ugrás a tartalomra

Bunbury majd ezt is megoldja

2018. február 8.
Zsótér Sándor ismét a Weöres Sándor Színházban rendez, Ibsen kísérteties világa után most Oscar Wilde csillogó, elegáns, sziporkázó társasági világában merül alá. Lehet, hogy kísérteteket talál?

Oscar Wilde Bunbury című vígjátéka örök darab. Persze, ha tudjuk, hogy Zsótér Sándor a rendező, akkor résen kell lennünk. A kulcsszó a szöveg nagyon mély elemzése, de nem akármilyen szövegről van szó. Bár a Bunbury-nek több magyar fordítása létezik (több címváltozattal), Zsótér Sándor ezúttal a saját jogán Nobel-díjas szerző, Elfriede Jelinek német nyelvű Bunbury-változatát vette alapul a munkatársaival. Az új változat fordítója bizonyos Jules Ungar (a név talán úgy működtethető, mint a Verne Gyula, de nem biztos). A darab címében – azon túl, hogy „komoly az élet” – zárójelben azért ott van, hogy Bunbury. (Egyébként is az a helyzet, hogy valaki van, miközben nincs. Vagy fordítva.)

Ami pedig a Wilde-vígjáték alaphelyzetét illeti: „John Worthing jómódú vidéki földbirtokos, békebíró, egy fiatal lány gyámja. Moncriff Algernon léha, londoni fiatalember a felsőbb körökből, mindig pénzzavarban. Mi köti össze ezt a két, látszólag nagyon különböző úriembert? Amikor unják az életüket, kiszöknek kicsit belőle. A feddhetetlen békebíró kitalál magának egy Londonban élő züllött fiatalabb testvért, akit időnként ki kell húznia a slamasztikából. Algernon pedig egy vidéken élő, Bunbury nevű, betegeskedő barátot, aki sűrűn a segítségére szorul.” Mi lesz ebből? Sok félreértés – és mi más: szerelem.

Ehhez még csak annyit, hogy „Elfriede Jelinek közelíti Wilde világát a miénkhez. A szavak közt való bujkálás ördöngös játékát, ahogy Kosztolányi nevezte, a szavak ördöngös játékává formálja. Kimondja, amit Wilde csak szeretett volna kimondani, ha nem fenyegeti a betiltás vagy egyenesen a börtön”.

 

 

 

John Worthing szerepében Bajomi Nagy György, Algernon Moncrieff szerepében Kenderes Csaba lép színpadra. Láthatjuk az előadásban Trokán Pétert, Kiss Marit, Endrődy Krisztiánt, Hartai Petrát, Fekete Lindát, Kiss Marit, Vlahovics Editet. (Többen a Kísértetek-előadásban is dolgoztak Zsótér Sándorral.) A díszlettervező: Ambrus Mária, a jelmeztervező: Benedek Mari. Dramaturg: Ungár Júlia. Rendezőasszisztens: M. Kapornaki Rita. A munka megkezdődött. Bemutató: március 23-án a Márkus Emília Teremben.

szerző: Vas Népe (szerző: Ölbei Lívia, fotó: Nagy Jácint)