Hollywood jó lenne

2011. január 13.
Az év második SzínházSzerdáján Orosz Róbert faggatta Czapkó Antalt a Café Freiben. Az utóbbi időben nemigen találkozhattunk a Weöres Sándor Színház nagyfiújával Szombathelyen, hisz mozgalmas fővárosi hónapok állnak Tóni mögött.

Az e heti SzínházSzerda alkalmával magától adódott az első kérdés: „Hová tűnt Czapkó Tóni?" Budapest szívóereje bizony mit sem csökkent, a nagy melók még mindig odavonzzák a színészeket. Nem volt ez másként a Weöres Sándor Színház színészével sem. Az elmúlt (csaknem) fél évben játszott az Új Színház Ahogy tetszik című Shakespeare-darabjában, és három filmben is szerepet kapott. Az egyik, az Egil, az utolsó pogány című egy animációs mozi lesz 2012-ben, a másik egy internetes bűnözőkről szóló sorozat, amelyet valamelyik közszolgálati csatorna fog sugározni, a harmadik pedig nem más, mint az Üvegtigris 3. Több mint 20 filmben szerepelt, így aztán van bőven bakisztori, ki nem világított Lánchídról, alacsony macsó-színészekről és rosszul elsült pofonokról.

Természetesen újra előkerül a „Mikor jöttél rá, hogy színész akarsz lenni?" jokerkártyája is. A kis - vagy inkább gyermek, mert „Czapkó Antalka sosem volt kicsi" - Tóni egykor „kabaréjos" szeretett volna lenni, ám ezt hamar felváltotta a kukásautók vezetése iránt érzett olthatatlan vágy. Igazán komolyan a középiskola kiválasztásakor merült fel benne a színpadi létezés kérdése: mivel a szolnoki Széchenyi István Gimnázium dráma tagozata volt számára az egyetlen lehetőség, itt kezdte meg középfokú tanulmányait. Innen pedig egyenes út vezetett a Színművészeti Egyetemre. Illetve nem egészen egyenes, mert elsőre nem volt zökkenőmentes a felvételi. A harmadik fordulóban megtorpanó Tóni így egy évet Szolnokon töltött rendezvényszervezőként, majd energiáiból semmit sem veszítve, újra megpróbálkozott a felvételivel. Ezúttal sikerrel.

Aztán a beszélgetés lassan a családra terelődött, és Orosz Robi megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy Lotti, Tóni kislánya bizony már két éves. Apa és lánya sokat járnak sóbarlangba, mert a pesti levegő nem kedvez a szervezetnek, de gyakori vendégek a játszótereken is, sőt, Lotti valódi adu a gazdasági osztállyal való tárgyalásokon. A színművész szerint élete egyik legjobb döntése volt, hogy eljött Szombathelyre, ő is azt vallja, hogy ez a város kifejezetten alkalmas környezet egy gyermek felneveléséhez. „Ha egyszer elmegyek innen - mert úgyis az lesz a vége - ide fogok visszajönni megnyugodni."

A jövő terveivel kapcsolatban elárulta, hogy Budapest még egy ideig biztosan nem ereszti el teljesen, hiszen Eszenyi Enikő már várja Sámson szerepére (Rómeó és Júlia).

Az est különleges csemegéjeként Czapkó Antal két dallal is megajándékozta közönségét, és valóban igazi ajándék ez a két dal, mert bár furcsa látvány a kétméter magas, duzzadó izmait feszes póló alá „rejtő" férfit dalolni látni, a hangzás hibátlan. Köszönetként pedig a közönség egyik hölgytagja bevallja, bizony a városiaknak is jó érzés, hogy „színészeink vannak"!

A következő SzínházSzerdán, január 26-án Czapkó Antal kérdezi Szabó Tibort. A helyszín továbbra is a Café Frei, a belépés díjtalan.

A fotógaléria itt tekinthető meg.

szerző: forrás: vaskarika.hu
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.