Csonka Szilvia-2012.11.02.
2012. november 1.
Halottak napja. Van kire emlékezzem. Ez a bejegyzés Róluk szól, akik már nincsenek.
A családunkban ez egy fontos dolog. Megemlékezni Róluk. És nem csak ekkor, mikor napja van, hanem egy klassz családi vacsora után, egy bor mellett ugyanúgy ők is velünk vannak, akik nagyon közel voltak/vannak hozzánk. Szeretem, mikor virágban és gyertyafényben úszik a temető, amikor ünnepelnek a lelkek. Gyerekként azt játszottam, hogy a temető bejáratánál már elkezdtem hunyorítani a szemem, és a csillogó fényben minden sír egy ékszerdobozzá változott. Gyönyörű látvány volt. Talán, ezért is nem félek a haláltól, meg ez az élet rendje, és ez így van jól.
Szeretteim: Gondolok Rátok szívből. Nyugodjatok békében!
Előző bejegyzés: