A 2018/2019-es évad

A 2018/2019-es évadban is nyolc bérletes - négy őszi és négy tavaszi - bemutató várja a közönséget. Rendez Lukáts Andor, Mohácsi János, Nagy Cili, Réthly Attila, Valló Péter, Jordán Tamás, először dolgozik a Weöres Sándor Színház társulatával Bálint András és Pálfi György.

Tájékoztatjuk kedves közönségünket, hogy a 2018/2019-es évadterv módosult: Székely Csaba: Öröm és boldogság, továbbá Mark Haddon-Simon Stephens: A kutya különös esete az éjszakában című színművei nem szerepelnek a tavaszi műsorban.

Helyettük Ferdinand von Schirach német kortárs szerző Terror című színműve látható Jordán Tamás rendezésében a Márkus Emília Teremben február 8-án. A másik bemutatót, A.P. Csehov: Három nővér című drámáját Réthly Attila rendezi, a premier február 15-én lesz a Nagyszínpadon.

 

Bérletes előadások - 2018/2019

2018 ősz-tél

 

Euripidész: Médeia

tragédia

Karsai György és Térey János fordítása

Iaszón a görög mitológia egyik leghűtlenebb hőse: szinte mindent a feleségének, Médeiának köszönhet, mégis elhagyja egy másik nőért. Pedig Médeia segítette őt leghíresebb tettének, az aranygyapjú megszerzésének végrehajtásában, többször is ölt érte, ha kellett (még a saját öccsét is föláldozta), és fiúgyermekeket is szült neki. De Iaszón többé nem akar abban a kavargó érzelmi káoszban élni, amit Médeia szerelme jelent. Nyugodt, kiszámítható hétköznapokat kíván, egy harmonikus családi miliőt teremtő, megbízható asszony mellett. Csakhogy nem számol a Médeia lelke mélyén fortyogó vulkánnal: ha az kitör, iszonyatos pusztításra képes…

Ez a végzetes párkapcsolat a világ drámairodalmának legtöbbször földolgozott témái közé tartozik. A fönnmaradt ősváltozat Euripidész tragédiája, amelyben egy nő a történelem során először meri egyenjogúsítani magát egy férfival. Azt vizsgálja, mi fordíthat egymás ellen két – korábban szoros szövetségben élő – embert.

Szereplők:
Médeia/Németh Judit
Iaszón/Kálmánchelyi Zoltán
Kreón/Endrődy Krisztián
Hírnök, nevelő/Antal D. Csaba
Aigeusz/Kelemen Zoltán
Dajka/Bálint Éva
Kar/Fekete Linda

Díszlettervező: Takács Lilla
Jelmeztervező: Pető Kata
Zene: Kovács Márton
Kellékes: Pados Bernát
Súgó: Papp-Ionescu Dóra
Ügyelő: Győrváry Eszter
Rendezőasszisztens: M. Kapornaki Rita
Rendező: Lukáts Andor

Bemutató: 2018. szeptember 28. 19 óra, Márkus Emília terem

 

Nyikolaj Vasziljevics Gogol-Mohácsi testvérek: Revizor

komédia

„1812 decemberében egy fiatalember főhadnagyi egyenruhában érkezett a Kaukázusba. Kijelentette, hogy a rendőrminiszter hadsegédje. Kifogástalan modora, nagyvilági stílusa révén bejáratos lett a legelőkelőbb házakba, támogatását kérték Pétervárott, és kártyázni is leültek vele (mindig ő nyert). Tízezer rubelt felvett hivatalos ügyei intézésére. 1813 februárjáig tündökölt, kártyázás közben tartóztatták le, partnere, a kormányzóhelyettes megkérte a csendőröket, várják meg a parti végét. Az ügyet aztán a minisztertanács is megvitatta, a fiatalember sorsáról nincsenek további adatok…

Ez a história Gogollal is megtörtént, tőle is megijedtek, mert az útlevelében szereplő professzor-adjunktus szó nyomán csaknem a cár segédtisztjének nézték.”

Az említett esetek nyomán készült, a végtelenül korrupt cári közigazgatás gyáva és hazug hivatalnokait kíméletlenül pellengérre állító, vitriolos szatíra a megírása óta eltelt száznyolcvan év alatt szinte az egész világra kiterjedően igazolta társadalombírálatának sajnálatos érvényességét. A darabot Mohácsi János állítja színpadra, a Polgármester szerepében a friss Jászai-díjas Bajomi Nagy Györggyel.

Szereplők:
Anton Antonovics Zajcev, polgármester/Bajomi Nagy György
Anna Anderjevna, a felesége/Alberti Zsófi
Marja Antonovna, a lányuk/Hartai Petra
Ivan Alekszandrovics Hlesztakov, bányamérnök hallgató/Lábodi Ádám
Oszip Oszipovics Versztin, a barátja/Orosz Róbert
Pavel Abramovics Lezsnyev, kórházigazgató főorvos, népjólét/Szabó Tibor
Mihail Afanaszjevics Mulnyakov, ortodox pap/Horváth Ákos
Zinaida Mihajlovna, a felesége/Dunai Júlia
Alina Fjodorovna Zemszkaja, jegyző/Gonda Kata
Konsztantyin Szergejevics Lanyiszlavszkij, tanító/Avass Attila
Jelena Szergejevna Silovszkaja, rendőrfőnök/Vlahovics Edit
Zahar Zaharovics Gyerzsimorda, rendőr/Balogh János
Ivan Kuzmics Spekin, szóvivő/Jámbor Nándor
Jekatyerina Nyikolajevna Ingoda, helyi sikeres vállalkozó/Lénárdt Laura
Vszevolod Emilovics Bejerhold, ellenzéki vállalkozó, kevésbé sikeres/Matusek Attila
Praszkovja Fjodorovna Alazeja, titkárnő és szobalány/Nagy-Bakonyi Boglárka
Iszak Grigorjevics Lezsnyev, újságíró/Szabó Róbert Endre
Bogdan Bogdanovics Basmacskin, revizor/Kenderes Csaba

Zenekar:
Horváth Dániel (hegedű), Hotzi Péter (klarinét), Peltzer Géza (szintetizátor)

Dramaturg: Mohácsi István
Zene: Kovács Márton
Díszlet: Khell Zsolt
Jelmez: Remete Kriszta
Kellékes: Viszlay Zoltán Fülöp
Ügyelő: Bors Gyula
Súgó: Jenei Ági
Rendezőasszisztens: Móri Csaba
Rendező: Mohácsi János

Bemutató: 2018. október 5. 19 óra, Nagyszínpad

 

William Shakespeare: Titus Andronicus

tragédia

A római nép hosszú évek óta háborúban áll a gótokkal, hadvezérük Titus Andronicus. Miközben a császár halálát követő belviszályok gyengítik a római birodalmat, Titus a gótokon aratott győzelmei által egyre nagyobb befolyást szerez a döntéshozók szűk körében. A kor, melyben Titus mindent megtesz azért, hogy becsületes, tiszta ember maradjon, veszélyes, kiszámíthatatlan. A hadvezér hiába igyekszik, egész családja végzetes helyzetbe kerül. A Titus által Rómába hozott foglyok, köztük a gót királynő, Tamora, olyan cselszövést eszelnek ki, melyben csak azok maradhatnak pozícióban, akik semmitől sem rettennek vissza, még emberi mivoltuk elvesztésétől sem.

Az ókori Rómában játszódó történet Shakespeare egyik korai drámái közé tartozik. Ma már valódi erejét nem a véres jelenetek adják, ahogy Shakespeare korában, hanem a történet hátborzongató kiszámíthatatlansága, a kor ábrázolása, melyben bármi megtörténhet.

Rendező: Pálfi György, Nagyszínpad


Robert Harling: Acélmagnóliák

színmű

A színhely: fodrászüzlet egy álmos louisianai kisvárosban, az amerikai délen. A helybéli középosztály hölgyeinek szellemi agorája, kihagyhatatlan pletykabörze. Szombatonként azonban kizárólag kipróbált törzsvendégek meghitt találkozóhelye. Ekkor a mindenkinek készségesen kedvében járó tulajdonosnőn és újonnan fölvett, bizonytalan hátterű segédjén kívül megfordul itt a nemrég elhunyt polgármester sport-lady özvegye; a város legcsinosabb lánya, aki éppen az esküvőjére készül; édesanyja, aki örökös szélmalomharcot vív a lövöldözéseivel a fél lakosságot rettegésben tartó férjével; és szomszédjuk, a környék legélesebb nyelvű perszónája, akinek mindenkihez van egy rossz szava. S bár látszólag kedvüket lelik abban, hogy folyton marják és ugratják egymást, ha valamelyikük bajba kerül, gondolkodás nélkül összetartanak és segítenek. Márpedig a baj elkerülhetetlenül bekövetkezik…

A darabot 1989-ben Herbert Ross vitte filmre, és e műnek köszönhette karrierje fölívelését Julia Roberts (Golden Globe-díjat nyert és Oscar-jelölést is kapott alakításáért).

Rendező: Nagy Cili, Márkus Emília terem

 

2019 tavasz

Ferdinand von Schirach: Terror

dráma

zárt tárgyalás

A német sztárügyvédből lett drámaíró Ferdinand von Schirach (1964) – aki többek között Klaus Kinski családját is képviselte – 45 éves korában kezdett el írni. Ügyvédi tapasztalatait feldolgozó könyvei azonnal a bestseller listákra kerültek, és világszerte több millió példányban adták el őket. Két „esetgyűjteménye" (Bűnös? – 11 meglepő eset; Ártatlan? – Újabb meglepő bűnügyi esetek) és egy regénye (Collini nem beszél) magyarul is megjelent.

Első színpadi művét, a Terrort 2015 októberében egyidőben mutatta be a Deutsches Theater Berlin és a Schausspiel Frankfurt. Azóta német, svájci, dán, szlovén, osztrák, japán, izraeli, venezuleai színházak tűzték műsorukra, folyamatosan nagy népszerűségnek örvend.

A Lufthansa Berlin és München között közlekedő utasszállítóját eltéríti, és egy teltházas futballstadion felé kormányozza egy terrorista. Lars Koch vadászpilótának döntenie kell: lelője-e a repülőgépet a fedélzetén 164 emberrel, hogy megmentse a stadionbeli hetvenezret. A történteket Ferdinand von Schirach darabja egy bírósági tárgyalás keretei között dolgozza fel. A nézők az esküdtek szerepét kapják: feladatuk, hogy figyeljenek meg mindent, és a végén szavazzanak a látottak-hallottak alapján a vádlott elítéléséről vagy felmentéséről.

Ferdinand von Schirach első színpadi műve az emberi döntés felelősségét állítja középpontba, arra a kérdésre keresi a választ, vajon van-e különbség élet és élet között, ha azt a számok, a mennyiség felől nézzük. Hozhatunk-e döntést a halálról a nagyobb tragédia elkerülése érdekében? Ki a felelős?

Magyarországon a Weöres Sándor Színház a harmadik teátrum, amely bemutatja a Terrort, csatlakozva ezzel ahhoz a világszerte több tucat színházhoz, ahol a nézők – a szerző elképzelésének megfelelően – már döntöttek Lars Koch bűnösségéről. (A terror.theater oldalon megtekinthető, hogy melyik országban hogyan ítélte meg a közönség Lars Koch döntését: felmentette vagy elítélte a vadászpilótát.)

Rendező: Jordán Tamás

Bemutató: 2019. február 8. 19 óra, Márkus Emília terem

 

A.P. Csehov: A három lány

dráma

A Prozorov-lányok több, mint egy évtizede egy ismeretlen kisvárosban élnek, miközben folyamatosan gyerekkoruk színhelyére, Moszkvába vágyakoznak. Terveket szőnek, újabb és újabb határidőket tűznek ki a visszaköltözésre, de végül minden marad a régiben, élik tovább szürke kisvárosi életüket.

Csehov Három nővérét a boldogságkeresés drámájaként emlegetik, melyben nem az az igazán drámai, hogy a hőn áhított boldogság (Moszkva) elérhetetlen lenne a szereplők számára, hanem az, hogy ők valójában semmit nem tesznek érte.

Mi van azonban, ha nem is tehetnek semmit? Ha a városukban - épp úgy, mint egykor Szombathelyen - állomásozó katonai alakulatok elől elmenekülni úgyis képtelenség, ezért inkább meg kell tanulni velük együtt élni.

Mi van, ha a három lány hús-vér valójában nem is létezik, csupán szerepálmok, eljátszandó drámai karakterek vidéki színészek fantáziájában?

Mi van, ha a szerepálomból felébredni nem lehet és a vágyott szerep átveszi a hatalmat a karaktert alakító színész felett?

Mi van, ha Moszkva nem más, mint az áhított hírnév, ismertség, az elérhetetlen fővárosi művészszínház színpada, ami után minden eltemetett vidéki színész vágyakozik, beszél róla, keresi múltjában és elképzelt jövőjében, közben pedig észre sem veszi, hogy Moszkva ott van benne, a civil és alkotói jelenében, a kisvárosinak tűnő, szürke hétköznapjaiban?

És mi van, ha Moszkva Szombathelyen van, a Weöres Sándor Színház színpadán, amit Jordán Tamás pontosan annyi esztendeje alapított, mint ahogy Prozorov hátrahagyva Moszkvát letelepedett lányaival abban a bizonyos ismeretlen kisvárosban?

A Ványa bá nagysikerű rendezése után Réthly Attila, a Weöres Sándor Színház főrendezője gondolja újra Csehov drámáját Hamvai Kornél fordításában.

Rendező: Réthly Attila

Bemutató: 2019. február 15. 19 óra, Nagyszínpad

 

George Bernard Shaw: Sosem lehet tudni

vígjáték

Tűz és víz házasodott össze akkor, amikor a haladó gondolkodású írónő, a női egyenjogúság ügyének későbbi engesztelhetetlen harcosa, illetve a dúsgazdag, nyakas konzervatív üzletember egybekelt. Nem csoda, hogy néhány évvel később az asszony fogta három gyermeküket, és egészen a kies Madeira szigetéig menekült velük. Ott éltek tizennyolc évig, míg a nagylány és az ikrek a felnőttkor küszöbére értek. Ám akkor eljött az ideje, hogy visszatérjenek hazájukba, és beilleszkedjenek az angol felső középosztályba, s nem utolsósorban, hogy szembesüljenek már elfeledett apjukkal… Vajon sikerül-e mindez egy olyan világban, „ahol az egész társadalom egy hazug, tettetett puszipajtásságra rendezkedett be, s ahol az ember húsz évig jó barátságban lehet valakivel, akiről nem is sejti, hogy halálos ellensége”? Ahol az emberek „csúnya dolgokat követnek el egymással szemben, de mindig szépen, finoman; kellemetlen dolgokat mondanak egymásnak, de kellemes hangon; s mielőtt megfojtanák barátaikat egy kanál vízben, mindig kloroformmal érzéstelenítik őket.” Szerencsére a fiataloknak őszinte segítőjük akad szállodájuk főpincérének személyében, akitől sosem áll távol némi hétköznapi filozofálás…

Shaw előszeretettel osztotta drámáit „kellemes és kellemetlen darabokra”. Ez az 1900-ban bemutatott, sziporkázóan szellemes műve – amely az előbbiek csoportjába tartozik – Valló Péter rendezésében kerül a közönség elé.

Rendező: Valló Péter, Nagyszínpad


Terry Johnson: Diploma előtt

színpadi játék

Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy frissdiplomás amerikai fiatalember hirtelen úgy érezze, mintha jövendő élete tébolyító űrként tátongana előtte. Ezért még a tiszteletére rendezett ünnepi vacsorán sem vesz részt, hanem inkább világgá megy. Persze egy bő hét múlva hazatér a szülői házba, mert az űr még nagyobbra nőtt benne. Hogy valamiképp betöltse, hagyja, hogy apja legjobb barátjának szexuálisan kiéhezett felesége – aki bár az anyja lehetne, még mindig bombanő – elcsábítsa. Aztán apja unszolására beleegyezik, hogy járni fog legjobb barátjuk egyetemista lányával, vagyis a szeretője gyermekével. Úgysem érdeklik egymást, gondolja. Csakhogy pechjére beleszeret, és a lány sem marad közömbös iránta. Ettől viszont a mama kiborul, és mindenkinek elmond mindent – természetesen áldozatnak állítva be magát… Ki lehet-e mászni ilyen szörnyű csávából? Képesek-e még egy esélyt adni egymásnak a fiatalok?

Charles Webb regényéből 1967-ben Mike Nichols rendezett nagy sikerű filmet, amely nemcsak a főhőst játszó Dustin Hoffmant tette világszerte ismertté, hanem a rendezőnek is Oscar-díjat hozott.

Rendező: Bálint András, Márkus Emília terem

 

Bérleten kívüli előadás:

Közösségi színház

A Weöres Sándor Színház a 2018/2019-es évadban szeretne egy olyan előadást létrehozni, mely a szülés és születés témáját járja körül. Az előadás a szombathelyi polgárok elmesélései alapján és részvételével készül.

Alkotók: Czukor Balázs, Surányi Nóra, Salamon Júlia

 

 

Repertoáron maradó előadások:

Dés László-Geszti Péter-Békés Pál: A dzsungel könyve

Rendező: Horgas Ádám

 

Jordi Galcerán: A Grönholm-módszer

Rendező: Nagy Cili

 

 

Koleszár Bazil Péter-Sultz Sándor: A jó pálinka itassa magát

Rendező: Koleszár Bazil Péter

 

 

Devecsery László: A kék pék

Rendező: Devecsery László

 

 

Presser Gábor-Sztevanovity Dusán-Horváth Péter: A padlás

Rendező: Horgas Ádám

 

 

Arthur Miller: A salemi boszorkányok

Rendező: Alföldi Róbert

 

 

 

David Auburn: Egy bizonyítás körvonalai

Rendező: Horgas Ádám

 

 

Czukor Balázs-Surányi Nóra: Home Bank

Rendező: Czukor Balázs

 

 

Várkonyi Mátyás. Miklós Tibor: Sztárcsinálók

Rendező: Nagy Cili

 

 

Ben Jonson:Volpone

Rendező: Alföldi Róbert

 

 

Dennis Kelly: DNS

Rendező: Matusek Attila

 

 

2018/2019-es évad bérletes előadásai

ŐSZI BÉRLET:

Médeia - Márkus Emília terem: 3.000 Ft

A revizor - Nagyszínpad: 3.000 Ft

Acélmagnóliák - Márkus Emília terem: 3.000 Ft

Titus Andronicus - Nagyszínpad: 3.000 Ft

 

TAVASZI BÉRLET:

Terror - Márkus Emília terem: 3.000 Ft

Három nővér - Nagyszínpad: 3.000 Ft

Diploma előtt - Márkus Emília terem: 3.000 Ft

Sosem lehet tudni - Nagyszínpad: 3.000 Ft

 

BÉRLETÁRAK - 2018/2019-es évad:

HÉTKÖZNAPI bérlet:

(kedd, szerda, csütörtök, szombat délután) ŐSZI/TAVASZI - 9.700 Ft

 

HÉTVÉGI bérlet:

(péntek, szombat este) ŐSZI/TAVASZI - 10.700 Ft

 

ÉVAD BÉRLET:

HÉTKÖZNAPI bérlet: 18.400 Ft

HÉTVÉGI bérlet: 20.400 Ft

PREMIER bérlet: 26.000 Ft

Szent Márton kártyával rendelkezők részére 10 százalék kedvezmény jár a bérlet árából.


Weöres Sándor Színház Jegyiroda

Szombathely, Király u. 11.

Tel.: 94/318-738


2018. május 04.

Támogatók