Akár az előadás - sírtunk és nevettünk is a Gyévuska közönségtalálkozóján
Sipos László Márk színművész vállalta a moderátori szerepet, aki minden jelenlévő színművésznek és az alkotói stábból Kiss Márton karmesternek és Nagy Péter István rendezőnek is feltett egy-egy kérdést.
Mint elhangzott Nagy Péter István még egyetemista korában tervezte el, hogy egyszer megrendezi a Gyévuskát és erre Szombathelyen, a Weöres Sándor Színházban kapott lehetőséget.
Kiss Márton karmester pontos adattal szolgált a Gyévuska zenei világáról: 2684 ütem van leírva a darabban, egytől egyig lekísérve zeneileg zongora- vagy zenekar által, és szerinte ez az eddigi munkáitól teljesen más kooperációt igényelt a zenekartól és a színészektől is, akik végigéneklik az előadást és fantasztikus teljesítményt nyújtanak.
Heinz Ármin szerethető figurája nem áll távol Némedi Árpádtól, aki próbált mindent beletenni, amit megélt az elmúlt évtizedekben. A munkaszolgálatos karakteréről szerinte mindent elmond, hogy amikor már biztosan tudja, hogy Von Ziege lelövi, még akkor is, az utolsó pillanatban is" dolgozik", fordít a német vezérezredes és a magyar ezredes között.
A Nyíri honvédot alakító Hajdu Péter Istvánnak nem kellett a szerephez meghíznia, hiszen a kitömött jelmez teszi rá azt a plusz 20 kilót, amit a háború kitörése óta a karaktere stresszevőként szedett magára. Neki a rántott hús, míg Zsuzsa karakterének, akit Mari Dorottya formál meg, a morfium a függősége, és szerhasználttal menekül el a valóság elől, megérezvén a mindenki számára közeledő tragikus véget.
A székely származású, a parancsokat maximálisan követő Mikó honvéd szerepét Gyulai-Zékány István kapta, aki az előadás koreográfusa is. A rendezői kérés az volt, hogy néptánc legyen a közös táncok alapja, így ebből kiindulva a sokszínű magyar motívumok megjelenítés volt a célja - az erdőhátitól a kalotaszegin át a mezőségig-, jelképezve a közös sorstragédiát.
Mint kiderült, a Halász százados -Domokos Zsolt- és Kovács hadnagy -Nagy-Bakonyi Boglárka - közötti szerelmi szál a szombathelyi előadás sajátja. Az elemzőpróbán Nagy Cili (Jolánka megformálója) világított rá erre a lehetőségre, amely alátámasztja Halász százados elfojtásból fakadó gonoszságát. Nagy-Bakonyi Boglárka elárulta a nézőknek, hogy Kovács karakterét Pintér Béla írta eredetileg is színésznőre és az is benne van az eredeti darabban, hogy ugyanaz a színésznő játssza Tatjana, a partizánnő karakterét is.
Felkay ezredest Szabó Tibor formája meg, amely karakter ugyan emberséges. de ugyanakkor gyáva is. Mindenkinek meg akar felelni, de nincs bátorsága megmenteni a végén Heinz munkaszolgálatost. Feleségét, a Gizellát alakító Németh Judit önvallomása okozta a legnagyobb derültséget a közönségtalálkozón, aki állítása szerint a hétköznapokban épp ugyanolyan "sok", mint karaktere Gizella, így azért kaphatta meg ezt a szerepet, mert mindent tud róla. Szerémi Zoltán Von Ziege vezérezredes csak németül szólal meg az előadásban, színművészünk első alkalommal játszik végig idegen nyelven egy darabban. Elmondása szerint a korszak tanulmányozása nem áll messze tőle, hiszen az érettségi tétele Horthy kiugrási kísérlete volt a második világháborúból. Herman Flóra, aki Arankát, Nyíri hadnagy feleségét alakítja, karaktere jövőjét úgy tudja elképzelni, hogy bár elváltak útjai férjétől és Kovács hadnagy iránti fellángolása nem talált viszonzásra, hamar továbblép és talál valakit, akinek átadhatja magát.
A közönségtalálkozón elhangozott, a próbafolyamat alatt a színészek saját családi történeteiket is felkutatták a második világháborúról, hogy közelebb kerüljenek ehhez a korszakhoz. Nagy Péter István kifejezetten szeretett volna arra rámutatni, hogy mennyire hiányos a közémúltunk történelmi emlékezete, ha csak arra gondolunk, hogy többszáz ismerősünk van a Facebookon, ugyanakkor a saját ükszüleink nevét sem biztos, hogy tudjuk.
A legmegrendítőbb pillanat Nagy Cili története volt édesapja nagyapjáról, aki bár túlélte a Don kanyart, a hazaúton egy baleset során vesztette életét, nem messze Balaton-felvidéki falujától.
A közönségtalálkozó második felében nézői kérdésekre válaszoltak az alkotók.
Darvas Benedek- Pintér Béla: Gyévuska
-zenedráma-
1942. április 21-én kiadják a parancsot a Nyolcadik Kinizsi Pál kerékpáros lövészezred katonáinak: másnap csatlakoznak a Don-kanyarba vezényelt hetedik könnyűhadosztályhoz. Az utolsó estéjükön a tiszteknek és honvédoknak azonban az ezredes feleségének avantgárd műsorán kell részt venniük. Kartotékok és táskák, fecskendők és pezsgőspoharak keresztezik egymás útját a Gizella-bálon, miközben mindenki erőltetett optimizmussal és kedélyes szorongással sodródik a doni tragédia elkerülhetetlen végkifejlete felé, ahol már azelőtt eldöntötték sorsukat, mielőtt megszólalhattak volna. Aki túléli, se képes továbblépni, és aki meghalt, se tűnt el örökre. Hogyan képes mégis ez a dráma a magyar történelem egyik legsötétebb eseményét megőrizni ezen a roncsolt kópián, ezekkel a roncsolt sorsokkal? Megrendítő és komikus tartományba vezényel minket Pintér Béla zenedrámája, ahol a személyes sorsokra nagyítás, az önvád haláltánca, valamint a Puccinibe oltott korabeli slágerek és az újraírt katonadalok humora segítenek nekünk, hogy belenézzünk a történelmi emlékezet kútjába.
Az előadást 14 éven felüli nézőinknek ajánljuk!
Rendező: Nagy Péter István
Szereplők: Szabó Tibor Domokos Zsolt Nagy-Bakonyi Boglárka Némedi Árpád Gyulai-Zékány István Hajdu Péter István Szerémi Zoltán Németh Judit Mari Dorottya Herman Flóra Nagy Cili
Bemutató: 2024. február 23., péntek, SzínházteremAz előadás a Színikritkusok Céhe szavazatai alapján bekerült a 2023/2024-es évad három legjobb kőszínházi előadása közé.
Az előadásban elhangzó betétdalok szerzői: Erdélyi Mihály, Fényes Szabolcs, Füredi (Huzly) Imre, Harmath Imre, Kovách Kálmán, Mihály István, Pártos Jenő, Polgár Tibor, Sándor Jenő. A dalok felhasználását az UMPA ügynökség engedélyezte.