ugrás a tartalomra

Móricz unokája is eljött

2012. február 23.
Koltai Róbert színművész tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a WS Színházban tartja Napló-szilánkok című Móricz-estjének országos bemutatóját.

Az eseményen részt vett Kolos Réka, Móricz Zsigmond unokája - Móricz Virág lánya -, aki a jogutódok képviseletében az első perctől részese volt a színházi est megszületésének. Ma már valósággal rajongója a Koltai Róbert-előadásnak, de a kezdet nem volt ennyire felhőtlen.

Sőt: amikor nővérével, Kolos Virággal együtt tudomást szerzett arról, hogy színházi előadás készülne Móricz Zsigmond 1924-25-ös (a Noran-sorozat nyitó darabjaként 2010-ben megjelent) naplójából, az első gondolatuk az volt, hogy egy naplót nem lehet dramatizálni . Ahogy azt sem tudták volna elképzelni, hogy a személyes bejegyzések alapján színdarab készüljön, amelyben maga Móricz - vagy akár felesége, Janka - is színre lép. (Közbevetőleg: a napló többnyire eleve intim műfaj, Móricz Zsigmond 1924-25-ös naplóját pedig krízisnaplóként is emlegetik, hiszen életének rendkívül nehéz korszakában fordult a naplóíráshoz. Erre az időszakra datálható szerelme Simonyi Mária színésznő iránt, felesége, Holics Janka összeroppanása és öngyilkossága, Simonyi Mária kihátrálása a szerelemből stb.)

Kolos Réka és nővére mindenesetre arra kérték Koltai Róbertet, hogy mutassa be, mire gondol. És ő az otthonába hívta meg Móricz Zsigmond unokáit, akik előtt itt vált világossá, hogy felolvasószínházi előadásról van szó, amelyben a Móricz-Koltai által megidézett alakok legfeljebb a hangjukban vannak jelen. Kolos Réka úgy kommentálja az élményt, hogy amikor végighallgattuk az előadást, arra jutottunk: nemhogy tiltani nem szabad, ellenkezőleg - nem szabad nem bemutatni. Ez Móricz Zsigmond, az ember története. Rendkívüli produkció - talán a legzseniálisabb Móricz-dráma, amely megszületett.

Ahhoz, hogy a vaskos naplóból mintegy kétszer ötven percnyi előadás - illetve előbb a szövegkönyv - elkészüljön, szükség volt B. Török Fruzsinára, aki viszont rajongó olvasóként kezdte a naplóval való ismerkedést; és úgy a közepe táján született meg benne a gondolat, hogy ez a varázslatos, gazdag anyag megérne egy színpadi estet (mondjuk monodrámát). Néhány hétre volt szüksége a szövegkönyv megírásához, amelyet aztán Koltai Róbert kezébe adott - nagy bizalommal. Így történhetett meg, hogy a színlapon szerkesztőként B. Török Fruzsina nevét olvashatjuk, a színpadra alkalmazás Koltai Róbert munkája. A múlt év végén a pici budapesti alternatív színházban, a Sanyi és Arankában megtartották az ősbemutatót, a tegnap esti szombathelyi vendégjátékkal pedig kezdetét vette az országos turné. A Weöres Sándor Színház stúdiójában ma 19 órakor lesz még egy Napló-szilánkok-előadás.

Közben pedig a nagyszínpadon készül a Rokonok-bemutató. Móricz Zsigmond unokáit végül (többszöri levélváltás után) Jordán Tamás is személyesen győzte meg arról, hogy a saját dráma-átiratát vihesse színpadra a társulattal. A kulcsszó: forgószínpad - a többit a márciusi premieren meglátjuk.

 

Vonatkozó cikk:

Napló-Szilánkok 1924-25 - Koltai Róbert önálló Móricz-estje

A meglepő Móricz

"Mindenem az írás" - Koltai Róbert Móricz-estje a Weöres Sándor Színházban

 

szerző: Vas Népe (szerző: Ölbei Lívia)