A gondolat szabadon száll

Versei hol megborzongatnak, hol elgondolkodásra késztetnek, hol pedig belénk hasít a felismerés, ezt az érzést én is ismerem. A Weöres Sándor Színházban József Attila Szabad- ötletek jegyzéke című vallomásával ünnepelték a jeles dátumot. Jordán Tamás megjelenítésében hitelesen tárult elénk a költő önmagával és az élettel vívott harca.

A világ dolgaira érzékeny, anyját korán elveszítő, szeretetre éhes József Attila egész életében küzdött a hiányérzettel, a veszteséggel. Ez az állapota neurotikussá fokozódott, orvosi segítségre volt szüksége. 1929 végén vagy 1930 elején kezdett el Rapaport Sámuelhez járni pszichoanalízisbe. Őt követteGyömrői Edit, a költőnél kilenc évvel idősebb pszichoanalitikus. Az indulatátvitel, vagyis az érzelmi kötődés a terapeutához kiválóan működött, Attila ugyanis beleszeretett Editbe. Gyömrői visszautasította őt, mivel már elkötelezte magát, ami rendkívül fájdalmasan érintette a költőt. József Attila betegségében bizalmas, megértő, támaszt adó menedékre vágyott. A viszonzatlan szerelem kegyetlen, gyilkos indulatú verseket szült. A Nagyon fáj című versét is Editnek írta. A pszichoanalízisben bevett szokás a szabad asszociációra épülő írás készítése. Ilyenkor a páciens szabad utat enged a tudattalan folyásának, és kontroll nélkül leírja azt, ami az eszébe jut. A tudatalatti feltárása lehetővé teszi az eddig elfojtott dolgok felszínre kerülését. A betegnek akkor is írnia kell, ha nem jut eszébe semmi, ha mást nem, akkor azt, ami az előző szóról eszébe jut. Az írásnak folyamatosnak kell lennie, nem szabad megszakítani, megállás nélkül írni kell. Innét cím, Szabad-ötletek jegyzéke, hiszen József Attila arról írt, ami spontán módon eszébe jutott. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a költő tollát a sértett férfiúi büszkeség is vezette, a gondolat, hogy „na, megállj Edit, majd én megmutatom neked, hogy ki vagyok!", ezért találunk benne olyan sok Editet becsmérlő kifejezést. A Szabad-ötletek jegyzékét 1936 májusában a Japán kávéházban kezdte el írni, majd később otthon fejezte be. Innét a cím, hogy, Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben.

Jordán Tamás elmondta, hogy Kaposváron találkozott először a Szabad-ötletek jegyzékével, ami akkor csak szamizdatként, vagyis titkos füzetként járt kézről kézre, hiszen akkoriban hogyan is lehetett volna bevallani, hogy a híres proletárköltő, a nép példaképe mentális problémákkal küszködik. Jordán Spindler Bélától kapta meg a füzet titkos másolatát, az eredeti írásmód szerinti tördelésben, vagyis sok-sok sorban csak egy-egy szó fordult elő, néha két szó, a mondatok is rövidek, egy oldalon sincs több tizenkét-tizenhárom sornál. Jordán gyorsan haladt az olvasással, egészen átszellemült, ahogyan kibontakozott előtte az egész mű. A végére úgy érezte, hogy szinte repül a lelke. Megtanulta, mert annyira magával ragadta a szöveg. Először Spindler Bélának mondta el éjszaka egy üveg bor és két pohár mellett, úgy, mint ahogyan két barát beszélget. Másnap Molnár Piroskát hívta el, szintén egy üveg bor és két pohár mellett került sor az élményre. Egy idő után Jordán rájött, hogy így nem igazán hatékony, ám éppen akkor nevezték ki Bálint Andrást a Radnóti színpad igazgatójának, és akkor született az ötlet, hogy csináljanak belőle színpadi műsort. Jordán Tamás eleinte úgy gondolta, nehéz lesz megvalósítaniuk, mert a Szabad-ötletek jegyzéke elsősorban intim vallomás, ami nem tűri a színpadi harsányságot. Pontosan az volt a négyszemközti előadások bája, hogy a másik fülébe lehetett suttogni. Végül megszületett a megoldás, a nézők fülhallgatót kapnak a fülükbe, Jordán pedig a szinkrontolmács gép segítségével meghitt tud maradni, nem kell felemelnie a hangját. A műsort csak úgy engedélyezték, hogy egy olyan előadóesten, ahol József Attila versei hangzanak el, beszúrhatnak egy-egy részt a Szabad-ötletek jegyzékéből. A valóságban persze úgy oldották meg, hogy a Szabad-ötletek jegyzékébe illesztettek be néhány verset. Azóta már 25 éve mutatja be Jordán Tamás az estet hatalmas sikerrel. A Radnóti Színház mellett a Pinceszínház közönsége is részesülhetett az élményből.

Jordán a késő esti időpont és a fárasztó nap (Csepregről a Széllel szemben előadásról érkezett) ellenére hihetetlen átéléssel jelenítette meg József Attila gondolait. Fantasztikus tolmácsolásában egy emberként érezhettük át a költő tépelődéseit. A Szabad-ötletek jegyzéke egy mentálisan zavarodott, de játékosságot, humort és józan kritikát sem mellőző elme műve. József Attila betegsége ellenére néha szinte megdöbbentő élességgel látta környezetét. Írása nem mellőzi a polgárpukkasztást sem, és itt nem csupán a trágár kifejezésekre gondolok, hanem némely pajkos rigmusra is, bizonyára gyermekkori emlékek felidéződéseként. Például: „viszket a seggem megvakarom még pedig ott ahol én akarom"

A költő mélyről fakadó őszinteséggel tárta fel lelkének titkos útjait, ugyanezt kaptuk vissza Jordán Tamástól is, aki még bevezetőjében felhívta a közönség figyelmét, ha bármelyik jelenetnél úgy érzik, hogy nevetniük kell, ne habozzanak, mert igenis helyénvaló. Jordán számára egyébként április 11-e nemcsak József Attila miatt emlékezetes, egy nevezetes családi évfordulót is ünnepel a család, mégpedig szülei hetvenedik házassági évfordulóját. Jordán így zárta műsorát: „Az igazat mondd, ne csak a valódit." Ha nem tud azonosulni azzal, amit mond, ha csak recitálja a szavakat, de nem éli át őket, akkor csak a valódit mondja. Ha sikerül teljes átéléssel előadnia, úgy, hogy együtt lélegzik a mű minden sorával, akkor az igazat tárta elénk. A költészetnapi ünnepen az igazat hallottuk Jordán Tamástól, és lelkünk szárnyra kapott.

Vonatkozó cikk:

József Attila: Szabad-ötletek jegyzéke

Diákok szavaltak Jordán Tamással