Minden napra egy Erdős Virág
Vagyis vers: ötvenhárom „originál haza-ötlet” – kétsoros strófákból „Parti Nagy Lajosnak és mindenkinek, aki szereti”. (Parti Nagy Lajost. Erdős Virágot. A verset. A játékot. A hazáját. Az életet. Az irodalmat.)
Szóval: „Adjon az Isten – szebbet / jobbat / békességesebbet / vidámságból sokat búból / kevesebbet / ne filózzon sepercig hogy / mér' ilyet vagy / mér' ne / olyat adjon amit saját / magának is / kérne”. És innen tobzódnak az ötletek: „olyat ami mellé nem kell / kitenni a karikát // olyat ami nem fogja meg-/ ríkatni a Marikát // olyat ami még a nagyon / ziziknek is bejön” stb. stb. stb. Március 7-ére (erre a nőnapi hétre) azt, hogy „olyat ami / kopásra is biztosít garanciát”. (A rímhívó a „nem okoz demenciát”.)
Könnyű – és a legnehezebb. Játékos – és komoly. Megnevettet – és nem ad kibúvót. A József Attila - és sok más díjas Erdős Virág olyan erős magyar költészeti hagyományt ragyogtat föl egészen eredeti, sziporkázó, bravúros formában – mondjuk, hogy a nyelvtörő, nyelvbontó, nyelvépítő nyelvművész Parti Nagy Lajos köpönyegéből kibújva –, amelyről sokáig azt hihettük, hogy művelni ma már lehetetlen: ez a közéleti irodalmi hagyomány. Semmi hamis pátosz, viszont sok aktuális irónia és föltétlen, elementáris szolidaritás – civilként, állampolgárként, emberként, alkotóként, mit is kell ezt magyarázni – a legelesettebbekkel, a legszegényebbekkel, a legkiszolgáltatottabbakkal. Például a „nyócker” hajléktalanjaival, akiknek létezését „bornírt intézkedésekkel” lehetetleníti el az önkormányzati adminisztráció. Honnan ez az érzékenység? Belülről fakad - ehhez a költészethez kell az alapvető belső indulat. Másrészt Erdős Virág angyali-tündéri-virágszálas mosolyával, bűbájos kislányhangján azt mondja, hogy „Pesten lakni is világnézet”. És ezzel a megjegyzéssel nyilván arra az itt és most ki nem fejtett, közismert Márai-fordulatra utal, amely szerint „Budán lakni világnézet”. (Kötet is jelent meg ezzel a címmel Márairól, a „megrögzött budai polgárról”, sok fotóval.)
Erdős Virág különben szintén Budáról költözött át a családjával Pestre, a nyolcadik kerületbe, ahol „közelebbi viszonyba került a valósággal”. Megismerkedett például A Város Mindenkié (AVM) nevű civil szervezettel, amelyben fiatal szociológusok és mások teszik a dolgukat; most már többek között az ő támogatásával. Úgyhogy Lévai Balázs ezen az estén Budáról „kérdez át” a túlsó partra. Jordán Tamás közben Hammerschmidt Miklós jelmezében és eleganciájával bókol a szerzőnek: friss tulipánokkal köszönti nőnap alkalmából, valamint meglepetésének ad hangot, amikor kiderül, hogy Erdős Virágnak – ki hitte volna – két nagy fia van, az egyik tizenhét, a másik tizennyolc éves. Aztán az igazgató úr elmegy Illatszertárt játszani. Csak előbb szó esik arról a régi szombathelyi Erdős Virág-bemutatóról (még a WSSz előtti időkből), amelyről Jordán Tamás állítólag idő előtt kivonult, annyira nem tetszett neki, amit látott. Lehet, hogy így születnek a mindig elmesélhető anekdoták.
Mindenesetre az a 2005-ös szombathelyi alkalom volt a költőként, próza - és drámaíróként egyaránt számontartott Erdős Virág első találkozása a színházzal – és bár azóta adódott több is, számára máig az a szombathelyi Bliblia-bemutató talán a legkedvesebb. (Arról nem beszélve, hogy úgy látja: a színházi munkafolyamatban a szerző jogai nálunk mintha kissé háttérbe szorulnának.) A Bliblia (lám, máris egy nyelvi bravúr: ahogy összefonódnak a szent könyvek a blablával) több bibliai történetet fordít át a mába, tévés-kvízjátékos körülmények között. A szeretnivaló bemutatónak az akkor még létező szombathelyi Művészetek Háza adott helyet, az előadást Máté Gábor aktuális színészosztálya – benne Ötvös András, Pálmai Anna, Urbankovics Júlia stb. – hozta létre, az osztályfőnök vezetésével. (Csak a filológiai rend kedvéért: Máté Gábor első, híres színészosztálya szintén megfordult Szombathelyen: így született meg négy évvel korábban, 2001-ben a Művészetek Háza összes termeiben az Egy nő című előadás, amelyhez Esterházy Péter adta a kályhát. Az Egy nő-előadásnak részese volt például Czukor Balázs, Péter Kata – és abban játszott Jordán Tamás lánya, Jordán Adél is.)
A 2005-ös Bliblia-bemutató alkalmával még gyanakodva megkérdeztük: az Erdős Virág talán álnév – hogy a mesebeli belépő után annál nagyobbat üssön az Erdős Virág-szövegekben megjelenő (bár a meséktől sem idegen) abszurditás? De nem. Erdős Virág ezt a dédelgetnivaló és (ahogy most fogalmaz) „értelmetlen” nevet a szüleitől kapta, akiknek hivatása révén igazi „bábszínházi gyerekként” nőtt föl. Nem vonzotta ez a világ, annál ő introvertáltabb személyiség. Mostanában mégis gyakran színre lép: a Rájátszás-sorozatban saját szövegeivel lubickol zenei háttér előtt. Kollár Klemenz László éppen önálló lemezt készül összeállítani a verseiből.
De előbb a szombathelyi dedikálás, hosszú sorban. Van választék: Adjon Isten, Eurüdiké, Pimpáré és Vakvarjúcska, Ezt is el. (Mondjátok meg nagyokosok, mi legyen.)
Vonatkozó cikk: