A 2015/2016-ös évad

Komédia, dráma, népszínmű, bűnügyi komédia, félig mese-félig musical, romantikus vígjáték - nyolc előadás látható a 2015/2016-os évad repertoárjában.

Bérletes előadások: 2015/2016

2015 ősz

Martin McDonagh: A kripli

- dráma két részben -

Fordította: Varró Dániel

Az ír kortárs szerző, Martin McDonagh egyik legnépszerűbb drámája 1934-ben játszódik egy kis szigeten. Kate és Eileen nénikék aggódva várják haza neveltjüket, a tizenhat éves, kacskakezű-kacskalábú Billyt az orvosi vizsgálatról. A fiú kedvenc időtöltése a tehenek fixírozása. A várakozás izgalmát oldja kissé a város pletykafészkének, Johnny-nak a feltűnése: unalmas és érdektelen újságokból kiolvasott hírei, valamint kémkedésből szerzett információi elterelik a két vénkisasszony figyelmét a városka lakóiról. Az egyik legérdekesebb hírre megérkezik Billy is, sóváran hallgatja Johnny beszámolóját az amerikai filmesek érkezéséről. A hollywoodi stáb szereplőket keres, és Billy úgy érzi, nem hagyhatja ki a lehetőséget. Menekülni akar a szegénységből, a falubeliek gúnyolódásától. Elhatározza hát, hogy filmsztár lesz.

Az 1930-as éveket felidéző "A Kripli" sötét humorú, groteszk játék egy apró írországi szigetről, egy fiatal fiú tragikomikus utazása. A nagyra tágult világban és a saját „kis” lelkében megtett út egyaránt az önfelfedezés felé segíti.

Szereplők:
Kate/Kiss Mari
Eileen/Csonka Szilvia
Jonnypateenmike/Szabó Tibor
Billy/Balogh János
Bartley/Matusek Attila e.h.
Helen/Hartai Petra e.h.
Bobby-baba/Endrődy Krisztián
Orvos/Horváth Ákos
Mamus/Vlahovics Edit

Dramaturg: Duró Győző
Nyelvi tanácsadó: Halász András
Zeneszerző: Zdenek Kluska
Díszlettervező: Ivo Krobot
Jelmeztervező: Alice Novotná
Koreográfus: David Strnad
Koreográfusasszisztens: Ostyola Zsuzsa
Kellék: Jenei Ági
Korrepetítor: Falusi Anikó
Ügyelő: Schmidt Róbert
Rendezőasszisztens: Győrváry Eszter
Súgó: Kisely Máté
Rendező: Ivo Krobot

Bemutató: 2015. szeptember 25. 19 óra, Márkus Emília terem

 

Woody Allen: Játszd újra, Sam!

Fordította: Földényi F. László

- romantikus vígjáték -

Vajon mihez kezd egy híres New York-i filmkritikus, ha két hosszú év házasság után faképnél hagyja a felesége? Allan Felix ijedtében randizni kezd, és egyik félresikerült találkáról a másikra szalad, miközben régi barátai, Dick és Linda Christie aggódva figyelik kapkodását. Fantáziálásai során elkeseredett vitákat folytat Humphrey Bogarttal, a negyvenes évek férfiideáljával, aki hasznos hódítási tanácsokkal látja el. „Nincs titok, kölyök. A nők pofonegyszerűek. Eggyel sem találkoztam még, aki ne értett volna meg egy szájba vágást, vagy egy golyót a 45-ösömből” – szól Bogart, de Allan Felixnek nincs 45-öse, és irtózik az erőszaktól. Így randevúi a legkülönfélébb szédült, férfifaló, depressziós vagy rock-őrült lányokkal sorra kudarcot vallanak. És amikor a párkeresési ámokfutás végén már a totális szétesés fenyegeti, Allan rájön, hogy az, akit keresett, végig ott volt a szeme előtt.

Woody Allen a New York-i értelmiségi kicsit neurotikus, kicsit szórakozott figurájából kiindulva teremtett filmtörténetet. A Játszd újra, Sam! 1972-es, azonos című filmjének nagy sikerű, több százas szériákat megérő színpadi változata, melyben sajátos humora, önironikus stílusa tökéletesen működik.

Szereplők:
Allen Felix/Görög László
Linda Christie/Bánfalvi Eszter
Dick Christie/Orosz Róbert
Nancy/Fekete Linda
Humphrey Bogart/Szerémi Zoltán
Sharon Lake/Vanessa/Irina/Lány/Öngyilkos Lány/Barbara/Edvi Henrietta e.h.
Továbbá Móri Csaba

Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Pilinyi Márta
Kellékes: Poór Éva
Ügyelő: Kovács Zsu
Súgó: Balogh Lívia
Rendezőasszisztens: Kovács Nóra
Rendező/Zene: Béres Attila

Bemutató: 2015. október 2. 19 óra, Nagyszínpad

 

Anton Csehov: Ványa bá

Fordította: Hamvai Kornél

- színmű -

Csehov a drámaírás és a színházművészet legnagyobb újítói közé tartozik. Utolérhetetlen stílussal és érzékenységgel ábrázolja a lélek legapróbb rezdüléseit, az elfojtott vágyakat és beteljesületlen álmokat, az érdek nélküli szerelmet, az emberi gyarlóságot, önzést, a generációk közti, sokszor kibékíthetetlennek tűnő ellentéteket.

Egy negyvenhét éves férfi - Ványa bá - beleszeret egy nála húsz évvel fiatalabb nőbe, aki nem szereti őt viszont. Férje is van. Ráadásul szíve szerint egy harmadik férfiba, Ványa barátjába, Asztrov doktorba lenne szerelmes. De nem mer. Abba a bizonyos harmadik férfiba pedig, Szonya, Ványa bá csúnyácska unokahúga is szerelmes. Reménytelenül.

Így, és még jobban össze van gabalyodva minden. Valamint negyvenhét éves korában az ember már számot vet az életével is: kicsoda ő, mire jutott, mi vár még rá, mit remélhet. Ványa bá úgy érzi, nemcsak a szerelemben szerencsétlen, hanem az egész életét elrontotta. Kétségbeesik. Kétségbeesve keresi az okokat, a megoldást, a kiutat. Hogy jó és szép legyen az élete. Ha még lehet. Ha a körülmények is engedik. Küzdelmét látni torokszorítóan fájdalmas. Mintha magunkat látnánk.

Szereplők:
Ványa/Mertz Tibor
Jelena/Nagy Cili
Asztrov/Bajomi Nagy György
Szerebrakov/Trokán Péter
Szonya/Hartai Petra e.h.
Vojnyickaja/Vlahovics Edit/Kiss Mari
Tyelegin/Orosz Róbert

Dramaturg: Hamvai Kornél
Díszlet- és jelmeztervező: Takács Lilla
Kellékes: Poór Éva
Ügyelő: Schmidt Róbert
Súgó: Papp-Ionescu Dóra
Rendezőasszisztens: Balogh Lívia
Rendező: Réthly Attila

Bemutató: 2015. december 4. 19 óra, Márkus Emília terem

 

Presser Gábor-Sztevanovity Dusán-Horváth Péter: A padlás

félig mese félig musical 9-99 éves korig

Ezen a padláson „Ég és Föld között" minden megtörténhet, akár csak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuper intelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...Presser Gábor és Sztevanovity Dusán 1986 nyarán írta meg „A padlás” című musicalt Zsennyén. 1988-ban a Vígszínházban mutatták be, az LGT együttesben akkora már összeszokott alkotópárosként működő Presser és Sztevanovity „félig mese, félig musical” műfaji megjelölésű darabját. A szerzőpároshoz, a librettó társalkotójaként, Horváth Péter drámaíró csatlakozott. A mű, azóta az ország szinte valamennyi színházát bejárta. Presser Gábor szerint, „talán annak köszönhető a megtisztelő fogadtatás, hogy a mű egy családi, vagy közösségi darab, amely teljesen mentes a politikától és a történelemtől”. Lámpás, a szerelmespár Rádiós és Süni, a folyton szilvás gombócot készítő Mamóka és a többiek története 9-től 99 éves korig mindenkinek szól.

Szereplők:
Rádiós, aki egyszerűen fantasztikus/Kenderes Csaba e.h.
Süni, fiatal lány, aki hegedülni tanul/Sodró Eliza
Mamóka, öreg nénike, aki mindent tud az emberekről/Németh Judit
Barrabás, B. Barrabás, a gengszter/Szabó Róbert Endre
Révész, aki csak külsőleg azonos Barrabással/Szabó Róbert Endre
Herceg, finom lelkű szellem, több mint 500 éves/Jámbor Nándor e.h.
Kölyök, naiv szellem, csaknem 600 éves/Fekete Linda
Lámpás, a törpe, zsörtölődő szellem, közel 700 éves/Vass Szilárd
Meglökő, óriás szellem, siketnéma, közel 600 éves/Horváth Ákos
Témüller, azelőtt házmester, most önkéntes/Kelemen Zoltán
Detektív, aki még önmagát is kinyomozza/Szabó Tibor
Üteg, a detektív másik keze/Matusek Attila e.h.
Robinson, a gép/Kálmánchelyi Zoltán

Díszlet: Horgas Péter
Jelmez: Bujdosó Nóra
Koreográfus: Gyulai Júlia
Korrepetitor: Falusi Anikó
Kellékes: Nagy Kornél
Súgó: Kisely Máté
Ügyelő: Győrváry Eszter
Rendezőasszisztens: M.Kapornaki Rita
Rendező: Horgas Ádám

Bemutató: 2015. december 11., 19 óra, Nagyszínpad


2016 tavasz

Robert Thomas: Nyolc nő

bűnügyi komédia

Egy francia kisvárostól pár kilométerre, egy magányosan álló hegyvidéki házban játszódik a történet.

Marcelt, az iparmágnást, karácsony előtt a hegyi kastélyában egyik reggel leszúrva találják. A külvilágtól elzárt kastélyban a telefon nem működik, az egyetlen autó is lerobban. A Marcelhez legközelebb álló nyolc nő mind egymást gyanúsítja. A feleség Gaby, lányai, Susanne és Catherine, az anyós Mamy, a sógornő Augustine, Marcel húga Pierette, a szakácsnő és a szobalány is eltérően fogalmazzák meg kötődésüket Marcelhez.

Hamarosan kiderül, hogy mindenkinek van valami takargatnivalója, és oka is lett volna a gyilkosságra. Végül az igazság napvilágra kerül, az álarcok lehullnak, a képmutatók lelepleződnek.

A 8 nő (8 Femmes) egy francia színdarab, szerzője Robert Thomas. A nyolc egyenrangú szereplőt felvonultató, nagy ensemble-játékra lehetőséget adó krimiből filmváltozat is készült 2002-ben, Francois Ozon rendezésében.

Szereplők:
Madame Chanel/Németh Judit
Louise, a szobalány/Alberti Zsófi
Susanne, az úr lánya/Grisnik Petra
Mamy/Vlahovics Edit
Gaby/Catherine és Susanne mamája/Fekete Linda
Augustine néni/Bálint Éva
Catherine, Susanne húga/Sodró Eliza
Pierette/Edvi Henrietta e.h.

Díszlettervező: Pilinyi Márta
Jelmeztervező: Bujdosó Nóra
Kellékes: Jenei Ági
Smink, maszk: Takács Katalin
Súgó: Kisely Máté
Ügyelő: Schmidt Róbert
Rendezőasszisztens: Kovács Nóra
Rendező: Göttinger Pál

Bemutató: 2016. február 12. 19 óra, Nagyszínpad

 

Tadeusz Słobodzianek: A mi osztályunk

Történelem XIV órában

Fordította: Pászt Patrícia

színmű

A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi: tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A különféle ideológiák elterjedésével elmélyülnek a kölcsönös ellentétek, a jóbarátok árulások aktív résztevőivé és az egymás elleni erőszak áldozataivá válnak, kezdeti gondtalan közös játékuk a felnőttkor elérésével rémtörténetek sorává alakul. Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, hanem egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés - és megértés szándékának - hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések és jelentéktelennek tűnő konfliktusok észrevétlenül egymás iránti nyílt színi gyűlöletté alakulnak át.

A mi osztályunk megrázó elbeszélés az egyéni és közös bűnről, a felelősségről, igazságról, melyre úgy tűnik, senkinek nincs szüksége.

Személyek:

1. DORA (1920-1941) 21 Hartai Petra

2. ZOCHA (1919-1985) 66 Nagy Cili

3. RACHELKA, később MARIANNA (1920-2002) 82 Kiss Mari

4. JAKOB KAC (1919-1941) 22 Jámbor Nándor

5. RYSIEK (1919-1942) 23 Kálmánchelyi Zoltán

6. MANECHAM (1919-1975) 56 Bajomi Nagy György

7. ZYGMUNT (1918-1977) 59 Mertz Tibor

8. HENIEK (1919-2001) 82 Orosz Róbert

9. WŁADEK (1919-2001) 82 Szabó Tibor

10. ABRAM (1920-2003) 83 Szerémi Zoltán

Dramaturg: Nemes István
Díszlet: Khell Csörsz
Jelmez: Dőry Virág
Korrepetitor: Falusi Anikó
Kellékes: Nagy Kornél
Súgó: Papp-Ionescu Dóra
Ügyelő: Kovács Zsu
Rendezőasszisztens: M.Kapornaki Rita
Rendező: Lukáts Andor

Bemutató: 2016. február 5. 19 óra, Márkus Emília terem

Az előadás megtekintése 15 éves kortól ajánlott!

 

Niccolo Machiavelli: Mandragóra

komédia két részben

Átdolgozta: Duró Győző

Hogyan hódítsuk meg életünk nőjét, ha eleve halmozottan hátrányos helyzetből indulunk: kőgazdag, bár öreg férje van, akitől ugyan mindent megkap, viszont nem találkozhat senkivel, a hölgy hétköznapjait minden hájjal megkent anyja irányítja, erényességére pedig képmutató gyóntatóatyja vigyáz. A mi oldalunkon ellenben csak egy mérsékelten használható barát áll, továbbá egy gátlástalan szélhámos, aki akárkit képes rábeszélni bármire, valamint az a tény, hogy szerelmünk házassága gyermektelen, noha a férj leghőbb vágya egy sivalkodó poronty. És felmerül még egy káprázatos ötlet, melyet egy titokzatos növény, a mandragóra legendája sugall. De vajon beválik-e?

Niccolò Machiavelli (1469–1527) a reneszánsz legnagyobb hatású politológusa kilenc évvel halála előtt, száműzetése során írta vitriolos jellemkomédiáját, amelyben nem antik mintákat követett, hanem saját kora visszás erkölcseit állította pellengérre. A szerző eredeti szándékának – az „itt és most” elve érvényesítésének – tiszteletben tartásával a darab mai magyar környezetbe ágyazva kerül a szombathelyi közönség elé, Jordán Tamással a főszerepben, Valló Péter rendezésében.

Szereplők:
Makkos Kálmán, szoftverfejlesztő mérnök/Jámbor Nándor e.h.
Siró Péter, a barátja, később asszisztense/Balogh János
Kálkuti Mihály, építési vállalkozó, népszerű nevén Miska mester/Jordán Tamás
Luca asszony, a felesége/Hartai Petra e.h.
Timót atya, plébános/Csankó Zoltán
Szilvia asszony, Luca édesanyja/Bálint Éva
Ligeti Richárd, ügyvéd/Orosz Róbert
Valamint Ostyola Zsuzsa, Fekete Tamás, Horváth József

Díszlet: Valló Péter
Jelmez: Benedek Mari
Zene: Melis László
Kellékes: Poór Éva
Ügyelő: Kovács Zsu
Súgó: Kisely Máté
Rendezőasszisztens: M. Kapornaki Rita
Rendező: Valló Péter

 

 

Bemutató: 2016. április 29. 19 óra, Márkus Emília terem

 

Tóth Ede-Mohácsi János-Mohácsi István: A falu rossza

Tóth Ede után és helyett írták a Mohácsi-testvérek

népszínmű három zenés részben

Kinek nem jutott még eszébe, hogy szerelemből, gyűlöletből, vagy végtelen elkeseredettségből véget vessen ennek az egésznek? Az se baj, ha ez másnak a végét jelenti, csak történjen már valami. Göndör Sándor, a falu rossza is eljut a valami végére, amikor halálosan és reménytelenül beleszeret a falu bírójának a leányába. És ha a harag rossz tanácsadó, akkor Göndör ezerszer rosszabb tanácsadót választ magának: a teremtés leggonoszabb bakterét, akit egyenesen Gonosz Pistának hívnak. Nem csoda, hogy a kis falu mindennapjaiban megjelennek az ön - és gyilkossági kísérletek, az ármány, és a szabad rablás. De hiába minden fondorlat, az életből tudjuk, hogy mindig minden jóra fordul, hiszen a szerelemes férfinak is eljön végzete: a szerelmes nő.

Szereplők:
Feledi Gáspár, gazdag falusi földmívelő/Bányai Kelemen Barna
Boriska, lánya/Edvi Henrietta e.h.
Lajos, fia/Matusek Attila e. h.
Bátki Tercsi, árva, Feledi gyámsága alatt/Sodró Eliza
Göndör Sándor, szolgalegény/Kenderes Csaba e.h.
Finum Rózsi, mondhatni menyecske/Bánfalvi Eszter
Csapó, gazdaember/Szabó Róbert Endre
Csapóné/Fekete Linda
Sulyokné, módos asszony/Nagy Cili
Tarisznyásné, módos asszony/Németh Judit
Csendbiztos/Horváth Ákos
Tisztelendő, olykor patikus/Mertz Tibor
Kónya, kántortanító/Kálmánchelyi Zoltán
Gonosz Pista, bakter/Bajomi Nagy György
Gonoszné/Vlahovics Edit
Cserebogár Jóska, szőlőpásztor/Szerémi Zoltán
A „makkhetes” korcsmáros/Trokán Péter
Sári, a „makkhetes” korcsmáros neje/Alberti Zsófi
Jóska, béres/Endrődy Krisztián
Az Úr, a seregeknek Ura/Trokán Péter
Savanyú Jóska/Móri Csaba
Czintosné/Papp-Ionescu Dóra

továbbá: népek mindkét nemből, vendégek, cigányok, betyárok, hadseregek és az Istentől elrugaszkodott zenekar

Zenekar:
Hegedű: Schreiner Jenő/Horváth Dániel
Klarinét, basszus klarinét: Hotzi Péter/Avas Bendegúz
Harmonika: Peltzer Géza/Császár János
Nagybőgő: Kovács Attila/Kiss Krisztián
Cimbalom: Horváth Ferenc

Dramaturg: Mohácsi István
Zene: Kovács Márton
Díszlettervező: Khell Zsolt
Jelmeztervező: Remete Kriszta
Jelmeztervező asszisztens: Varga Alexandra
Koreográfus: Tóth Richárd
Korrepetítor: Falusi Anikó
Világítás: Kiss Zoltán
Kellékes: Jenei Ági, Pados Bernát
Súgó: Balogh Lívia
Ügyelő: Győrváry Eszter
Rendezőasszisztens: Kovács Nóra, Móri Csaba
Rendező: Mohácsi János

 

Bemutató: 2016. május 6. 19 óra, Nagyszínpad

 

Bérleten kívüli előadások

2015 ősz

B. Török Fruzsina (Móricz Zsigmond művei alapján): Jelenetek 2 házasságból

két egyfelvonásos komédia

Az asszony beleszól

- habkönnyű krimi-komédia a ’30-as évekből -

Imre, a bűnügyi újságíró és felesége Ilonka nehéz korban kötik össze életüket. Az 1930-as évek derekán járunk, a gazdasági világválság legnehezebb éveiben, mikor mindennapos az éhezés, nagy a munkanélküliség. Az ifjú házasok ilyen körülmények között élnek és küzdenek álmaikért. A férjnek biztos receptje van a túlélésre: hivatásának szeretete, az örök optimizmus és a hit, egy nagy adag csibészséggel fűszerezve. Az örökösen aggódó feleség imádata csak hab a tortán.Mit tehet egy fiatal házaspár, aki gyerekre és boldogulásra vágyik? Hisz és cselekszik.Móricz, tőle meglepően könnyed és sziporkázó humorral nyúl hősei életéhez és ahhoz a korhoz, amelynek pénzügyi és értékválsága napjainkban kísértetiesen visszaköszön. Mi lehet egy ilyen nehéz időben a boldogulás kulcsa? A szeretet, a humor és egy nagy adag zsiványság…

Rab oroszlán

- keserédes tragikomédia -

Vágrándy Aladár tanácsos és neje keserédes története Móricz Zsigmond talán egyik legérzékenyebb problémafelvetése. Több mint húszévnyi szerelem és egymásra épített élet után Aladár egy nap különös hangulatban érkezik haza hivatalából szokásos ebédjére, nem is sejtve, hogy zavartságának okát felesége, Juluka már minden porcikájában érzi. A mindennaposnak induló ebéd hamarosan közös életük fordulópontja lesz. Az elvágyódó férfi és a mindenét férjére építő, ragaszkodó asszony örökérvényű harca. Harc az évekkel, a vágyakkal, harc egymásért és egymás ellen, önmagukért és az élhető életért - a bűnt és az ártatlanságot elválasztó vékony mezsgyén egyensúlyozva.

Vágrándyék történetében Móricz különös őszinteséggel vall Jankával való házassága pokláról, melynek 1925-ben az asszony öngyilkossága vetett véget. Közel egy évtizeddel Janka halála után született mag a Rab oroszlán, melyben tagadhatatlan a Juluka és Janka alakja közti félreérthetetlen azonosság. Életművében először veti fel, mi lett volna, ha Janka másképp dönt és folytathatják életüket, együtt… Az életet, ami együtt sokszor kibírhatatlanul nehéz és gyötrelmes, amire sokszor nincs megoldás.

A Rab oroszlánban különösen erősen van jelen Janka hatása. Azok a démoni impulzusok, amiket Jankától kapott, és amik elől menekült ugyan, de mégis ezek tették őt nagy íróvá, s ezek hiányával küzdött élete végéig.

B. Török Fruzsina 2011 nyarán mert hozzányúlni Móricz Zsigmond legbelsőbb, legfájdalmasabb, az egész életére kiható történetének - a „Napló 24-25 ” kötet oldalain megjelent „gyónásához”. A ’Napló-Szilánkok’, a megromlott házasság végnapjainak drámája pereg előttünk, a bizony sokak által megélt, vagy csak közelítő konfliktushalmaz. A „heroikus harcot szeretteivel és önmagával – a szerelemért és a végtelen munkáért”, az élet szilánkjainak bemutatására alkalmasabb színészt, embert nem találhatott volna, mint Koltai Róbertet. Egy új műfajt alkottak együtt, és a műfaj egy új Koltai Róbertet teremtett.

Szereplők:
Az asszony beleszól
Imre/Kálmánchelyi Zoltán
Ilonka/Varga Dóra
Rab oroszlán
Vágrándy Aladár/Koltai Róbert
Juluka/Bálint Éva

Dramaturg: B. Török Fruzsina
Látványtervező: Szlávik István
Kellékes: Nagy Kornél
Súgó: Papp-Ionescu Dóra
Ügyelő/Rendezőasszisztens: Egervári György
Rendező: Koltai Róbert

Bemutató: 2015. október 9. 19 óra, Márkus Emília terem

 

2016 tavasz

Szabó András: Szivárvány havasán - Köpönyeg és palást

- dráma -

2014-ben nyílt drámapályázatot hirdetett Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. A nyertes pályaművet - Szombath András: Szivárvány havasán - Köpönyeg és palást című drámáját - 2016-ban műsorára tűzi a Weöres Sándor Színház.

Idén ünnepeljük Európa egyik legnagyobb szentje, Szent Márton születésének 1700-adik évfordulóját. Mint köztudott, Kr. u. 316-ban Savariában látta meg a napvilágot, s bár ifjúkorában messzire került szülővárosától, negyvenévesen, immár keresztény hívőként visszatért ide, hogy hirdesse hitét és megkeresztelje az édesanyját. Egész élete a szeretet, a könyörületesség, az alázat és a bátorság gyakorlásában telt el, s amikor 81 éves korában, a franciaországi Tours püspökeként meghalt, már csodatévő szentként tisztelték. Mindmáig személyéhez kötjük az európai identitástudat humanista értékrendjének – az igazságosság, a tolerancia, a szolidaritás, a segítségnyújtás, a szellemi és anyagi javak megosztása morális elvének – megteremtését. Példája átível nemzeteken és nemzedékeken, áthatja földrészünk múltját és eszmei örökségét, s kalauzunk lehet Európa közös szellemiségének megtalálásához.

"Szombath András darabja a katolikus egyház sorsfordító éveit dolgozza fel, amikor az államhivatássá vált kereszténység próbálja megtalálni a helyét a császári hatalom partnereként. Ez a helyzet a jámbor püspökök és más, egyházi méltóságok között viszályt teremt, azt is mondhatnánk, - keresztényietlen viszályt – mert vannak közöttük, akik meg akarják tartani az egyház függetlenségét, és vannak, akik alkalmazkodnának az új, immáron hatalminak nevezhető helyzethez, és saját vágyaik kielégítésére használják fel azt." - mondja Babarczy László.

A Szivárvány havasán - Köpönyeg és palást - története 384-ben játszódik, két helyszínen, Burdigala-ban (Bordeaux) és Treveriben (Trier).

„Az előadás azért időszerű 2016-ban, mert Szent Márton példamutatása ma is elszántan és ellentmondást nem tűrően száll szembe a meggazdagodással, fényűzéssel és az elvilágiasodással, továbbá azért, mert a hit az ember életében ma is mindennél fontosabb.” – Jordán Tamás.

Szereplők:
Martinus, Turonum püspöke/Jordán Tamás
Sulpicius Severus, Martinus tanítványa és életrajzának írója/ Kenderes Csaba e. h.
Magnus Maximus, a „császár”, valójában trónkövetelő/Trokán Péter
Hydatius, Emerita püspöke, Lusitania provincia metropolitája/Endrődy Krisztián
Ithacius, Ossonoba püspöke/Matusek Attila e.h.
Instantius, püspök, Priscillanus szövetségese/Kelemen Zoltán
Delphinus, Burdigala püspöke/Horváth Ákos
Héraiskos, püspök, Kopios/Avass Attila
Evodius, praefectus, a vizsgálat vezetője/Vass Szilárd
Nona, szolgálólány/Edvi Henrietta e. h.
Kincstárnok/Szabó Róbert Endre

továbbá: Németh Judit, Ostyola Zsuzsa, Németh Gyöngyi, Móri Csaba

Dramaturg: Barták Balázs
Zene: Melis László
Díszlettervező: Pilinyi Márta
Jelmeztervező: Cselényi Nóra
Korrepetítor: Falusi Anikó
Kellékes: Poór Éva
Súgó: Balogh Lívia
Ügyelő: Győrváry Eszter
Rendezőasszisztens: Móri Csaba
Rendező: Babarczy László

A zenei felvételen közreműködnek a Nyugat-magyarországi Egyetem Zenei Intézeti Tanszékének hallgatói.

Bemutató: 2016. március 5. 19 óra, Nagyszínpad


2016. június 11.

Támogatók