Felettünk az ég boltozatja – egykori szabadtéri játszóhelyeink

2022. július 25.
Valódi hamisítvány címmel augusztus végén láthatjuk a Karneválszínház keretében Stephen Sacks vígjátékát, Hernádi Judittal és Kern Andrással a főszerepben. Az öt előadásnak a Megyeháza udvara ad ezúttal helyet, mi pedig megnéztük, egykoron Szombathelyen hol és milyen körülmények között voltak szabadtéri színházi játszóhelyek?

Szeretünk a régi görögökre hivatkozni, ezúttal viszont a rómaiakra fogunk. Hiszen csupán néhány részletet tudunk colonia Claudia Savaria legióváros színházi kultúrájáról, ahol szórakoztatásul és „fórumként” szolgált a színház. Hivatásos aktorok komédiákkal, és a mai cirkuszi számokhoz hasonló attrakciókkal szórakoztatták a nagyérdeműt, az adott időszak politikai, katonai, gazdasági kérdéseit taglaló vitadrámákkal, mitikus tragédiákkal pedig különböző problémák tárgyalására teremtettek fórumot a város polgárai számára. Később, a középkorban  is folytatódott a Kárpát-medencében a népszórakoztatás gyakorlata. Gyakrabban nyugatról és délről érkezett vándorlók jelentek meg a vásárokon, a sátoros ünnepeken, búcsúkon meg az egyház nagy ünnepein, akik birtokában voltak a színházcsinálás mesterségének, jelmezeikkel, maszkjaikkal, artista tehetségükkel távoli eseményekről, emberekről hoztak hírt és képet. Nyári színház Szombathelyen fotó: Ráadás Magazin

Nyári színház Szombathelyen / Ráadás Magazin

A jómódúak váraikba, palotáikba és kastélyaikba kötötték hosszabb-rövidebb időre biztos megélhetést biztosító juttatásokkal a legjobbnak mondott társulatokat, udvari szórakoztatókként. A liturgikus játékok meg a templomhoz és a kegyhelyekhez kapcsolódó helyi történetek dramatikus előadásai sok évszázadon keresztül jelentettek szoros kapcsolatot templom és színház között. 1900-tól a közönség és a színigazgatók is sürgették már egy új színház megépítését. Ki is jelölték a helyét: a Széll Kálmán utca végén, a Király és a Kőszegi utcák között, kihirdették a pályanyertest is: Márkus Géza volt az, akinek tervét 1907. április 25-én fogadta el a város. Márkus 1200 fős színházat tervezett, kiemelkedően biztonságos konstrukciót. Vasvármegye Törvényhatósága is jóváhagyta a színház fölépítését, de sosem lett a Széll Kálmán utca végén színház. Ott épült föl a Kovács Szálloda, a későbbi (s most zárva álló) Savaria Szálló. Az 500 főt befogadni képes nyári színkör a Brenner utcai Aréna-kertben készült el Trummer János tervei szerint, de csak 1909-re, s 1911. július 31-én a tűz martalékává lett. Szabadtéri színház a 60-as években fotó: Ráadás Magazin / Szombathelyi Thália

Szabadtéri színház a 60-as években / Ráadás Magazin / Szombathelyi Thália

A 20. század első évtizedének végétől immár állandó otthon nélkül, de azért zajlott a színházi élet Szombathelyen. Nyári és alkalmi játszóhelyeken, később a művelődési házakban a színházi működés nem szűnt meg. Ahogyan az utazó színtársulatok produkciói vagy vendégjátékok, a helyi műkedvelő, amatőr vagy félhivatásos együttesek előadásai, az iskolai előadások sem.

Forrás: Sirató Ildikó Szombathelyi színháztörténet 

Valódi hamisítvány - Karneválszínházi előadás
szerző: Ráadás Magazin
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.