Kiss Mari és Kálmánchelyi Zoltán szeretnivaló páros

A hűséges közönséget nem lehet csőbe húzni: a Weöres Sándor Színház feszített munkatempója az oka, hogy ezen a héten csütörtökre esik a közkedvelt SzínházSzerda de az időpontváltás nem okoz zavart, ugyanúgy megtelik a kávézó, mint máskor. (Hogyan is lehetne távol maradni, amikor itt van Kiss Mari.) Pedig Kálmánchelyi Zoltán titokban azt remélte (...illetve dehogy remélte azt...), hogy majd nem lesz közönség, úgyhogy szép nyugodtan elbeszélgethetnek, elénekelgethetnek magukban a pódiumon. Az ok egyszerű: - Nagyon izgulok. De az izgalom csak jót tesz. Kiss Mari, jól mondom?, indítja Zoli jó magasról az estét és máris Bükkaranyos, a kicsi észak-magyarországi falu levegőjét érezzük. Itt született Kiss Mari pontosabban Kiss Mária Erzsébet. Nem éppen ritka név és egy színésznőnek nem árt már a nevével felhívnia magára a figyelmet: - Amikor arra került a sor, sokat gondolkodtunk azon, hogy mit válasszak még a Mariora is szóba került, végül aztán a Kiss Manyi iránti végtelen rajongásom döntötte el, hogy a Kiss Mari mellett maradok.

Bükkaranyos adta az első és végérvényes színpad-élményt is. Kellett hozzá az a bizonyos hóförgeteg, amely megakasztotta a kultúrházi fellépésre meghívott néptáncosokat, úgyhogy a négy esztendős, szöszke Kiss Máriát állították föl a színpadra: énekeljen egy kicsit. Nagy sikere volt hamar megtanulta, hogy a színpadi szereplés örömet szerez; és sok jutalomcsokival jár együtt. Ezen a ponton mintegy jutalomképpen elénekli azt a népdalt, amellyel annak az olajos padlójú, bükkaranyosi kultúrháznak a színpadán először fellépett: "Ősszel érik, babám a fekete szőlő..." Közben folyamatosan a közönségre figyel: - Egyébként kellemes a mikrofonhang? Ha nem, inkább nem beszélünk bele.

A mikrofonhang kellemes ahogy az egész este is az; tele valami jótékony vibrálással és kedvességgel, ami nyilván a két beszélgetőtárs személyiségéből, egymáshoz fordulásából fakad.
- Zoli, veled forgattam együtt?, halljuk azt a jól ismert, álmélkodó, egyszerre nőies és kislányos hangot a mikrofon mögül, amikor Zoli fölveti, hogy volt egyszer egy Vadkerty Tibor-rövidfilm Első randevú a címe, amelyben Kiss Mari egyik jelenlegi társulati kollégájával játszik együtt. Igen, Kálmánchelyi Zoli az a kolléga - persze erősen gyerekkori kiadásban. Vagyis az ismeretség régi, az izgalom a nagy színésznő közelében mégse múlik.
De az izgalom továbbra is csak jót tesz. És amikor Zoli kifecsegi, hogy próbákon-előadásokon gyakran azon kapja magát: hátul, a takarásból belefeledkezik csodálatos, szeretve tisztelt kolléganője, Kiss Mari játékába, akkor megint kigyullad valami láthatatlan, pici lámpa: kapunk valami olyasmit, amihez csak a SzínházSzerdák (vagy csütörtökök) alkalmából juthatunk hozzá, hogy aztán jó mélyen elraktározhassuk. Kifogyhatatlan ez az ajándékkosár.

A röpke egy órában sok mindenről szó esik: Várkonyi Zoltán biztatásáról, a Madách Színházban eltöltött évekről, a londoni filmrendező-feleségként megtapasztalt, visszahúzó honvágyról; szóba kerülnek természetesen a lovak meg az a káprázatos kék szemű pasi, akit Kiss Mari lóháton látott meg először, és akivel ma is boldog házasságban él: ő Anna lánya édesapja. Különben, ha végignéz az életén, talán Annára a legeslegbüszkébb. És persze szó esik arról is, hogy Szombathely remek város, vegyük már végre észre; arról nem beszélve, hogy milyen fantasztikus uszodája van. Ráadásul itt előadásról is nehéz elkésni, ez önmagában mámoros, ami különben minden színész rémálma.

És közben mindig a legmegfelelőbb dramaturgiai ponton nemcsak Kiss Mari énekel egyet, hanem besegít Kálmánchelyi Zoltán is. Szeretnivaló páros. Bármeddig elnéznénk, elhallgatnánk őket.

Az est záróakkordja a billentyűknél Müller Péter az Ananász-dal a WS Színház készülő Kabaré-előadásából, amelyben Kiss Mari lesz Schneider kisasszony, és Jordán Tamás Schultz úr. Ez utóbbit most Kálmánchelyi Zoltán helyettesíti huncut bájjal. Egyébként ő játssza Cliffet, a fiatal amerikai írót, aki betéved a berlini Kit Kat Klubba. Ráadásul csütörtökön délután maga Sally Bowles is eljött a Frei-kávézóba hat órakor aztán Fekete Linda és Kálmánchelyi Zoltán autóba ültek, hogy időben odaérjenek a színházi próbára. Kabaré-premier: március 19-én, Béres Attila rendezésében.

A fotógaléria itt tekinthető meg.