A versek testtelen tánca
Honnan jött az ötlet? A Zaporozsec hogyan kapcsolódott be a projektbe?
Igyekszünk mindig új dolgokban kipróbálni magunkat, már csak azért is, hogy kilépjünk egy kicsit a megszokások mókuskerekéből. Éppen ezért régóta vonz már minket a színház világa is, így mi voltunk azok, akik megkeresték a Weöres Sándor Színházat egy verses-zenés előadás ötletével. Ezt az eredeti ötletet különböző okokból aztán nem sikerült megvalósítani, reméljük a jövőben lesz még lehetőségünk rá. Mindenesetre a beszélgetéseink során a színház dramaturgja, Tóth Réka Ágnes felvetette, hogy szervezzünk, egy estet a Lehetnék bárki kötet köré, mi pedig kapva kaptunk ezen a lehetőségen.
Mennyire érzitek magatokénak a Lehetnék bárki kötet verseit, a válogatás metodikáját, a szerkesztő koncepcióját?
Hát, innen harmincon túl már kevésbé tudunk ezzel a kötettel mit kezdeni… Viccet félretéve a művészi indulás, útkeresés időszakáról, erről a csodás és rettenetes időszakról, nekünk is vannak tapasztalataink, élményeink, mi is megjártuk már ezt az utat, úgyhogy abszolút tudunk vele azonosulni. Különösen izgalmas volt ilyen szempontból egymás mellé téve látni klasszikus és kortárs költők verseit.
Egykori magyar szakosként milyen a viszonyod a magyar költészettel, illetve a zenekar hogyan közelít mindehhez? Különös tekintettel a kortárs, fiatal költők műveire?
Elég közeli maradt a kapcsolatom a költészettel, ugyanis magyartanárként is dolgozom a zenélés mellett. Ennek azért a zenekarban is vannak nyomai, mindegyik lemezünkre igyekszünk készíteni egy versfeldolgozást. Ezt a hóbortomat a zenekar szerencsére eddig türelemmel viselte.
Szombathelyen kívül hasonló produkcióval léptek-e fel, akár Péczely Dórával közösen?
Ez az első ilyen típusú produkciónk a zenekarral, Péczely Dórával is csak most, a kötet kapcsán ismerkedtünk meg, de ki tudja, hogy most, ez után az est után, mit hoz a jövő...?
Mi az szerinted, amit az együttes, és Te magad személyesen hozzá tudtok tenni a versek értelmezéséhez, illetve a produkció egészéhez?
Én Weöres Sándor filozófiájával értek egyet: a versek belső szépségének, testtelen táncának megragadásához az kell, hogy a verseket elsősorban ne értelmezzük, hanem érezzük. Egy megzenésítés ebben szerintem sokat tud segíteni.
Mely költőktől válogattatok verseket megzenésítésre?
Természetesen nem maradhatnak ki a zenekar régebbi, klasszikusoktól (Weöres Sándor, József Attila) származó versfeldolgozásai. De a kötetben szereplő kortárs költőktől, Seres Lili Hannától és Vajna Ádámtól is megzenésítettünk egy-egy művet, illetve az est folyamán a szombathelyi tanárköltő, Szauer Ágoston egyik versét is előadjuk majd.