Emésztő szenvedély váratlan fordulattal

Mit tehet egy férfi, ha a féltékenység marcangolja? És miért önti ki a lelkét éjszaka a vonaton egy idegen hölgynek? B. Török Fruzsina egyrészes krimije Bálint Éva és Koltai Róbert főszereplésével a Stúdiószínpadon látható.

Férfi és nő örök harcáról szól B. Török Fruzsina egyrészes krimije, a Végállomás. Hosszú az út a vonaton, pláne éjszaka. Az idő elütésének legjobb módja, ha az utasok beszédbe elegyednek egymással. Az étkezőkocsiban összeverődött társaság mi másról vitatkozna, mint férfi és nő kapcsolatáról. Szigorú érvek hangzanak el az ügyvéd (Kelemen Zoltán) és a kereskedő (Endrődy Krisztián) szájából, miszerint az asszony csak megzabolázva jó. Ha a férj nem lép fel következetesen és keményen, a felesége előbb-utóbb a fejére nő, és akkor mindketten megnézhetik magukat.

„Ne higgy a lónak a határban, asszonynak a házban" vonják le a következtetést.

Ráncba kell őket szedni a legelején, és akkor rendben lesz minden" állítja harsányan a kereskedő.

Ezt már a velük utazó titokzatos fiatal hölgy (Bálint Éva) sem hagyhatja szó nélkül, vehemensen kel a nők védelmére. Az élénk beszélgetés azonban megszakad, amikor az eddig csöndesen üldögélő öregúr, Pozdnisev (Koltai Róbert) elárulja a titkát:

„Uraim és hölgyem, tudják meg, én vagyok az a Pozdnisev, aki egy damaszkuszi tőrrel leszúrta a feleségét..."

Az ügyvéd és a kereskedő banális ürügyre hivatkozva elmenekül, ám a hölgy kitart, sőt érdeklődve hallgatja Pozdnisev önvallomását a boldog, holdfényes éjszakától a tragikus végkifejletig. Egy szenvedélyes, az őrületig fokozódó féltékenységgel küzdő férfi élete bontakozik ki előttünk, aki nem bírja elviselni, hogy a felesége nem teljesen az övé.

Pozdnisev már a gyerekeikre is haragudott, a szoptatás és a terhességek elvonták tőle az asszony figyelmét, de legalább nyugodt lehetett, hogy addig sem kacérkodik más férfiakkal. Az ötödik gyerek után azonban azt javasolta az orvos, hogy ne szüljön többet, és a nő kivirult. Ez a kivirulás a férj számára a tantaluszi kínok kezdetét jelentette. Elvakult féltékenységgel figyelte a feleségét, minden egyes megnyilvánulásában a hűtlenség jeleit kereste, melyet aztán meg is kapott. Az élete pokollá változott, mindenért a zenét okolta melyből ő kirekesztődött, csak az emésztő féltékenység marcangolása maradt, álmatlan éjszakákkal, kínzó gondolatokkal. A Kreutzer-szonáta közben megjelenik a háttérben a zongora a gyertyákkal, a bűnbe vivő út szimbólumaként.

B. Török Fruzsina Lev Tolsztoj Kreutzer-szonáta című kisregényét dolgozta át, a mű alaphangulatát mindvégig megtartva. A díszletek jól tükrözik egy orosz vonat étkezőkocsijának atmoszféráját, a szamovár, a szereplők öltözete is Oroszországra utal. Fruzsina továbbgondolta a történetet, igazi, feszültséggel teli krimivé gyúrta. Tolsztoj kisregényét a megjelenés után a cenzúra azonnal betiltotta, ám ez nem akadályozta meg a terjedését, több ezer példánya járt kézről-kézre az országban. Tolsztoj ebben az időben már elutasította a szexualitást - bár inkább csak elméletben sikerült -, és az önmegtartóztatást, a szellemi élet felsőbbrendűségét hirdette. A regény hatására nem kevesen fogadtak szüzességet. A cenzúrát az irritálta, hogy Tolsztoj szokatlan szókimondással beszélt a testi szerelemről. Felesége, Szofja Tolsztaja úgy érezte, hogy férje a Kreutzer-szonátában megsértette az egész női nemet, sőt, nemcsak megsértette, hanem megalázta. Válaszként megírta a Ki a bűnös című kisregényét, melyben egy olyan nő érzéseit ábrázolja, aki szenved a filozofikus gondolkodású, de a testi élvezetekről lemondani nem tudó férje mellett, vagyis a saját életét vetette papírra.

A darabot Koltai Róbert rendezte, az eredeti bemutató 2015. április 11-én volt a Thália Színházban, ahol azóta is nagy sikernek örvend. A Végállomás tehát igazi krimi, váratlan fordulattal, feszültséggel és örökké aktuális témával.

megosztás Vaskarika (Szerző: Rozán Eszter, Fotó: Mészáros Zsolt)
2016. október 05.