Petőfi-emlékév – még nem késő beszélni róla

2022. augusztus 17.
Az idei, és a jövő év elvileg Petőfiről kellett volna, kellene, hogy szóljon. A költő, aki mint tudjuk, vándorszínész is volt egy ideig, 200 éve született. Nem igazán a Petőfi-évforduló uralja jelenleg a közbeszédet. Ez talán nem is baj, egy csendesebb évforduló lehetőséget ad arra, hogy valódi értékekről, Petőfi szerepéről beszéljünk elsősorban. Azért Szombathely sem marad ki a sorból.

Petőfi Kiskőrösön jött a világra. Apja, Petrovics István mészáros mester, anyja Hrúz Mária. Petőfi kétéves korában, mindannyian Kiskunfélegyházára költöztek. Selmecen járt iskolába, ám tizenöt éves korában nem járhatott tovább a líceumba. Épphogy önmaga fenntartására volt elég a pénze, mikor egy színházban felfogadták mindenesnek. Ezután gyerekek tanítását vállalta, majd Sopronban elment katonának. Miután leszerelt, sokáig vándorolt, azonban 1841 októberében már a tanulók életét élhette, mivel a pápai kollégiumban járhatott iskolába. Pápán nem csak az iskolának örülhetett, hanem annak is, hogy megismerkedett Jókai Mórral. A borozó című verse volt az első sikere, mivel az Athenaeum nevű folyóiratban, amely mind szépirodalmi, mind tudományos cikkeket is közölt, 1842-ben megjelent a költemény. Ugyanezen évben vándorszínészként kereste a kenyerét, azonban súlyosan megbetegedett Debrecenben. Folytathatnánk még tovább is, egészen Segesvárig, vagy akár a legendák ködébe burkolózó Barguzinig, de ez inkább iskolai tananyag. A lényeg inkább az, hogy kétszáz évvel születése után, hogyan tegyük élővé a ma embere számára Petőfi örökségét.

Petőfi Sándor fotó: dagerrotípia
Petőfi Sándor / dagerrotípia

A Folk + Art, FA Képzőművészeti Alkotóműhely például előadássorozatot szervezett, amelynek következő állomása a Képtárban lesz. Egy háromnapos programsorozat keretében szeptember 13-án például előadásokat hallgathatunk meg, amelyek során a Petőfit ért hatások és Petőfi hatásai a magyar kultúrára kerülnek középpontba. A 13 órakor kezdődő rendezvényen többek között előadást hallhatunk  A magyar népi kultúrában, a színek osztályozásáról  Bálizs Beáta etnográfus, muzeológustól, majd  Dr. Gráfik Imre néprajzkutató Petőfivel "házról-házra" (Rendhagyó verselemzés a néprajz felől)  című előadása hangzik el. Kortárs népművészet - az 59. Velencei Biennále tendenciáiról Dr. Bordács Andrea esztéta beszél. Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész  "Szabadság, szeretem!" címmel Petőfi örök modernségéről ad elő. Üzenet Petőfi Sándornak  címmel a népi vallásosság tárgyi szereiről ad elő Dr. Hegyi Csaba festőművész. Az előzetes színkeverés jelentősége a festészetben - erről  Dr. Losonczy István festőművész  beszél és A Petőfi-jelenség kultusza az irodalomban címmel is hallhatunk előadást.   

szerző: Ráadás Magazin
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.