ugrás a tartalomra

Ne kérdezd, miért fáj – csak azt, hogy mit kezdhetsz vele!

2022. szeptember 3.
A szombathelyi születésű Heimler Jenő, aki megjárta Auschwitzot, majd Buchenwaldot, a háború befejezése után a Manchesteri Egyetemen az első között szerez pszichiátriai szociális munkásként diplomát, és elkezdi fejleszteni saját társadalomintegrációs módszerét, amely Európában, Amerikában és Kanadában Heimler-módszer néven vált ismertté.

Később Németországba megy, hogy a német fiataloknak megtanítsa egyedi módszerét, amelyben a szenvedés és a frusztráció potenciális hajtóerővé válik az elégedettség és kreativitás eléréséhez, így találva célt és értelmet az életnek. Heimler Jenő Angliában a Társadalombiztosítási Minisztérium, az Egészségügyi Világszervezet, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a kormány tanácsadója lett. Özvegye, Miriam Bracha, Berlinben ismerte meg a professzort, aki akkor már öt éve oktatta módszerét az őt egykor üldözők gyermekeinek. Azt tanította, hogyan kell feldolgozni az egyéni traumákat, s mindez hogyan nyújt segítséget az alkalmazkodáshoz, a társadalmi beilleszkedés, visszailleszkedés, és a helytállás érdekében. Heimler szerint a „a normális működéshez állandóan át kell alakítanunk a csalódottságunkat elégedettséggé.” Erről szóló könyvének, amely a társadalomtudományok nemzetközi világában nevét ismertté tette, az „Életben maradni a társadalomban” szimbolikus címet adta.

Egy régi kiállítás képei / Ráadás Magazin

Lehet, hogy a költészet, a versírás is a Heimler-módszer része, s az sem szól másról, mint az életben maradásról. Már fiatalon ismert költő lett. Napfogyatkozás után címmel 2015-ben megjelent kötete, Heimler három verseskötetét foglalja magába. Az 1939-es Örök hajnalt, az 1943-as Vallomás a szóhoz címűt, valamint az 1946-ban megjelent Napfogyatkozás után című kötetet. Noha Heimler sokat írt, az emigrációban már nem foglalkozott költészettel. Heimler özvegye Miriam Bracha maga is diplomázott a Heimler-módszerből, s azért élhette át, és fogadhatta be annyira mélyen Heimler tanítását, mert maga is hasonló helyzetben volt. Brigitte Schulzként született Kelet-Németországban, és egészen fiatalon, egy rokoni látogatást követően maradt a családdal nyugaton. „ Ne kérdezd, miért fáj – csak azt, hogy mit kezdhetsz vele!” Heimler nyomán ez a hitvallása, ars poeticája. Hiszen az ars poetica nemcsak a költészethez kapcsolódhat, de kapcsolódhat társadalom tudományokhoz, de akár a hétköznapi életvitelhez is. Legalábbis ebben az esetben mindenképpen.

Egy régi kiállítás képei / Ráadás Magazin

Szülővárosa, Szombathely ápolja Heimler Jenő emlékét,emléktábláját a Király utca 11. szám alatt álló ház falán avatták fel. Ebben a házban született Heimler 1922-ben. Ugyanakkor korábban utca is viselte édesapja nevét a városban, de ezt az utcát a rendszerváltás idején átnevezték. Nem mintha bárki kétségbe vonta volna dr. Heimler Ernő érdemeit, de szociáldemokrata nézetei miatt besoroltatott a munkásmozgalomba, és könnyűnek találtatott. Nehéz megmondani, hogy Heimler költőként, vagy társadalomtudósként alkotott nagyobbat. Valószínűleg ez utóbbiként. De lényének kettőssége, ami nem is kettősség valójában, aligha szétválasztható. A költő és a társadalomtudós ugyanarról beszél. A túlélésről, s arról, hogy a tragédiák után mégis, hogy lehet élhető az élet. Heimler Jenő, tudta, értette, s nemcsak önmagának, de másoknak is receptet kínált minderre. Nem könnyű feladat, embert próbáló. Különösen Auschwitz, és Buchenwald után. 

szerző: Ráadás Magazin