Felolvasó színházból hangjáték

2022. április 1.
Hangjáték készült az Ígéret Földje felolvasó színházi előadásunkból. IV. Károly halálának 100. évfordulója alkalmából közzétettük a felvételt a Weöres Sándor Színház Youtube csatornáján.

Április 1-én, éppen 100 éve, hogy elhunyt Madeira szigetén a Habsburg-Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, Magyarország utolsó királya, IV. Károly. A magyar trón visszaszerzésére tett két sikertelen kísérletről, és az első világégést követő korszak zavaros, rendkívül összetett magyarországi viszonyairól Kovács Dániel Gábor írt drámát, melyet három városban is sikeresen mutatott be még tavaly ősszel a Weöres Sándor Színház a Soproni Petőfi Színházzal karöltve, egy különleges felolvasó színház keretein belül. Az évforduló alkalmat adott arra, hogy az alkotók csapata stúdióba vonuljon, és Kelemen Zoltán, a darab rendezőjének szakmai irányításával hangjátékot készítsen az előadásból.  


A hangjátékot mindenki számára elérhetővé tettük a Weöres Sándor Színház Youtube csatornáján az évforduló alkalmából. 


IV. Károly király több ízben is megkísérelte a magyar trón visszaszerzését. Ezt az eseményt nevezik királypuccsnak. Az első kísérlet nem sikerült, ezért a tavaszit ősszel egy újabb puccs követte, de ez is sikertelen volt. Az ex-uralkodó álöltözetben, hamis papírokkal Szombathelyen, a Püspökvárban szállt meg. Innen indult a fővárosba. Amikor az I. világháború végén összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, az 1916-ban megkoronázott császár és király, Habsburg IV. Károly 1918-ban felfüggesztette osztrák császári, majd magyar királyi jogainak gyakorlását, és lemondott a magyar ügyekben való részvételről. Elismerte az új magyarországi államformát. 1918-tól a királyságot népköztársaság váltotta fel, majd 1919-ben kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Az ellenforradalmi rendszer nemzetgyűlése 1920 február 27-én elfogadta az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló törvényt. Az államfői teendők ellátására ideiglenesen kormányzót neveztek ki. Március 1-jén Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották


Király nélküli királyság lett hazánk. A király, IV. Károly nem tett le arról, hogy visszatérjen a trónra. Ehhez jogalapot is találtak: ez volt a lemondó nyilatkozat, mivel az nem terjedt ki uralkodói mivoltáról való lemondásra. Itthon erős volt a legitimista párt, ez Károly visszatérésétől várta a történelmi revízió megvalósulását Az utódállamok és az antant nagyhatalmak ellenezték a Habsburgok restaurációját, a kormányzó pedig nem foglalt állást a kérdésben. Károly száműzetéséből, Svájcból 1921. március 26-án hamis útlevéllel és álöltözetben Magyarországra érkezett, gróf Mikes János püspök palotájában szállt meg Szombathelyen, és tanácskozott Teleki Pál miniszterelnökkel. Másnap Budapestre utazott, ahol találkozott Horthy kormányzóval, ám megbeszélésük eredménytelenül zárult, így még aznap visszatért Szombathelyre. Az antant-hatalmak figyelmeztették Horthyt, hogy nem támogatják IV. Károly visszatérését,  a szomszédos államok pedig a tiltakoztak. Később a királlyal szemben lépett fel a hadsereg is, végül Károly áprilisban elhagyta hazánkat. Teleki nem sokkal később benyújtotta lemondását.


A darab bemutatójáról annak idején a következőket írtuk: „A Püspöki Palota dísztermében láthattunk egy egészen kitűnő, sikeres előadást, pedig lássuk be sok objektív tényező a siker ellen dolgozott. A IV. Károly restaurációs kísérleteiről szóló királydráma nehéz, komoly odafigyelést, némi történelmi tájékozottságot igénylő szöveggel rendelkezik, amely kevés segítséget nyújt egy valódi színpadi előadáshoz. Ezért is döntött úgy a szombathelyi és soproni színház koprodukciójában megvalósuló darab rendezője, Kelemen Zoltán, hogy nem hagyományos, hanem felolvasó színházat csinál. Ilyenkor némi félelem él a nézőben gondolván, színészek ülnek, vagy állnak és felolvasnak, mi is lesz ebből? De nem. Felolvasás ide, vagy oda, egészen nagyszerű a színészi játék, átgondolt a színészvezetés és a koncepció. Érzelmek vannak, indulatok, talán csak a magánéleti szálak halványulnak el kicsit, hiszen nehéz érzelmes jeleneteket kézben szövegkönyvvel érzékeltetni. De egy-egy gesztussal, lemondó tekintettel még ez is sikerül. A szombathelyi néző számára kicsit hiányzik Mikes püspök jelenléte a darabból, de ez nem a rendezés, és a társulat hibája. Mikes nélkül is megáll a történet, Károly, Horthy, Gömbös, Lehár és a többiek személyisége remekül megrajzolt, de Mikes szerepe az első visszatérési kísérletben az ábrázoltnál sokkal jelentősebb volt.”

 

Kovács Dániel Gábor: AZ ÍGÉRET FÖLDJE


Történelmi királydráma (hangjáték)


KÁROLY: az utolsó magyar király - Papp Attila

ZITA: az utolsó magyar királyné - Dénes Emőke

KLÁRIKA: Zita királyné udvarhölgye: - Molnár Anikó

HORTHY Miklós: a király távollétében az ország vezetője, Magyarország kormányzója - Szerémi Zoltán

TELEKI Pál: Magyarország miniszterelnöke - Szabó Tibor

LEHÁR Antal: királyhű ezredes, háborús hős - Horváth Ákos

SIGRAY Antal: gróf, Nyugat-Magyarország kormánybiztosa - Balogh János

GÖMBÖS Gyula: a Habsburg-ellenes szabad királyválasztók táborának vezetője - Savanyu Gergely

HEGEDŰS Pál: altábornagy, a dunántúli magyar haderő főparancsnoka - Orosz Róbert

RÁTZ Kálmán: különítményes tiszt, a kormányzó testőrségének vezetője - Marosszéki Tamás

OTTÓ: Károly fia, trónörökös - Szabó Bálint

NARRÁTOR - Kelemen Zoltán

Dramaturg: Kelemen Zoltán

Hangfelvétel: Szalacsy Tamás

A rendező munkatársa: Ostyola Zsuzsanna


Rendező: Kelemen Zoltán


Az alkotók köszönik Szentgotthárd Város Önkormányzata, a Habsburg Ottó Alapítvány, a Magyarországi Mindszenthy Alapítvány és a Weöres Sándor Színház támogatását.

 

 

 

 

 

Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.