Nagyvárosi bujdosók

[p]A Nagyvárosi bujdosók, egy tematikus táncjáték. Rólunk és szeretteinkről szól, no meg azokról, akiket soha nem lehet megszeretni. Emlékek a generációnkról és a bujdosásáról. Fölsejlik bennük a gyerekkor, az iskola, a félelmek, az eszmélés meg a tűz, a zene, a hagyomány tisztelete és a lázadás, tájak és népek, a mítosz és a hivatal, kötelesség és a szerelem, az önrombolás és a kötelékek. Az otthon, haza, a szoknyák suhogása, sorsunk, a szabadság szárnyai, no meg a derű és jókedv, a kor és a tánc. Azokat a bujdosókat, akiknek legtöbbet köszönhetünk, név szerint is említjük. Nekünk ők nyújtották mindig és ma is a biztos menedéket. Mindegyikük a művészetek és látomások birodalmán át vezet egyfajta tisztánlátás felé. Közülük ki versben, ki muzsikában, ki sivatagban vagy a szögesdrótok mentén bujdosott. Vagy a színek olajos illatába, vagy népköltészetbe, vagy játékba menekült valami elől. Mindannyian városlakók voltak. Hisszük, hogy tébolyult bolyongása közben tönkrement emberiséget ők és a hozzájuk hasonlók terelik folyton-folyvást a jó irányba örökkön-örökké.[/p] [p][b]Zene:[/b] Kiss Ferenc[br] [b]Koreográfia:[/b] Csollányné Horváth Krisztina, Horváth János, Horváth Győző[/p]