Anconai szerelmesek: elkezdődött

[p] [u]Nagyszínpad: [/u] [/p] [p] [b]Vajda-Valló-Fábri: Anconai szerelmesek[/b] [/p] [p]Zenés komédia két részben[/p] [p]Rendező: Béres Attila[/p] [p]Adria-parti kisváros terecskéje a hely, ahol megesik, aminek kell. Egy panzió, és egy cafeteria alkotja az életút és a pályaválasztási kilátási horizontját. [/p] [p]E helyütt él egy eladósorba került leánygyermekét egyedül nevelő, ám a szerelem örömeit igen kedvelő atya könnyűvérű szobalányával, a szomszédjában egy magányos panziósnővel és a közepesnél valamivel gyérebb vendéglátóipari szenvedéllyel megáldott kávézótulajjal. És akkor még nem is beszéltünk az idevetődő, halmozottan hátrányos helyzetű milliomosról, aki élete nagy szerelmének elvesztését próbálja egyre masszívabb alkoholadagokba fojtani. És, egy szalámis szendvicsekkel megrakott debreceni honleány, aki születendő gyermekének olasz nemző-apját próbálja fellelni a kies kisvárosban.[/p] [p]Mindez a hatvanas-hetvenes évek legendás olasz életérzésével, a tegnap nagy olasz slágereivel. Dallamaik nosztalgiát, egyszersmind jókedvet, derűt ébresztenek. Komédiánk elröpít egy letűnt világba, oda, ahol a nő szelíd és karcsú, a férfi pedig erős és bátor, ahol télen hideg van és nyáron meleg, ahol a tavasz zöld, az ősz meg sárga, a boszorkány gonosz, a tündér jó. Mesénk a "boldog békeidőkben” játszódik, mondjuk 1970-ben, "Olaszban”, az Adria partján, a szép Ancona főterén.[/p]