Kötelező olvasmány – Parti Nagy Lajos: Hősöm tere

premier: 2021. december 29.

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY – PARTI NAGY LAJOS: HŐSÖM TERE

[p]A kortárs irodalom egyik legnagyobb nyelvművésze, aki igazi hazájának a magyar nyelvet tartja. Rengeteg műfajban alkot: verset, drámát, regényt és még gyermekmesét is írt, ráadásul még a műfordítás sem idegen tőle. A legjelentősebb szakmai és állami díjakkal büszkélkedhet: 2005-ben megkapta a Magyar Irodalmi Díjat, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, míg 2007-ben Prima- és Kossuth-díjat kapott.[/p] [p]Néhány tény és adat az életéről: Kötelező olvasmányunk szerzője 1953. október 12-én Szekszárdon született (Babits óta tudjuk, hogy ez hasznos helyszín az alliteráció okán). A pécsi Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakon szerzett diplomát 1977-ben. Első verseskötete 1982-ben jelent meg, ekkor már három éve a Jelenkor szerkesztője volt. A nyolcvanas években a József Attila Kör Irodalmi Egyesület szerkesztőbizottsági tagja volt. 1986 óta él a kies fővárosban, Budapesten. 1987-ben Móricz-ösztöndíjban részesült. 1987–1988-ban a Magyar Írószövetség egyik titkára, míg 1991–1993 között a Magyar Napló versrovatának szerkesztője volt. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.[/p] [p]"Nem nagyon van olyan szókapcsolat, amit még ne mondtak volna el. Ami érdekessé teheti, hogy én hogyan tudom ezeket egyfajta új hitelességgel egymás mellé tenni – a valóság össze nem illő elemeit."[/p] [p][b]Művei:[/b] Angyalstop (versek, 1982), Csuklógyakorlat (versek, 1986), Szódalovaglás (versek, 1990), Se dobok, se trombiták (tárcanovellák, 1993), A hullámzó Balaton (novellák, 1994), Esti kréta (válogatott versek, 1995), Ibusár – Mauzóleum (színművek, 1996), Sárbogárdi Jolán: A test angyala (kisregény, 1997) Hősöm tere (regény, 2000), Fényrajzok (Bruno Bourel-rel közösen, 2001), Grafitnesz (versek, 2003), A fagyott kutya lába (novellák, 2006). A pecsenyehattyú és más mesék (Banga Ferenccel közösen, 2008)[/p] [p]E havi kötelező olvasmányunk, a Hősöm tere című regény, egy káprázatos szatíra. Egyszerre szürreális, hátborzongató és szellemesen sziporkázó (Szekszárdon született szerző lévén nem is csoda). A hat hónap alatt lejátszódó, de tizenkét óra alatt (a Tisztabúza éjszakáján) elbeszélt történet narrátora egy író, akit egyre jobban fenyegetnek az emberek megsemmisítését célul kitűző invazív óriásgalambok, akik diktatúrájukat megszervezve főhősünket is galambbá akarják átoperálni... (az élmény önéletrajzi ihletettségének és poszttraumatikus hatásainak kibeszélésére kísérletet teszünk az est folyamán) A nyelvileg zsonglőri ügyességgel felépített műben megjelenik az írói én és a regényhős veszélyes azonosulásának kísértése, illetve kettéhasadásuk végzetes kalandja is. Az aktuál-társadalmi olvasat nem túl szívderítő: a buta hatalom a vak erőszakkal karöltve nem sok menekülési utat hagy a szellem embereinek.[/p] [p][b]Vitaindító rétor:[/b] Lévai Balázs[/p] [p][i]Belépés díjtalan[/i][/p]



szerző: wssz
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.