ugrás a tartalomra

Ha Rák Jóska dán királyfit játszik

2012. február 2.
Már a cím sejtetni engedi, hogy jóval több ez fordításnál: a Rák Jóska, dán királyfi vérbeli Háy János-tragikomédia; akkor is, ha az alapötletet Ivo Bresan Paraszthamletje adta.

A Weöres Sándor Színház nagyszínpadán a Rokonokkal, az emeleti Márkus Emília Teremben egy vadonatúj Háy János-dráma bemutatójával kezdődik meg márciusban a tavaszi szezon. A két próbaidőszak startpisztolya egy napon dördült el. A Rák Jóska, dán királyfi szereplői - Soós Péter rendezésében - március 9-én találják magukat a tűzvonalban, a Móricz-tragédia premierjét - a rendező Jordán Tamás - március 14-én tartják.

A Rokonok-olvasópróba után kedden benéztünk a stúdiószínpadra is, ahol a színészek - Trokán Péter, Endrődy Krisztián, Szerémi Zoltán, Csonka Szilvia, Németh Judit, Kálmánchelyi Zoltán, Bajomi Nagy Nagy György, Orosz Róbert, Varga Dóra, Szabó Róbert, Kristóf Roland, Budai Dávid - már megismerkedtek a Háy János-szöveggel (a derűs arcok sok mindent elárulnak), és éppen a rendezőt hallgatják. Soós Péter először vendégeskedik a Weöres Sándor Színházban, de nemcsak színházi ember, hanem filmes is: sok más mellett például társrendezője a Tűzvonalban című televíziós sorozatnak.

Most akkor Bresan vagy Háy? Ivo Bresan Paraszthamletjének kvalitásai vitathatatlanok (a magyarországi színpadokon is népszerű), viszont ma már több vonatkozásban szinte kívánja az átdolgozást. A színház ezzel a munkával a drámáiban sajátságos, egyedi világot - valóságos mai vidéki mitológiát - felépítő népszerű szerzőt, Háy Jánost bízta meg. (A szombathelyi nézők nemrégiben ismerhették meg A Herner Ferike faterja című Háy-istendrámát, Kelemen Zoltán rendezésében. Aki látta azt az előadást, tudja, hogy Háy János hőseitől egyáltalán nem áll távol a lenni vagy nem lenni -dilemma alapos kibeszélése; mondjuk egy árokparton.)

 

 

Soós Péter azt mondja, Háy Jánossal elsőként abban állapodtak meg, hogy a Bresan-darabot mozdítsuk el az ötvenes évekből, és helyezzük át nagyjából a rendszerváltás korába; valamennyivel a rendszerváltás után . (A tragikomédia eredetileg jugoszláv kommunista valóság dalmát mindennapjaiba vezeti el a nézőt, ahol a falusiak a Hamletet próbálván természetesen a saját életükkel és konfliktusaikkal szembesülnek.)

Háy János pedig ebből az alapállásból - hogy ti. mozdítsuk el - addig-addig dolgozott a szövegen, amíg meg nem született a Rák Jóska, dán királyfi. Ami egy Háy-dráma, és ennek hangsúlyozása nem pusztán szerzői jogi szempontból fontos , mondja Soós Péter. Hanem azért is, mert véleménye szerint a rendszerváltásra ilyen módon - ilyen közvetlen, eleven indulattal - reflektáló darab ez idáig nem született Magyarországon.

A Rák Jóska... világában a reális-naturális történet fokozatos átlendül az irrealitásba: a színház és élet határai is összemosódnak. Végül csak a puszta mondanivaló marad: a rendszerváltás esszenciája . Mindehhez Horgas Péter tervezett díszletet: a magtár - az ajtó rá van csukva a múltra lehetne akár görög színház is.

 

 

szerző: Vas Népe (Szerző: Ölbei Lívia)