Előadás születik: Czukor Balázs bemutatóra készül, civilek bevonásával

Gátak és gátlások címmel készül előadás a Weöres Sándor Színház stúdiójában, Czukor Balázs rendezésében. A próbafolyamat többnyire olvasópróbával kezdődik, de ezúttal valami egészen másnak lehettünk részesei.

Meséld el nekem!

Valakinek hirtelen föltűnik, hogy voltaképpen pont kilenc hónapja kezdődött meg a közös munka: akkoriban tette közzé a Weöres Sándor Színház a felhívást, amely a szombathelyi, vasi polgárokat szólította meg: ha van kedvük, mondják el a szüléssel-születéssel kapcsolatos saját, személyes történeteiket. A felhívás célba ért: több mint húsz „önkéntes adatközlővel” vette föl a kapcsolatot Czukor Balázs, valamint Surányi Nóra és Salamon Júlia. A jelentkezőkkel interjúk készültek, többen pedig arra is vállalkoztak, hogy ne csak a történeteik által legyenek részesei az előadás megszületésének.

Az olvasópróba helye

A WSSz stúdiójából ezúttal hiányzik a hosszú asztal, hiszen fölolvasható, fölolvasandó példányokat sem oszthat az asszisztens, mert ilyenek – egyelőre legalábbis – nincsenek. Kört formáznak a székek, és ebben a körben hamarosan mindenki valami furcsa, bizsergető áramlásban találja magát. A civil szereplők – nők mindannyian – ismerkednek a színészekkel. Kellemes, várakozó bizonytalanság van a levegőben.

Albert Zsuzsánna – egyébként mesemondó – azt mondja, nem volt kérdés, hogy jelentkezik a WSSz-felhívásra: két fiú, Tamás és Mátyás anyukája – és mindkét szülése „igazán kalandos volt”. Zsuzsánna Gyergyószentmiklóson született, úgyhogy gyorsan szóba kerülnek a szülés-születés kulturális, történeti, szociológiai (stb.) aspektusai.

A téma beláthatatlan távlatokat nyit – voltaképpen már pusztán azzal, hogy vannak, akik megpróbálnak tabuk nélkül beszélni róla.
Ez pedig talán a véletlen műve, de Gyergyószentmiklós a két jelen lévő színésznek – Bálint Évának és Antal D. Csabának – is erős hívószó ebben a körben. Ha már a hagyományostól eltérő próbakezdet: a székelyföldi Gyergyószentmiklóson működik Románia egyetlen professzionális alternatív-kísérleti színháza, a Figura Stúdió. De ne kalandozzunk el ennyire.

Olyan, mint a karácsony

Antal D. Csaba, aki ebben az évadban csatlakozott a WS Színház társulatához, a kezdés-ismerkedés pillanataiban úgy érzi magát, mintha karácsony volna: – Kaptam ajándékot, de nem tudom, mi van benne.

Csaba azt mondja, különben is kedveli a színházban a kockázatvállalást, a szokott ügymenettől eltérő munkát: nem bánja, ha a kísérleti színház merészsége, pimaszsága időről időre átszivárog, érezteti hatását a kőszínházi üzemmódban.

Példány nincs, viszont a (gyorsított) interjúk elkészülnek a két színésszel is. Ezen a ponton nem tudhatjuk, hogy melyik mondat, melyik emlék, melyik szituáció kerül bele az előadásba – és főleg miképpen. (A szöveget Czukor Balázs, Surányi Nóra és Salamon Júlia írja.) Mindenesetre megejtő természetességgel hangzanak el személyes születéstörténetek. Nincs fakszni. Úgy tűnik, tabuk sincsenek.

A szülés – az fáj

Bálint Éva ma már kétszeres anyuka, Bálint és Dorka is Szombathelyen jött a világra (édesapjuk Szabó Tibor). Éva éppen A kis lord című Jeles-előadásban játszott, amikor nagyfiával, Bálinttal volt várandós. Nevetve meséli, hogy a takarásban – most a Gátak és gátlások megszületésében is közreműködő – kellékes, Poór Éva milyen keresetlen szavakkal készítette föl mindarra, amit hamarosan át kellett élnie: „A szülés – az fáj.” Czukor Balázs azzal nyit, hogy reméli, jól telik el együtt ez a hat hét – a bemutatóig. Megkísérelhetnénk kalitkákat keresni: hogy most éppen miféle színház készül (születik) a WSSz-stúdióban (dokumentumszínház, verbatim-variáció stb.). De fölösleges. Legyen elég annyi, hogy Czukor Balázs újra Szombathelyen dolgozik.

Vas Népe (Szerző: Ölbei Lívia, fotó: Unger Tamás)
2019. március 07.

Támogatók