Határvonalak Színházi Fesztivál 2024.

Egy tojásból minden lehet

-diákszínjátszók előadása-

Felnövéstörténet – ha létezik ilyen egyáltalán……. Na jó, kavics azért nem lesz belőlünk, ahhoz nem vagyunk elég rátermettek. Szerencsére „mindig történik valami” , hiszen „az élet útjai kiszámíthatatlanok”. Még nem tudjuk, „mi okos, mi helyes”, és ezt nem könnyű eldönteni, ha „az embert úgyszólván semmibe veszik. De mi nem fogunk kifogyni a szóból, elfásulni, veszekedni, elválni…. Tettrekészek, álmodozók, nagyravágyók vagyunk. Abszolúte alkalmatlan kavicsnak.”

Szereplők:

Bedőcs Fruzsina, Binó Luca, Golub Emese, Katona Márk, Nagy Gergely, Orosz Márton,  Stifter Anett, Szabó Blanka Judit, Varga Tamás

Videós munkák: Katona Márk, Nagy Gergely

Zenei munkatárs:  Borsos Beatrix

Mozgáskonzulens: Gyulai-Zékány István

Hang, fény:  Simon Ottó

Színpadra alkalmazta és rendezte NÉMETH GYÖNGYI

Bemutató: 2024. március 16. 17.00 óra, Stúdiószínpad

 

Cseh Tamás 80 - Füst a szemében

-koncertszínház-

Füst a szemében – Cseh Tamás 80.
Cseh Tamás története és dalai

Cseh Tamás 80 - Füst a szemben

Bereményi Géza és Csengey Dénes dalszövegeivel,
Bérczes László beszélgetőkönyve nyomán
a szövegkönyvet írta és rendezte: Vecsei H. Miklós

Játsszák:
Ratkóczi Huba (QJÚB)
Szabó Balázs (Szabó Balázs Bandája)
Vecsei H. Miklós (QJÚB)

Dalszöveg: Bereményi Géza, Csengey Dénes
Zene: Cseh Tamás, Másik János, Novák János

Cseh Tamás élettörténetét meséljük el, Bérczes László beszélgetőkönyve nyomán, a születésétől a haláláig több, mint 20 dal kíséretében. Nekünk most ez a legfontosabb... Tamás karaktere és emlékezete egyedülálló, mindannyiunk számára közös nevező. Nem is kíséreljük meg az ő előadásmódját interpretálni, arra fókuszálunk, ahogy ő is kéri a Beszélgetőkönyvben, hogy "megszólaljunk", és elmeséljük a történetüket...

„GÉZA: És mit szólnál, ha írnék neked?
TAMÁS:  Ma is látom Géza arcát, ahogy felém hajolt.
GÉZA: Nem próbáljuk ki?
TAMÁS:  Kipróbálhatjuk.
GÉZA: Hol laksz?
TAMÁS:  Iskola utca 35.”

Fű, fa, füst

-irodalmi beszélgetés-

Weöres Sándor vershagyománya magában foglalja az újító, kísérletező nyelvhasználatot, a mély filozófiai és metafizikai gondolatokat, valamint a lírai érzékenységet. Az érdeklődők erről hallhatnak tartalmas beszélgetést Juhász Anna irodalmár, Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, Kustos Júlia, Szauer Ágoston, Szijj Ferenc es Fehér Renátó szombathelyi származású költők részvételével.  

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni e-mailben a jegy@wssz.hu e-mail címen lehet. 

Taven Baxtale! - Legyetek szerencsések!

-táncszínházi előadás-

“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“
Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések…

Az előadás  legfőbb célkitűzése, hogy a lehető legkomplexebben és legsokrétűbben mutassa be a cigány néphez kapcsolódó mesterségeket. Ahogy maguk a mesterségek is igen változatosak, úgy az előadás is törekszik a formai és művészi sokszínűségre. Mindehhez a Kárpát-medence magyar nyelvterületének változatos cigány táncait zenei és énekes anyagát használja eszközéül, kitekintéssel a nyugat- és kelet-európai cigány kultúrára. Bemutatásra kerül többek között a kovács-, és drótos mesterség, bepillantást nyerhetünk a teknős cigányok és a sár munkával foglalkozó cigányok mindennapjaiba, valamint a mutatványosok és a zenészek életébe is. 

Legyetek szerencsések! / Fitos Dezső Társulat

A z előadás dramaturgiai kötőanyaga a cigányok vándor természetének ábrázolása. Az előadást átszövi a mesterségek kavalkádja, melyből mindig kiemelődik egy. Az etűdös szerkesztésmód arra is lehetőséget ad, hogy váltogassák egymást a hol balladisztikus és lírai, hol pedig épp az élénk, komikus jelenetek, miközben nem csak a mesterségekről, hanem a cigány nép eredetéről és történetéről is képet kapunk.

dramaturg: Nagy Orsolya

díszlettervező: Gyenes Szilvia

jelmeztervező: Kocsis Enikő (Harangozó Gyula-díjas)

szcenikus, világítástervező: Papp Kornél

zenei szerkesztő: ifj. Csoóri Sándor Sündi, Szakál Tamás és Pálházi Bence

korrepetitor: Balogh Melinda, Lakatos Mónika (Kossuth-díjas), Rostás Mihály Mazsi, Szakál Tamás

flamenco táncok: Inhof Katalin

artista oktató: Kőmíves Tibor

rendező-koreográfus: Kocsis Enikő (Harangozó Gyula-díjas) és Fitos Dezső (Népművészet Ifjú Mestere és Harangozó Gyula-díjas, érdemes művész)

Legyetek szerencsések! / Fitos Dezső Társulat

zenészek, énekesek: Pálházi Bence bandája, Lakatos Mónika (Kossuth-díjas és WOMEX-életműdíjas), Rostás Mihály Mazsi, Canarro Zenekar, Németh Eszter, Szakál Tamás, Fitos Dezső, Szerényi Béla

táncolják: Balogh Boldizsár, Alzetta Alexa, Bíró Éva, Gellén Péter, Gera Zoltán, Guti Hajnalka, Hanekám Luca, Mészáros Kinga, Molnár Bálint, Nagy Dorottya, Németh Eszter, Östör Ákos, Pásztor Zalán, Tóth Soma

Az előadásban közreműködik a Szentendre Táncegyüttes, Fitos Rozi, a Baross Imre Artistaképző Intézet artistanövendékei.

hangfelvételről közreműködik: Nyakó Júlia és Ferge Elizabet, Kovács Ferenc, Ifj. Csoóri Sándor Sündi, Fedor Sándor Dimó

 

Az előadás színlapja a Fitos Dezső Társulat oldalán érhető el. 

Fekete-fehér

-monodráma-

Egy hotelszoba – akár egy börtön cellája. Van idő mesélni, van idő játszani. A magányos fogoly megpróbálja minden áron ép elmével túlélni az új hatalom pusztító elnyomását. A végeláthatatlan kihallgatásokat. Hogyan segíthet mindebben a sakk? Hol kezdődik a játékszenvedély és hol válik őrületté? Csak úgy sorjáznak a játszmák, amelyeket le kell játszani, úgy önmagával, mint a másik színnel és a hatalommal.  

Tessék beszállni. A hajó hamarosan kifut. Ahogy a gondolkodási idő, amely a következő lépés megtételére rendelkezésre áll. Szóval? Beszáll? Leül? És lép végre-valahára?

Fekete fehér

játssza: Göttinger Pál

látvány: Fekete Anna

hang: Balázs Krisztián

a rendező munkatársa: Kovács Henrietta

rendező: Ujj Mészáros Károly

Borbély Szilárd: Akár Akárki

--

Lenni vagy nem lenni? – Micsoda kérdés! – harsogja a kicsavart hamleti létkérdést Akárki, Borbély Szilárd Budapesten most először bemutatott drámájának egyik szereplője, hogy aztán egy-egy rövid egyfelvonásos erejéig a fogyasztói társadalom tipikus, elsősorban (kül)városi alakjai is feltűnjenek az élet színpadán, majd ugyanilyen váratlanul el is merüljenek a feledés színházi süllyesztőjében. Arcukon Akárkimaszkkal. Az amoralitásként aposztrofált színdarabban a középkori moralitás allegorikus figurái színházi szerepekké változnak. S mint ilyenek, dramaturgiai funkcióvá redukálódnak – a szerző meghatározása szerint: „a jelenetekben három aktív cselekvő vesz részt: Beszélő, Ellenlábas, illetve Rezonőr”. Minden esetben azt tükrözik, ahogyan funkcióvá, fogyasztóvá, konzumlényekké redukálódnak e posztmodern társadalom tagjai. 

A történeteket a halál motívuma köti egymáshoz. Borbély egy színházi előadás keretein belül képzeli el a „testet öltött” Halált, azaz a színház segítségével testet ad a Halálnak, és hogy a megtestesülés gesztusának hangsúlyt adjon, állandóvá teszi annak színpadi jelenlétét. A bizarr helyzet következtében folyamatosan érzékelhető az elszámolás kényszere. A szélsőséges hangulatú jelenetekben rendre visszatér a szembesülés, az élet átértékelésének motívuma. Az állandóan jelenlévő Holttest az állandóság és a ciklikusság érzetét is biztosítja. A mű folyamán több szereplőt is elér a halál: Lecsúszott Értelmiségit, akció-vadász Beteges Nőt, Tőzsdéző ügynököt, Jehova Tanúját, Banki Alkalmazottat, Pénzbehajtót és még a színházi Takarítónőt is. Akárkit. 

szereplők: Fehér László, Földeáki Nóra, Horkay Barnabás, Krisztik Csaba, Pallag Márton, Widder Kristóf 
vokális átiratok John Dowland, Mateo Flecha, Thomas Tomkins és Juan del Encina művei alapján: Widder Kristóf 
jelmez: Benedek Mari 
díszlet: Kalászi Zoltán, Kiss Benedek Kristóf 
fény: Payer Ferenc 
produkciós vezető: Trifonov Dóra 
rendezőasszisztens: Garádi Gréta 
rendező: Horváth Csaba

A vége

--

Tizennégyben „Nagyapámszabadandrás” orvos létére nem tudja megmenteni a vajúdó felesége életét. Negyvennégyben „Anyám” azt mondja emigrálni készülő bátyjának és zsidó szerelmének, hogy maradjanak. Ötvenhat októberében „Apámszabadandrás” felül egy buszra, amely a forradalomba tart. Egy család története. Megannyi, sorsokat örökre eldöntő pillanat. S amikor hatvannyolcban az ifjú Szabad András a Városligetben egy fényképezőgép keresőjén át megpillantja Zárai Évát, nem kérdés: ez is épp egy ilyen, végzetes pillanat. S bár – mint minden a világon – múlandó, örökkévalóvá teheti a pillanat művészete, a fotográfia.

Szabad András már gyermekkorában eldönti, hogy fotográfus lesz. A vége az ő objektívjén keresztül tekint vissza egy szerelem, egy család és egy ország egymást keresztül-kasul átfonó történetére. Egy történetre, amelyben veszteség és boldogság, szeretet és fájdalom úgy csap át egymásba, ahogy csak akkor szokott, amikor valaminek vagy valakinek képesek vagyunk mindenestül átadni teljes valónkat – legyen az egy szeretett másik, az alkotás vagy egy világjobbító gondolat. A vége szereplői sodródnak és döntenek, örökölt családi mintáikkal és traumáikkal mint démonokkal küzdenek, miközben a huszadik század második felének bezártságában egymás és egy szabadabb élet reménye felé nyújtóznak. Bartis Attila 2015-ös nagyregényének színpadi adaptációja Nagy Péter István rendezésében egy nagy szerelem érzékeny lélektanisággal kibontott története, mely mögött felsejlik a huszadik század forgatagában generációkon át öröklődő életstratégiák leltára – olykor húsba markolóan, máskor allegorikusan felrajzolva. Szabad Andrást, a több évtizeden átívelő cselekmény főhősét különböző életszakaszaiban három színész alakítja: László Zsolt, Porogi Ádám és Katona Péter Dániel.

Az előadás megtekintését 16 éven felülieknek ajánljuk!  

Az előadásban erős és stroboszkópszerű fényhatásokat alkalmazunk.

Bartis Attila regényéből írta Mikó Csaba: A vége

SZABAD ANDRÁS (Éva után) / APA                                        László Zsolt  

SZABAD ANDRÁS (Évával)                                                       Porogi Ádám

SZABAD ANDRÁS (Éva előtt)                                                    Katona Péter Dániel

ÉVA                                                                                                Lovas Rozi

ANYA / GRÓFNŐ / KERESZTES DALMA                                   Kováts Adél

KORNÉL / SZENTANTAL / VÁNDOR FERENC                          Rusznák András

IMOLKA / KLÁRI / LILLA / GAGARIN                                           Berényi Nóra Blanka

SELYEM ADÉL / NÓRA / RÚZSOS NŐ                                       Bata Éva

KŐSZEGI JÁNOS / DORVAI / BROCH                                        Pál András

REISZ / DR. ZENTA / LOVAS ANTAL                                          Bálint András

 

dramaturg: Sándor Júlia

díszlettervező: Schnábel Zita

LED design: Wurk Ikona

jelmeztervező: Pattantyus Dóra

zene: Dargay Marcell, Csizmás András

sound design: Csizmás András

ügyelő: Kónya József

súgó: Farkas Erzsébet

a rendező munkatársa: Ari Zsófi

rendező:  Nagy Péter István

Külön köszönet: Csíkszentmihályi Ajnácska, Gazsó György

Holdbeli csónakos díjátadó gála 2024.

-kb 90 perc szünet nélkül-

A legrangosabb szakmai elismeréseit gálaműsor keretében hirdeti ki színházunk 2024-ben is.

Az évadban nyújtott kiemelkedő teljesítményért elismerést kap az évad legjobb színésze, a legjobb háttérdolgozó és kihirdetjük a közönségdíj nyertesét is.
A zenés-táncos gálaesten közreműködik a Weöres Sándor Színház társulata és diákszínjátszói.

Műsorvezetők: Nagy Cili és Antal D. Csaba
Rendező: Sipos László Márk.

A belépőjegy ára tartalmazza a színpadi műsort követő pezsgős koccintást és állófogadást is, amelyre szeretettel várjuk kedves közönségünket! 
A rendezvény a Határvonalak Színházi Fesztivál záró programja. 

A Holdbeli csónakos Díjátadó Gála kiemelt támogatója az OTP Bank, a BPW-Hungária Kft és a Falco Zrt. 
 

A tavalyi gálaműsor összefoglalója: