ugrás a tartalomra

Bálint Andrással megkezdődött az álmodozások kora

2019. február 25.
A Diploma előtt a nevezetes film (és regény) alapján készült, bár Bálint András azt mondja, ha már film, akkor ez a romantikus vígjátéknak aposztrofált darab számára inkább jelenti az Álmodozások korát.

Szabó István 1965-ös filmjében (a Diploma előtt-film 1967-ben készült) Bálint András a főszereplő. Itt is, ott is fiatalok, útkeresők, a felnőtté válás küszöbén. És ha Bálint András pályáján fontos szerepet tölt be az Álmodozások kora (húszas éveinek elején járt a forgatás idején), akkor Dustin Hoffmant szintén a Diploma előtt tette ismertté. Ahogyan „Simon és Garfunkelt”: Szombathelyen is szól majd a Csend hangjai és a Mrs. Robinson.

A február 19-i olvasópróbán szokás szerint Jordán Tamás igazgató ad zöld utat a próbafolyamatnak, ez az alkalom mégsem olyan, mint a többi. Bálint Andrással nemcsak kor- és iskolatársak, hanem régi-régi barátok is; idestova hat évtizede. Beszélgetésük olyan, mint egy színdarab, szövegkönyv nélkül is olajozottan működik (bár talán van valahol egy megíratlan, mégis létező szövegkönyv):

JT: – 1950-ben még nem voltunk barátok.

BA: – Csak osztálytársak.

JT: – De barátok lettünk hamar. És ez a barátság akkor is megmaradt, ha esetleg évekig nem találkoztunk. Volt idő például, amikor ő orvul a színművészetire járt, én meg dacból a műegyetemre. Nagyon-nagyon sokat köszönhetek neki, sokat köszönhetek a Radnótinak.

(Bálint András hosszú ideig állt a budapesti Radnóti Színház élén, színházként tulajdonképpen ő hozta létre.)

Szóval éppen itt volt már az ideje, hogy Bálint András rendezőként is megjelenjen a Weöres Sándor Színházban. A Diploma előtt példányával a kezében azt mondja: – A filmet Dustin Hoffmannal nyilván mindenki látta, de szerintem ez egy Álmodozások kora. Felnövéstörténet útkereséssel, azzal a kérdéssel, hogy vajon hogyan kell élni.

Bálint András úgy gondolja, hogy a 60-as évek amerikai középosztályának megjelenítése fölösleges (ami például a látványvilágot illeti), mert ez egy „mai darab”, amely itt és most érvényes, és ezen mit sem változtat, hogy forint helyett dollárt emlegetnek és a kaliforniai nap süt a szereplőkre. (Az olvasópróbán hamarosan előkerül, hogy a „túró” ma már nem divat a fiatalok szóhasználatában. Szóval az nem megy, hogy „egy túró az életem”. Erősebb jelzők adódnak.)

Viszont most már, hogy nálunk is működik a felsőoktatásban a bolognai rendszer, értjük, miről beszél Ben a Diploma előtt című filmben: éppen elvégezte az alapszakot (innen az ünneplés), viszont nem nagyon akaródzik belépnie a mesterképzésbe (innen a diploma előtt). Pedig a szülei ezt szeretnék.

A játékmódról Bálint András előzetesen csak annyit mond, hogy „Jordán Tamás színházában vagyunk, igazit akarok látni tőletek – ez itt nem újdonság”. Hozzáteszi még, hogy szeret jókedvűen próbálni – és alaposan. A pszichológus szerepét pedig magára osztotta – de csak hangban fog megjelenni az előadásban, amelyben „természetesen Simon és Garfunkel szól”. És a végén a fiatalok müzlit esznek (tej nélkül). Van választásuk: mogyorós, gyümölcsös, mézes – vagy csokis.

Ben szerepében Matusek Attilát láthatjuk, Mrs. Robinsont Nagy Cili játssza. Bemutató: március 29-én a Márkus Emília Teremben.

 

 

 

szerző: Vas Népe (Szerző: Ölbei Lívia)