A dzsungel mélyén Atlantisz
A musical rendezője Horgas Ádám, aki annak idején (majdnem két évtizede) a tánckar tagjaként volt részese A dzsungel könyve ősbemutatójának a Pesti Színházban. Az előadás azóta is nagy siker. És Szombathelyen is sikerszag van a levegőben: Horgas Ádám azt mondja, rendkívül jó a csapat „kémiája”, öröm a közös munka. Lesz látvány is bőven, táncosokkal, izgalmas dzsungeldíszlettel, vetítéssel. A Nagy Pofonofon tehát pénteken este működésbe lép.
Addig is: Horgas Ádámot Jordán Tamás, a WSSz igazgatója kérdezi a Cafe Frei asztalánál, főleg a közelegő bemutató apropóján. Pénteken lesz a premierje az Akacs 7. nagyszínpadán A dzsungel könyve-musicalnek, amelyet Horgas Ádám vezetésével, Bodor Johanna koreográfiájával, vendégtáncosok közreműködésével visz színre a társulat. A rendező – és a színigazgató – szerint ritka jó a csapat „kémiája”, aminek jelen esetben azért van különös jelentősége, mert A dzsungel könyvében (Kipling regényéből, Békés Pál átiratában, Dés-zenével, Geszti-dalszövegekkel) szintén kiemelt szerepet kap a „csapatélet”, valamint az az örök probléma, hogy miképpen találhatja meg a helyét a közösségben az egyes ember. Persze hogy ember: Horgas Ádám azt mondja, hogy az állatszereplőket fölvonultató Dzsungel-musicalnél emberibb történetet nehezen tud elképzelni, ezért is vállalta el a történet megrendezését. Kifejezetten az emberi tartalmakat keresi a musicalben, ami persze nem zárja ki, hogy az előadás – a zenés műfaj szabályainak megfelelően – rendkívül látványos és nagyszabású legyen. A bemutatóhoz közeledve a rendező úgy látja, ez lesz eddigi színházi élete leglátványosabb előadása.
De Horgas Ádámnak a családja külön is megérne egy misét. Jordán Tamás ezért aztán úgy dönt, a beszélgetés első fejezete legyen „a Horgas család”. Levendel Júlia és Horgas Béla – a szülők, hivatásuk szerint írók, akik sok éve szerkesztik a Liget című irodalmi-kulturális-ökológiai folyóiratot (sőt: van Liget Könyvkiadó is). A négy Horgas gyerek: Eszter, a fuvolaművész; Judit, az irodalmár; Péter, a díszlettervező – és Ádám, a rendező. Illetve „komplex színházi ember” ő is. Eredendően képzőművésznek készült. Csak aztán a bátyja, Péter révén már gimnazistaként beszippantotta a színházi világ. Az első varázsszó: Somogyi István – ma úgy mondanánk: független, esetleg alternatív – társulata, a messze földön híres Arvisura, amelynek köpönyegéből sok jelentős mai színházcsináló bújt elő. Az Arvisura ráadásul igazi összművészetet csinált: „Rájöttem, hogy a színházban lehetek festő, zenész, színész.” Horgas Ádám nyolc év „arvisurázás” és a Pinceszínháznál eltöltött egy év után megalapította az Atlantiszt – a saját, jelentős nemzetközi karriert is befutott társulatát. (Az elején egy pesti művelődési ház fogadta be a csapatot: „Itt egy terem, jöjjünk, amikor akarunk.” Ma hol van ilyesmire példa?) Aztán a Jordán Tamás által vezetett Merlin Színházzal fűződött szorosra az Atlantisz kapcsolata, és itt fonódik a történetbe a szombathelyi szál: a 2002-es karneválszínházi Márton-játékkal, amelyben játszott-táncolt a teljes Atlantisz, a címszerepet Jordán Tamás vállalta, Duró Győző fölkérésére. Egy év múlva Horgas Ádám rendezte meg az isteni Claudius-játékot a Ferences-kertben, közben karneválidőben csak úgy hullámzott a közönség a Belsikátorban, hogy le ne maradjon az Atlantisz aktuális „kis előadásáról”. (A társulat évről évre új bemutatott hozott, direkt a karneválra, Savaria-tematikával. Istenem, azok a régi idők.) Mint most kiderül, Jordán Tamás a Nemzeti Színház igazgatójaként több Atlantisz-tagot a Nemzeti társulatába is meghívott, de Horgas Ádám úgy látta, hogy egy ilyen összeforrott csapatot – ahol mindenki mindent szerelemből csinál – lehetetlen megbontani; inkább mindenestül visszautasította az ajánlatot. Az Atlantisz tíz év sikeres együttlét után szűnt meg (a függetlenek élete sose könnyű). De a kapcsolatok elevenek. Vass Szilárdot például az Atlantisznak köszönheti a WSSz, ahogy a Bagira szerepébe – Németh Judit bokasérülése miatt – most beugró Bognár Annát is.
Horgas Ádám a SzínházSzerda napján volt 45 éves. Este együtt ünnepelt a Dzsungel-társulattal. (Tavaly ilyenkor a Mesterdetektív rendezőjeként születésnapozott Szombathelyen.) Hát, ilyen a csapatélet.
Vonatkozó cikk:
Öt perc nevetés, két perc sírás
Matematikus, focista, színész, rendező
Mágnás Miska Czukor Balázs olvasatában
A WC világnapja Sziszi és Zoli módra
Rúdtáncos hastáncosok repedő fürdőruhában
Kőszívű ember és az improvizáló belső ellenőr