Dinasztiamustra: Batthyány Bálint és Habsburg György
– Semmiképpen nem célunk történelemórával untatni a tisztelt publikumot, ám azt mégis meg kell jegyezni, hogy történelminek is nevezhető esemény részesei vagyunk, hiszen éppen kilencven évvel ezelőtt találkozott egymással utoljára Szombathelyen egy Batthyány és egy Habsburg – vezette be a programot a házigazda, Burkon László újságíró. IV. Károly utolsó magyar király – Habsburg György nagyapja – ugyanis 1921 tavaszán – miközben Szombathelyen készítette elő a később sikertelenül végződött visszatérési kísérletét a magyar trónra – többször is találkozott az akkor Körmenden élő és gyógyító dr. Batthyány-Starttmann Lászlóval – Batthyány Bálint nagyapjával. A két nagyapa – egyes megfogalmazások szerint – lelki társa volt egymásnak – 2003, illetve 2004 óta pedig mindketten az égi boldogok családjába tartoznak, portréik ott vannak egymás közelében a szombathelyi ferences templomban. Apropója tehát volt több is annak, hogy a boldogok unokái egymás mellé üljenek a színház pódiumán. ők ketten soha addig még nem találkoztak, s kár lenne tagadni, bármelyikük részéről lehetett volna „történelmi” kifogást találni a távolmaradásra, mégis mindketten azonnal igent mondtak Burkon László hívó szavára.
S hogy mennyire nem érdektelen kettejük párbeszéde, azt bizonyítja: ezúttal is megtelt a Krúdy Klub. A most 69 éves Batthyány Bálint Magyarországon született, apátlanul nevelkedett egy bakonyi faluban a másik nagyapa, Eszterházy László felügyelete mellett (apja tíz évig hadifogoly volt a Szovjetunióban), majd családjával 1956-ban hagyta el az országot. Negyven évig élt Svájcban, 1996-ban tért haza (Hogy miért? – Magyar vagyok – mondta), azóta Budán bérel lakást egy valamikori Batthyány- házban. Mint elmesélte, három rendszerváltás volt az életében, az utolsót hazatértekor élte meg, amikor úgy érezte, bezárult a kör, ami gyerekkorában kinyílt. Az 1964-ben egy bajorországi kisvárosban született Habsburg György ezzel szemben arról beszélt: ő soha nem érezte, hogy bármiféle rendszerváltás részese lenne, hiszen mindig is azt folytatta, amibe beleszületett.
Ennek persze van pozitív és negatív hozadéka is – tette hozzá. Pozitív, hogy a Habsburg névre számos ajtó könnyen megnyílik szerte a világon, negatív, hogy mindig elvárják tőle: Habsburgként viselkedjen – ami egyfajta állandó megfelelési kényszer. Megjegyezte: amikor egyetemistaként először írta rá a nevét a jelenléti ívre, a tanára lehordta, hogy mit hülyéskedik... Családjaikról, a mai familiáris kapcsolatokról szólva kihangsúlyt kapott: meghatározó esemény volt mindkét dinasztia életében a nagyapák római boldoggá avatása. A Habsburgok vagy háromszázan ott voltak ezen a ritka eseményen, ehhez fogható „kivonulása” aligha lesz mostanában ennek az egyébként igen népes családnak. A Batthyány família, amely jóval szerényebb létszámot tud ma felmutatni, ugyancsak máig töltekezik abból, ami ott, Rómában történt 2004-ben – fogalmazott Batthyány Bálint, majd sajnálkozva tette hozzá: az évenkénti (László-napi) németújvári (Güssing) Batthyány-találkozón jó, ha 30-35 családtag jelen van, dehát ma is érvényes szerinte anyai dédapja, Széchenyi Viktor egyik megállapítása: „krumplinemzetség vagyunk..., a java a föld alatt van”. Ehhez még hozzátette: „Meg aztán az is fáj, hogy boldog Batthyány- Strattmann László unokái és dédunokái túlnyomórészt elvesznek a magyarság számára, talán ha hárman beszéljük a magyar nyelvet”. Habsburg György felnőttként, hatodik nyelvként tanulta meg a magyart, amikor elhatározta, hogy ezt az országot választja otthonának. Gyermekeivel is magyarul beszél.
Batthyány Bálint kémikus, üzletember, a főként magyar nyelvű sajtótermékeket, könyveket a világ minden tájára exportáló Batthyány Kultur-Press Kft. többségi tulajdonosa. Habsburg György újságíró, politikus, közéleti személyiség, utazó nagykövet, 2004 óta a Magyar Vöröskereszt elnöke.