Kötelező olvasmány - Dragomán György: A fehér király

Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, majd a család 1988-ban Szombathelyre költözött. Négy év után Budapesten az ELTE-n angol és filozófia szakra járt, közben tagja lett az Eötvös József Collegiumnak és Láthatatlan Kollégista is volt. A filozófiát három év után abbahagyta, az angol szakon a három éves PhD képzést is elvégezte, közben öt éven át írta első regényét, A pusztítás könyvét, ami 2002-ben jelent meg. 2005-ben került az olvasok elé második regénye, A fehér király. Írásai jelentek meg a Holmiban, a Mozgó Világban, a Jelenkorban, az ÉS-ben, az Alföldben, a Népszabadságban és a Kritikában.

A pusztítás könyvéért 2003-ban Bródy díjat kapott, 2003-ban Soros ösztöndíjas volt, és neki ítélték a Mozgó Világ nívódíját. A fehér királyért 2005-ben Déry Tíbor jutalmat kapott, 2006-ban Márai Sándor díjat és Artisjus ösztöndíjat. 2007-ben József Attila díjjal, 2008-ban Márciusi Ifjak díjjal ismerték el írói munkáját, elnyerte a Litera.hu Litera díját, másodszor is megkapta a Mozgó Világ prózai nívódíját, és a Budapesti Román Kulturális Intézet Kultúra díját.

A fehér király 2008-ban megjelent németül, angolul, norvégül, finnül, dánul, hollandul, románul, csehül, horvátul, szerbül, szlovákul és világszerte még közel húsz nyelvre fordították le.

A regényírás mellett fordít, honlapokat szerkeszt, filmkritikákat ír.

A fehér király a tizenegy-két éves, valamelyik romániai városban a nyolcvanas évek idején felnövekvő Dzsátá gúnynevű kisfiú szemszögéből elmondott történet. A kisfiú apját a Duna-deltába hurcolják, kettesben marad édesanyjával, serdülő évei a szokásos színtereken - legelsősorban az iskolában - azzal a hol egészen erőteljesen, hol némiképp háttérbe helyezve érzékeltetett, de mindig jelenlévő várakozással telnek el, hogy apját hamarosan viszontláthatja, a családfő visszatér az ő körükbe, s a világ kerek és teljes lesz újra, mint hajdanán volt. Minden egyes darab, minden egyes kis kezdőbetűs címmel ellátott külön fejezet a kamaszlét egy-egy motívumának, történésének, jelentőségteljes vagy éppen súlytalan eseményének a megörökítése. Dzsátá univerzuma ennek megfelelően fejezetről fejezetre különféle rendű és rangú szereplőkkel gazdagodik: barátokkal, gyermekmódra vélt vagy felnőttesen valóságos halálos ellenségekkel, játszótársakkal, családtagokkal, tanárokkal, a környék alvilágának és felvilágának kétes és még kétesebb rangú alakjaival, miközben minden egyes történés, élmény újabb vagy éppenséggel újra megismétlődő etikai próba, a gyermeki személyiség újfent lezajló morális mérlegretétele, szembesülés egy-egy élethelyzettel, ahol az erősnek többnyire győznie kell, a gyengébb pedig szinte mindig elbukik, s ezek után legfeljebb annyi elégtétele lehet, hogy a játszma végén mégis az ő markában marad ott az elefántcsontból kifaragott sakkfigura, a fehér király.

(Csuhai István: Kamaszkorom legszebb sakkfigurája, ÉS 2005. szeptember)

A beszélgetést vezeti: Lévai Balázs
Közreműködik: Jordán Tamás

Helyszín: MMIK (Ady tér 5.) II. emelet 249. terem (bejárat a Médium Galériából)

Belépő: 200 Ft