Balogh János-2012.10.26.
Már az éjszaka előre jelezte ezt a nehéz napomat. Nem tudtam elaludni, és sajnos korán kellett kelnem. Nagyon korán: 6.00. Én voltam az első vendég a pékségben, majd a friss reggelim után felvettem utazópajtásaimat: Vlahovics Editet, Unger Tündét és Budai Dávidot. Nekivágtunk, hogy meghódítsuk a budapesti fiatalokat. Szóval Budapest! Kb. tízre értünk fel, a Lágymányosi hídon megtapasztalhattam, milyen a dugó a fővárosban. Húsz percet veszítettünk, de időben megtaláltuk a játszóhelyünket. 11-kor: Mérnökszínház. Régen játszottuk, de jól ment. A fiatalok sokat nevettek az előadás alatt, a végén nagy tapsot kaptunk. Hogy eljutott-e az üzenet, amit sugallni szeretnénk, már más kérdés. Ha száz diákból csak öt választja ezt a pályát, akkor szerintem megérte a sok fáradtság. 12.15: indulás Szombathelyre. Útközben beugrottunk az IKEA-ba (ez itt a reklám helye), nem kanapét, sem állólámpát nem vásároltunk ott, hanem svéd húsgombócot áfonyalekvárral és barnamártással. Az IKEA bútoráruházban a kedvenc helyiségem az étterem. Ebéd kipipálva. 17.30: Megérkezés. Hazarohantam letettem a cuccaimat, majd két barátommal futottam össze, egy tea erejéig. 18.15: Színházba be. 19.00: Szentivánéji álom. 22.45: Előadás vége. Hogy mit csináltam ebben a bő 3,5 órában, azt elolvashatják a tegnapi bejegyzésemben. Két régi csoporttársam megnézte a darabot, könnyeztek a nevetéstől. Nagyon odáig voltak tőle. 23.15: Hazaérkezés. 23.20: Blogírás. Itt tartok most.
Találkozhatunk jövő héten szerdán 17-kor a Cafe Frei-ben. Csonka Szilvia fog velem beszélgetni, ő fogja a jövő héten a blogot vezetni.
Ha a színházban rám kíváncsiak, ezekben a futó darabokban találkozhatunk: Szigorúan ellenőrzött vonatok, Tizenkét dühös ember, Szentivánéji álom, Kabaré, Hetvenhét, Mérnökszínház, Szakmák színháza.
Zárom soraimat. Köszönöm, hogy a héten velem tartottak.
Balogh János
Előző bejegyzés: