Mezítelen talpak a múlt árnyékában- a Katona József Színház Ivanovja Szombathelyen
2010. április 20.
Anna Petrovna hisztérikus jelenetében a falnak dobálja betegpapucsát, mintegy megpróbálja levetkezni magáról a beteg nő szerepét. Orvosa azonban visszaerőszakolja rá lábbelijét, és ágyba parancsolja. Lehetetlen kitörni egy olyan világban, ahol bezárják az ajtót, nehogy beszűrődjön egy kis napfény, ahol minden nyirkos, mintha eső után lennénk (vagy inkább vihar előtt?), ahol nem járkálhatunk mezítláb, azaz nem mutathatunk magunkból semmit, s ahol egy férfi előbb nyúl az üveg vagy a cigaretta után, mint a nőért. Cselekvésre képtelenek, mielőtt megsemmisülnek, Ivanovval elszívnak együtt egy szál cigarettát. Szavak nélkül, egy pillanatra talán felelősséget vállalnak egymásért, meglátnak a másikban valamit-, de ennyi. Az Ascher Tamás rendezte Ivanov bravúrosan viszi színpadra egyszerre Csehov darabját, és tart tükröt megkeseredett, kifordított világunk elé, melyben férfi és nő kapcsolata sokszor addig tart, míg leég egy szál cigaretta, és amelyben annyian küszködnek a munka hiányától.
szerző: wssz