Ispán úr, nem eszik?

Karácsony második ünnepén, István vértanú napján, nagy mulatságra készülnek egy grófi uradalom jószágigazgatójának a házában. A bőséges vacsora kész, meg is terítettek már, csak a Nyíry gróf fiát várják, aki helyett végül csak egy végzetes hír érkezik: a jószágigazgatót elbocsátják... Ennek a nem mindennapi névnapi ünnepnek a története estétől reggelig, a Kivilágos kivirradtig című regény. A neves magyar író, Móricz Zsigmond életművét alaposan tárgyalja az iskolai tankönyvek sokasága, ám azt kevesen tudják róla, élete közepén életmódot váltott.

Móricz Zsigmond archív fotó

A veganizmus, pontosabban az állatjogi mozgalom az utóbbi évtizedek egyik leggyorsabban növekvő mozgalma lett. Sokan azóta ismerik ezt a kifejezést, vagy a szemléletmód lényegét, mióta a közösségi médiában már naponta lehet találkozni a fogalommal. De korántsem egy új divatirányzatról van szó. Számos bizonyíték található arra vonatkozóan, hogy már évszázadokkal ezelőtt is voltak olyan filozófusok, tudósok, akik úgy vélték, ideje életmódot váltaniuk az egészségük vagy az állatok jóléte érdekében. Meglepő módon nincs ez másképp Móricz Zsigmonddal sem.

A Színházi Élet hetilapban 1937-ben jelent meg egy Móricz Zsigmonddal készült interjú Szitnyai Zoltán újságíró tollából, amelyben az író többek között életmódjáról is vallott:

Móricz Zsigmond interjú részlet

A regény alapján készült színpadi változatban, - amelyet színházunk dramaturgja Tóth Réka Ágnes készített - hangsúlyos Faragó ispán figurája, aki szintén elutasítja a húsevést, érzelmi okok miatt.

DOBY Ispán úr, nem eszik?

FARAGÓ Hát bizony, én nem sok húst eszem.

DOBY Miért, rossz a gyomra?

FARAGÓ Dehogy, kérem, olyan az én gyomrom, mint a vas. De én az állatokat barátaimnak tekintem. Én ezt a disznót tejen neveltem, mert téli fiadzás volt, és az anyja fölfalta a többit, ezt az egy malacot tudtam megmenteni és úgy neveltem föl vattában. Nagyon jó disznó volt, olyan okos volt, hogyha mentem a cselédházak felé, megismert és elibem szaladt, mint egy kiskutya.

NARRÁCIÓ A legátus megütődve hallgatta. Még sohase gondolkozott arról, hogy a hurka disznóból készült. De most valahogy megérezte a teste belsejében a saját hurkáit, amelyeket éppen úgy meg lehet tölteni rizskásával és a saját vérével keverve.

(Részlet a Kivilágos kivirradtig előadás szövegkönyvéből)

Kivilágos kivirradtig

Bemutató: 2023.03.03. 19.00, Nagyszínpad

Tóth Réka Ágnes: Kivilágos kivirradtig

-színmű-

A Weöres Sándor Színház és a Forte Társulat koprodukciója.

Móricz Zsigmond 1898-ben játszódó regényének nem egy személy a főhőse, hanem egy társadalmi osztály: a vidéki dzsentri. Szereplői a magyar jómód komondorában bolhaként ugrálnak és pattintják le azt, akivel nem akarnak közösködni. Az örökös anekdoták és népdalok mellett a változás és a változtatás kérdése lebeg az alföldi ház feszült szobáiban, ahol István nap van minden hétvégén és a mulatság akkor is kivilágos kivirradtig tart, ha közben teli kristálypohárként törnek össze az álmok. Meddig tartható fent a látszólagos rend, ha a régi rendszerek kerekei elakadtak a sárban? Horváth Csaba rendezésében Móricz szövegeinek zeneisége és történetének örökérvényűsége erősödik fel a fizikai színház eszközeivel.

Rendező: Horváth Csaba

Szereplők: Szerémi Zoltán Bálint Éva Mari Dorottya Nagy-Bakonyi Boglárka Hajdu Péter István Sipos László Márk Fehér László (Forte) Gyulai-Zékány István Csonka Szilvia Némedi Árpád Balogh János Widder Kristóf Nagy Cili Antal D. Csaba Herman Flóra Horkay Barnabás / Forte Keller Dániel Keller-Dénes Emőke Szabó Tibor Németh Judit Némedi Árpád, Keller-Dénes Emőke, Keller Dániel

Bemutató: 2023. március 3., péntek, Nemzeti Színház

Színikritikusok Díj 2023.

• A legjobb kőszínházi előadás
• A legjobb rendezés: Horváth Csaba
• A legjobb férfi epizódszereplő: Gyulai-Zékány István