Nagy Cili-2012.10.03.
Eseménydús napot zárok, ami nem indult zökkenőmentesen. Terveim szerint felkeltem "volna" 7 óra 11 perckor, azzal a céllal, hogy részt vegyek életem első "zumba" óráján. De mit tagadjam, 6 és fél óra alvás után inkább úgy döntöttem, hogy kinyomom az ébresztést. Egy órával később a kedvesem viszont így ébresztett: Zumba!!! Szégyenszemre átfordultam a másik oldalamra, ezen szavak kíséretében: Jól van, hagyjál... Tehát nem keltem fel, csak akkor mikor az ovisok a tízórait majszolják. Ez van.
De még mielőtt azt hinnétek (tegeződhetünk?), hogy egy semmirekellő lennék, azért elvégeztem háziasszonyi teendőimet is. Mostam, főzni nem főztem, mert Jácint anyukája küldött "hazait", mosogattam is. Sőt! Letöltöttem a netről néhány filmet, amit nem tudom, mikor nézünk meg, de talán lesz egy-két szabad éjszaka... Ja! És a lényeg! Ma is megvertem Jácintot amőbában! Juhéj! Ugyanis, hogy kicsit felfrissítsük a kapcsolatunkat, és a sakkot hosszadalmas játéknak találtuk, kockás (négyzetrácsos) papír meg van dögivel, szóval megy a meccs.
Plusz délután befutott Péter, Jácint legjobb barátja, akit én is nagyon kedvelek (de most komolyan), aki még most is, éjfél elmúlt, itt hesszel nálunk. Szóval van élet.
Késő délután pedig várt rám a NAGY FELADAT. Én kérdeztem a "Blogmestert" a Színházszerdán. Bajomi Nagy Györgyöt. Aki ott volt, tudja milyen eredménnyel, de én mindenesetre elégedett voltam. Hamar elröppent az az egy óra. Gyuri a szokásos "magam kigúnyolom ha kell, de nem kell!" stílusában alázatosan válaszolgatott. (Csak zárójelben jegyzem meg, most helyettem Jácint húzogatja a madzagot a cicáknak. Ez már szerelem.)