező: Dőry Virág
Zenei vezető: Müller Péter
Korrepetítor: Falusi Anikó
Ügyelő: Győrváry Eszter
Súgó: Balogh Lívia
Rendezőasszisztens: Juhász Ádám
Rendező: Koltai Róbert

Bemutató: 2013. november 29. 19 óra, Nagyszínpad

 

Játék egy regénnyel - Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Interaktív beavató színház

"Egy regény elolvasása, annak a korosztálynak, amelynek kötelezőként elérkezik a Kőszívű ember fiai című Jókai mű, komoly tehertétel. A fantázia varázshatalma, amely a szöveg olvasása közben megeleveníti a történetet, nehezen jön mozgásba, talán mert ők már fél életüket mesterséges és virtuális képek bűvöletében töltik. Az élő szó, a jelenlét, a valódi dialógus talán segíthet visszatalálni a képzelet erejéhez. Az olvasás öröméhez. Ez nagy kihívás a színháznak! (Hiszen ugyanez a fásultság bénítja a mi munkánkat is, ha a fiatal közönség megnyerése a cél.) Ez a mi feladatunk, a mi felelősségünk is. És a mi játékunk. Játék a kimondott szavak, a jelenlét, a megszólítás erejével.

Jókai regénye, kollázs technikája alkalmassá teszi az anyagot, hogy belőle elemeket kivéve, játékot szerkesszünk. Játékot, amely érzékletességével szemlélteti az irodalmi szöveg működését, illetve azt, hogyan válik a textus színpadra kerülve drámaivá. Látható és érzékelhető lesz, hogyan kezeli az időt, hogyan jeleníti meg a szereplők belső világát a cselekvés pillanataiban.

Játszunk, tehát nem kell egy stílushoz kötődnünk, minden narrációs és drámai forma megengedett. Sőt, ez a sokszínűség ad majd ízelítőt, hányféleképpen közelíthetünk meg egy olvasott anyagot. Csak a játékszabályok folyamatos ismertetése fontos. Kell tehát egy játékvezető, aki folyamatosan kommunikál a nézőkkel: párbeszédet tart fenn velük. Aki minden kiragadott jelenetet úgy vezet fel, hogy annak működése érthető legyen. Akár bele is szólhat. Nem állítjuk meg a zsebórát, csak leszedjük a hátlapját, hogy betekintést nyerjünk a szerkezetbe. Véleményem szerint ez nem árt a színpadi illúziónak, csak izgalmasabbá teszi azt.

Egy példa: a játék itt Az a harmadik című fejezetre épül. A játékmester a legszükségesebb kérdéseket tisztázva felvezeti, hol tart most a történet. Aztán instruálni kezdi a színészeket. Kiosztja a szerepeket. Elmondja, hogy most egy játék következik az idővel. Jenő félelmeit, belső vívódásait, szerelme, Rideghváry és anyja akarata közötti őrlődését - amely a regény-időben egymásután következik-, most megpróbáljuk egy jelenetbe tömörítve előadni. Bemutatunk így egy időkezelést, amely csak a színpadon lehetséges. A kérdő mondatok sorozata, a belső kérdések kívülre kerülnek, színészek személyesítik meg azokat. Mint egy bálban, úgy táncoltatják Jenőt. Természetesen ezt a technikát is ismertetjük a színészeknek adott instrukció formájában. Aztán a Plankenhorstéknál történő jelenet, a Rideghváryval való megegyezés, Baradlayné megérkezése. Mindez megütköztetve, egy időben, mintha Jenő döntésének pillanatát látnánk kifeszítve. (Persze ez a magyarázó mondat is elhangzik.) Ha az olvasó egy fejezet végére ér, képzeletében ugyanez zajlik le. Emlékszünk rá, milyen egy drámai fordulat a regényben, és most látjuk, milyen a színpadon. Négy ilyen, tíz perc körüli blokk vezet majd végig a regényen, illetve Jókai mesélő technikáin, bizonyítva azok drámaiságát.

A második a Szabadságharc tragikus pillanatait állítaná szembe Tallérossy komikus kalandjaival, érzékeltetve az ellenpontozás technikáját. Ödön megmenekülése és hazaérése egy monológ színpadra állításának formáját öltené. Aztán egy igazi drámai jelenetpár, ”igazi színház”: Haynau és Alfonsine jelenete, majd Richárd bécsi leánykérése a Plankenhorst házban. Végül egy vita a nézőkkel a happy endről, a tragikus befejezésről.

Teszteltem néhány kamaszkorú tanítványomat, akiknek még közeli élmény e kötelező olvasmány. Volt, aki a történetre nem emlékezett már, de néhány, Jókai által zseniálisan megrajzolt karaktert kiválóan fel tudott idézni. Mások a Szabadságharcról szóló metaforikus esszét idézték vissza. Megint mások, akik megsejtették, kérdéseim mire irányulnak, sajnálatukat fejezték ki, hogy olyan részek maradnak ki majd a színházi előadásból, mint pl. az isaszegi csata, mert „azt színházban nem lehet megcsinálni”. Azok viszont, akik el tudták mesélni a sztorit, azon aggódtak, hogyan lesz teljes a kép a szereplők bensőjében zajló érzések, gondolatok leírása nélkül. És szinte mindenki sajnálta a kimaradó komikus részeket. Mindez nem fér be egy órába, de belekóstolni ezekbe az ízekbe, remélem, elég ennyi idő.

Izgalmas, a fantáziát felébresztő játék lesz. Eleven – megkockáztatom – néha szemtelen, szertelen színház. A „leteljesítendő”, a kötelező penzumok helyett színésznek, nézőnek, rendezőnek, látványtervezőnek egyformán kalandot kínáló előadás. A cél pedig: a kincset, amit Jókai regénye hordoz, felszínre hozni. A talán legfogékonyabb, a magyar kultúra értékeivel mégis egyre közömbösebben viselkedő nemzedéket, a színház, a játék, a fantázia segítségével megmozdítani, hogy élménnyé, varázslattá váljon a nyűgös kötelező olvasmány. A magyar tanároknak nyújtott segítségen felül mi, színháziak is rászorulunk erre az útkeresésre. A színház legfőbb konfliktusa az utánunk jövő generációk érdektelensége. Ha meg tudjuk őket szólítani, leszállva a kothurnuszunkról, játszótársként kezelve őket, talán felébred bennük valami, ami a legszebb, legelevenebb játék, a színház felé fordítja őket."

Silló Sándor

Szereplők:

Narrátor, Haynau/Jordán Tamás
Baradlay Ödön/Balogh János
Baradlay Richárd/Kenderes Csaba e.h.
Baradlay Jenő/Matusek Attila e.h.
Bárónó, Anna asszony/Varga Dóra
Ridegváry, Boksa/Horváth Ákos
Tallérossy/Vass Szilárd
Leonyid, komornyik/Szabó Róbert Endre
Alfonsine, Mindenváróné/Edvi Henrietta e.h.
Edit/Sodró Eliza/Hartai Petra e.h.
Táncosok/Sodró Eliza, Vass Szilárd, Szabó Róbert Endre, Kenderes Csaba e.h., Matusek Attila e.h., Edvi Henrietta e.h., Jámbor Nándor e.h.

Bemutató: 2013. november 18-án 14 órakor

 

 

László Miklós: Illatszertár

– vígjáték –

Hammerschmidt Miklósnak illatszertára van a pesti Váci utcában. Közeleg a karácsony, fogynak a kölnik, parfümök, szájvizek, az üzletben mégis feszült és ideges mindenki. A főnök napok óta kiabál az alkalmazottakkal, legfőképpen Asztalos úrral, akinek pedig mindene a munka. Reggel nyolctól este nyolcig dolgozik, nincs senkije, nem jár sehova, egyetlen öröme, hogy levelezésben áll egy lánnyal, akinek még a nevét sem tudja, akinek nemsokára meg akarja kérni a kezét. És most hirtelen kirúgják. Semmi más nem állhat a háttérben, csak Balázs kisasszony intrikája, aki Asztalos szerint a legtrehányabb dolgozó az üzletben, és nőnek is olyan hideg és kellemetlen, mint egy vénlány...László Miklós 1937-es vígjátékában szerethető kisemberek küzdenek a magánnyal, és kergetik a boldogságot, ami pedig ott van az orruk előtt. Az Illatszertár finom humorú, békebeli szerelmes mese, az egyik legkedvesebb történet, amit valaha magyar színpadra írtak.

Szereplők:
Hammerschmidt Miklós/Jordán Tamás
Asztalos úr/Kálmánchelyi Zoltán
Sipos úr/Szabó Tibor
Kádár úr/Endrődy Krisztián
Balázs kisasszony/Nagy Cili
Rátz kisasszony/Fekete Linda/Bálint Éva
Molnár kisasszony/Varga Dóra
Árpád/Orosz Róbert
Jancsi/Szerémi Zoltán
Detektív, Vásárló/Vass Szilárd
Rendőr/Szabó Róbert Endre
Fiatalember, Öregúr/Balogh János
Egy hölgy, vásárló/Ostyola Zsuzsa
Cseléd, Vásárló/Poór Éva
Sofőr/Juhász Ádám

Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Pilinyi Márta
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Zenei vezető: Müller Péter
Kellékes: Poór Éva
Ügyelő: Juhász Ádám
Súgó: Balogh Lívia
A rendező munkatársa: M. Kapornaki Rita
Rendező: Béres Attila

Bemutató: 2014. január 31. 19 óra, Nagyszínpad

 

Mágnás Miska-parafrázis - Cudar világ

Bakonyi Károly Mágnás Miska című műve alapján írta: Czukor Balázs és Khaled-Abdo Szaida

Zene: Szirmai Albert
Dalszövegek: Gábor Andor

Az előadás a Mágnás Miska című operett alapján készült. A történet emlékeztet az eredetire, és a karakterek is felismerhetőek, a viszonyok mégis inkább a mai világunk problémái alapján formálódtak. Habár néhány dal felcsendül, a szerelmesek ugyanúgy félreértések miatt szakadnak el, a grófi világ és az egyszerű emberek világa itt is ütközik, ennek ellenére nem szabad egy hagyományos operettre számítani, sőt operettre sem, sokkal inkább…

Szereplők:
Korláthy gróf/Kelemen Zoltán
Stefánia, a felesége/Bálint Éva
Rolla, a leányuk/Sodró Eliza
Baracs István/Kőmíves Csongor m.v.
Miska/Kovács Gergely
Marcsa/Alberti Zsófi
Pixi gróf/Budai Dávid
Mixi gróf/Kristóf Roland
Nagymama/Vlahovics Edit
Arctalan/Horváth Ákos
Továbbá: Avass Attila, Korponay Zsófi, Németh Gyöngyi, Schmidt Róbert, Papp-Ionescu Dóra


Dramaturg: Khaled-Abdo Szaida
Díszlettervező: Takács Lilla
Jelmeztervező: Domokos Barbara
Koreográfusok: Vadas Tamara, Kántor Kata
Zenei vezető: Müller Péter
Hegedű: Berki Antal/Császár János
Korrepetitor: Falusi Anikó
A rendező munkatársa: Kovács Nóra
Rendező: Czukor Balázs

Bemutató: 2014. február 7. 19 óra, Márkus Emília terem

 

Michael Fryan - Hamvai Kornél: Szigliget

– bohózat –

Hamvai Kornél Michael Frayn, a nagy sikerű Függöny fel! című bohózat írójának Balmoral című művét adaptálta az ötvenes évek szigligeti alkotóházába. A mű nemcsak görbe tükröt tart az akkori irodalmi elit, az értelmiség elé, hanem a fergeteges bohózaton túl egyfajta történelmi korrajzot is létrehoz. A bohózat ősbemutatója a Nemzeti Színházban volt 2007-ben, Udvaros Dorottya, Blaskó Péter, Gazsó György és Garas Dezső főszereplésével. Azóta számos színház mutatta be hasonló nagy sikerrel.

Szereplők:
Malacsik István, mindenes/Bajomi Nagy György
Darányi Pál, gondnok/Trokán Péter
Boncz Kálmán, író/Jordán Tamás
Lukics Mária, drámaíró/Kiss Mari
Tarló János, író/Orosz Róbert
Pippolo Luigi, riporter/Szerémi Zoltán
Furák Tamás, kritikus/Horváth Ákos
Szabó Vera, főhadnagy/Alberti Zsófi/Hartai Petra
Rendőr főhadnagy/Avass Attila

Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Pilinyi Márta
A rendező munkatársa: Juhász Ádám
Rendező: Balikó Tamás

Bemutató: 2014. március 14. 19 óra, Márkus Emília terem

 

Dés László-Geszti Péter-Békés Pál: A dzsungel könyve

- musical -

(Rudyard Kipling azonos című könyvén alapul)

Az eredeti színpadi változat kialakításában közreműködött: Hegedűs D. Géza és Radnóti Zsuzsa

A dzsungel könyve a magyar musical irodalom egyik kiemelkedő klasszikusává nőtte ki magát. Dés László magával ragadó zenéje, Geszti Péter szellemes dalszövegei és Békés Pál pörgő dramaturgiájú történetmesélése egyaránt kedvence lett kicsiknek és nagyoknak. Igazi családi szórakozás.

Most végre a szombathelyi közönség is találkozhat a művel, méghozzá egy varázslatos látványszínházi köntösbe bújtatva, melyet az a Horgas Ádám rendez, aki maga is szereplője volt A dzsungel könyve 17 évvel ezelőtti ősbemutatójának. Az ifjú Maugli, a szerethető Balu, az anyáskodó Bagira, az öreg Akela, a kegyetlen Sír Kán, a hipnotizáló Ká, a haszonleső Csil, emberek, farkasok, majmok, keselyűk, félelmetes és szerethető fenevadak mesélnek a kötődésről, az elfogadásról és a szabadságról. A szemünk láttára cseperedik férfivé az árván maradt Maugli, hogy igazságot tegyen és megtalálja az igazi otthonát.

Szereplők:
Maugli/Balogh János
Akela/Mertz Tibor
Bagira/Németh Judit
Csil/Nagy Cili
Balu/Szabó Tibor
Ká/Fekete Linda
Sir Kán/Kelemen Zoltán
Buldeó/Endrődy Krisztián
Túna/Varga Dóra/Gonda Kata
Döglégy/Vass Szilárd
Kis Maugli/Ujhelyi Barna Balázs/Varga Tamás

Továbbá:
Balogh Fanni, Csongor Nóra, , Drahota Albert, Dugmonits Dóra, Farkas Boglárka, Hajdu Anita, Hajdu Bálint, Hergovics Gergő, Homolya Patrícia, Kendik Péter, Kovács Bálint, Litauszki Enikő, Móri Csaba, Ostyola Zsuzsanna, Pásztor Richárd, Szabados Tímea, Szabó Róbert Endre, Szombath Gergő, Terhes Edina, Tolner Zsófia,Tornyos Ervin, Vágási István

Díszlet: Horgas Péter
Jelmez: Papp Janó
Koreográfus: Bodor Johanna
Koreográfus asszisztens: Hajdu Anita
Korrepetitor: Falusi Anikó
Kellékes: Viszlay Zoltán Fülöp
Súgó: Jenei Ágnes
Ügyelő: Győrváry Eszter
A rendező munkatársa: M. Kapornaki Rita
Rendező: Horgas Ádám

Bemutató: 2014. március 21. 19 óra, Nagyszínpad

Az előadás megtekintése 10 éves kortól ajánlott!

A musical a szerzők és a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével kerül bemutatásra.

 

Ion Luca Caragiale: Zűrzavaros éjszaka

– komédia –

Nézőinket a következő teszt átgondolására kérjük:

„Lehet-e tréfálni? Igen és nem. Lehet – ha egészséges emberekkel van dolgod. Nem lehet – ha betegekkel. Lehet – vidám és kedélyes emberekkel. Nem lehet – mogorvákkal és búvalbéleltekkel. Lehet – szellemes emberekkel. Nem lehet – butákkal.” (Caragiale)

Ha a válaszok többségével egyetért, Önnek ajánljuk ezt az előadást. Tréfás és zűrös egy éjszaka ez. A szélsőséges karikatúra, a fergeteges humor minden eszköze felvonul, hogy a bonyodalmak egymásba érjenek, és hőseink számára szinte érthetetlenné tegyék a szaporán pergő eseményeket. Félreértéseik felett érzett kárörömnek azonban kevéssé van helye. A Dunán (közös folyónkon) lefolyt sok víz ellenére úgy tűnik, gyarlóságaink nem sokat változtak. A századforduló román kispolgárai szerelmeikben, féltékenységükben, hazafias hevületükben éppoly esendőek, mintha csak nagyon közeli ismerőseinket látnánk, akár itt, akár ma…

Szereplők:
Dumitrache/Mertz Tibor
Chiriac/Orosz Róbert
Nae Ipingescu/Endrődy Krisztián
Rica Venturio/Bajomi Nagy György
Spiridon/Kovács Gergely
Veta/Bánfalvi Eszter
Zita/Sodró Eliza

Dramaturg: Mohácsi István
Díszlet: Khell Zsolt
Jelmez: Remete Kriszta
Zene: Kovács Márton
Zenei munkatárs: Müller Péter
Súgó: Balogh Lívia
Ügyelő: Győrváry Eszter
Rendezőasszisztens: Kovács Nóra
Rendező: Mohácsi János

Bemutató: 2014. május 9. 19 óra, Nagyszínpad

 

Molnár Ferenc: Az üvegcipő

- vígjáték -

Molnár Ferenc remekműve a 20. század elején játszódik. Sipos Lajos műbútorasztalos és egy cseléd, Szabó Irma minden akadályt elsöprő szerelmének megható története. Költészet, humor, megoldhatatlannak tűnő akadályok, összeomló és felépülő kapcsolatok szövik át a fordulatos vígjátékot. A bolondos Irma, a józsefvárosi Hamupipőke álomvilágban él, amelyben csak Sipos úr létezik, akinek a csitri mindent elnéz cserébe a reményért, hogy egyszer kölcsönössé lesz a szerelem. Az üvegcipő a jóság, a tisztaság, az áhítat játéka.

Szereplők:
Sipos/Szerémi Zoltán
Adél/Nagy Cili
Irma/Csonka Szilvia
Császár Pál/Kálmánchelyi Zoltán
Roticsné/Németh Judit
Rendőrtanácsos/Trokán Péter
Őrmester/Horváth Ákos
Viola/Varga Dóra
Házmester/Kelemen Zoltán
Kati, házmesterné/Bálint Éva
Adél anyja/Vlahovics Edit
Keczeli Ilona/Alberti Zsófi/Hartai Petra
Továbbá: Jenei Ágnes, Németh Gyöngyi, Pados Bernát, Papp-Ionescu Dóra, Rajner Tibor, Szathmáry Gábor, W.Farkas László

Díszlettervező: Valló Péter
Jelmeztervező: Benedek Mari
Dramaturg: Duró Győző
Zeneszerző: Melis László
Kellékes: Jenei Ágnes
Súgó: Papp-Ionescu Dóra
Ügyelő: Schmidt Róbert
A rendező munkatársa: M. Kapornaki Rita
Rendező: Valló Péter

Bemutató: 2014. május 2. 19 óra, Márkus Emília terem


2019. február 08.

Támogatók