„Szeretem, ha lehet filmesen gondolkodni”
Hogyan indult a kapcsolatod a Weöres Sándor Színházzal?
2007-ben Dömötör Tamás keresett meg azzal, hogy vegyek részt a WSSZ induló magazinműsorának gyártásában. Igent mondtam. Ez volt a Színésztársalgó, évekig futott, heti rendszerességgel a Szombathelyi Televízió műsorán. A színészek, és a színház életéről szólt, betekintést engedett a kulisszák mögé. A 25 perces adásban volt portré, vers, próbafolyamati beszámoló, még főzőműsor is. A színház nem volt idegen terep azelőtt sem, dolgoztam a Kamara Savariában, szeretem a színház világát. Miután a műsor sikeresnek bizonyult, egyre több feladattal bíztak meg, előadás felvételek, háttérvetítések, előadásba beépülő filmek, trailerek, tulajdonképpen valamennyi filmes munka engem talált meg. 2011-ben a színházavató díszelőadás, Az ember tragédiája háttereit 15 napon át forgattuk a színház green box stúdiójában.
Nemcsak színházról, és nemcsak színházi produkciók kapcsán forgattál.
2012-ben elindítottuk a Miért szép? - sorozatunkat. Képzőművészet, irodalom, zene és film találkozása egy est alatt. Kiállítás a meghívott művésszel, aztán pódiumbeszélgetés filmvetítéssel. Ez az összművészeti rendezvény akkoriban egyedülálló volt országosan is. A film témája mindig egy műalkotás születése a művész műhelyében, mindez humorral, játékfilmes elemekkel fűszerezve. A Thea-tér legsikeresebb műsora lett, szépszámú törzsközönséggel. Házigazdák voltak: Oroszy Csaba, Jordán Tamás, Mérei Tamás, állandó vendég pedig Dr. Fűzfa Balázs. Mérei Tamás halálával nehezen pótolható űrt hagyott maga után. A Miért szép?- estek egy ideje pihennek, keressük a továbbvezetés mikéntjét, és helyét.
A teljesség igénye nélkül néhány a fontosabb feladataim közül: a Szakmák Színháza és a Mérnökszínház Jordán Tamás egyik kedvenc technikai módszerével készült, a vászonról "ki-belépős" technikával. A Kőszívű ember fiaiban élőképpel volt váltva a beépülő film. A kút című előadásnál a greenbox felvételeken kívül az utómunkát is rám bízták. Szinte majdnem minden a WSSZ-ban alkotó rendezővel dolgozhattam együtt ez alatt a 15 év alatt.
Az említetteket tartod a legnagyobb feladatnak?
A háttérvetítések elkészítését tartom a legszebb feladatnak pl. Sztárcsinálók, Ájlávjú, a többkamerás előadás-felvételek alapvetően dokumentációnak szánt munkák, kevesebb kreativitást igényelnek, céljuk, hogy a lehető legjobban vissza tudják adni az előadást, a színházi élményt. Persze nem lesz olyan, mintha ott ülnénk a nézőtéren, de ha sikerül megragadni az előadás atmoszféráját, és abból átadni valamit a nézőnek, az a jó út. Forgatás előtt megnézem az előadást, a legjobb, ha próbát is láthatok a rendező jelenlétében. Szeretem, ha lehet filmesen gondolkodni, de egy előadás-dokumentáció az nem a szuperközelik, és az önmegvalósítás talaja. A felvételek változatosságát nyilván az is befolyásolja, hogy hány operatőrrel dolgozhatok, fix kameraállás a legáltalánosabb, hogy szinte észrevétlenek maradjunk a rögzítés során. Ha az előadásban van beépülő film, vagy élőkép, akkor a vágás során még izgalmasabban lehet dolgozni, például a Haragossziget és a Candide is ilyen volt. Nagyon fontos még a hang rögzítése, keverése, sok múlhat rajta, ma már a színház biztosít hangos kollégát a felvételekhez, ezúton is köszönöm a munkájukat. A színházi trailereknél viszont szeretek kicsit elszabadulni.
A videó, a filmezés tipikusan csapatmunka.
Fontos a csapat, megbeszéljük a feladatokat, és ha valaki operatőrként, ott akkor, nem él együtt a színpadi történésekkel, akkor azt a vágóasztalon kell kozmetikáznom, és minden ilyen figyelmetlenség elcsippent egy picit az atmoszférateremtés lehetőségéből. A stáb változó, de aki minden felvétel létrehozásában közreműködött, az Dömötör Katalin. A pandémia alatt aztán, ahogy a nézők kiszorultak a színház élő teréből, változtak az igények, amelyekkel a színházaknak is haladnia kellett.
Ennek példája és esszenciája a Haragossziget?
A Haragossziget a 2021-es eSzínház fesztivál különdíjas előadása, pont ez idő alatt készült, így lehetőséget kaptunk leállásos felvételtre, nézők nélkül. Ez a színészeknek nehezebb terep, nincs azonnali visszajelzés, nekünk viszont szabadabb, lehetnek átállások, a kamera szemének tetsző fényigazítások, és a kameramozgás is kiszabadulhat a svenkek teréből. A Haragosszigetnél voltak steady-s és darus felvételeink is. Réthly Attilával, a darab rendezőjével, valójában improvizáltunk, feldobtunk ötleteket a képi megvalósításra, és a jó felvételek érdekében ő kicsit átrendezte a darabot. Kevés idő állt rendelkezésre, így nagyon sűrített, mégis jó munka volt. A felvétel elsődlegesen az ETC konferenciára készült, online tekinthették meg a nézők. A Grönholm-módszer felvétele is leállásos forgatás volt, műsorra tűzte szintén az eSzínház.
Idén sem maradtál díjak nélkül.
Idén a Candide és a Szólít a szörny hozta el a díjakat a legjobb digitális adaptáció kategóriában. Mindkettő tulajdonképpen sima előadás dokumentáció volt. A Szólít a szörny intim, érzékeny terét, sikerült a kameránkon át is megtartani. Ennek nagyon örültem.
A néző legtöbbször a trailereiddel találkozhat.
A Hétköznapi őrületek próbafolyamata során jelezte Réthly Attila, hogy adna időt, lehetőséget külső helyszíni trailer forgatásra, az addigi megszokottól eltérően, hogy az előadás jeleneteiből van összevágva egy ajánló. Az optimális eset az, ha a rendező is fontosnak érzi egy jó trailer születését, a legoptimálisabb, ha a színészek is annak érzik. Ez egy nagyon ingoványos talaj, ugyanis általában a premierhétre szorul a trailer forgatásának időpontja, ritka az, amikor ez a feszített légkör hozzátesz a trailerhez. A salemi boszorkányoknál ez például sikerült, nagyjából 10 perc alatt forgattuk le, egy snitt az egész, kevésszer ismételve. Kivételes pillanat volt. Az idei évadban a Sirály előzetese volt egy nagyon jó munka Widder Kristóf rendezővel.