Horváth Ákos-2012.09.13.
Mindenesetre a házi góltotót Alberti Zsófi nyerte a Cinema Cafe teraszán rendezett közös meccsnézésen. Nem moralizálok azon, hogy a fogadási racionalitás felülírja a nemzeti érzelmeket. Én nem fogadtam.
Ellenben végre személyesen gratulálhattam Németh Zsoltnak az olimpiai sikerhez. (Pars Krisztiánnal nem találkoztam, de ezúton is gratulálok neki a színház nevében is!) Természetesen minden sportolónak, aki kijutott az olimpiára kalapemelés jár.
Más.
Ma Kálmánchelyi és Bajomi kollégákkal megnéztük a Feláldozhatók 2 című filmet.
Fantasztikus. De igazából semmi értelme nincs.
Ugye nyáron forgattam Bruce Willis nevű kollégámmal, legyenek megnyugodva, ő híres, a mi öltözőnk meg jó színészekből áll. Hála Jordán Tamás direktor úrnak.
Ajánlok egy régi magyar filmet a figyelmükbe: Szegénylegények. Jancsó Miklós rendezte és Görbe János az egyik meghatározó szereplője a filmnek, aki olyan színész volt, amelyet ma ritkán látni. A Feláldozhatók 2 szereplő gárdájából senki még csak a nyomába sem érhet.
Hát így. Kurt Vonnegut írta ezt a szófordulatot sokszor. Én meg csak idézem: Legyünk büszkék magunkra! Vagy legalábbis rám. :)
Előző bejegyzés: