A király mulat – Színházszerda a Café Frei-ben
A színészekkel és a rendezőkkel való találkozások alkalmával nemcsak a kulisszatitkokkal ismerkedhetünk meg, hanem a darabok mélyebb szintjeibe is bepillantást nyerhetünk.
Így volt ez április elsején is, amikor A király mulat című Victor Hugo drámáról beszélgetett Valló Péter rendező és Trokán Péter, aki Saint-Vallier grófot játssza a darabban.
Trokán Pétertől megtudtuk: az influenza a társulat tagjait sem kímélte, szinte mindenkin végigvonult, de most már szerencsésen túl vannak rajta, és újult erővel állnak készen, hogy végigvigyék az évadot. Április 30-án kerül sor Victor Hugo: A király mulat című drámájának premierjére Valló Péter rendezésében. Valló Péter elmondta, régi kedvence a darab, mely a hatalomról, a hatalomhoz való viszonyulásról szól. A drámát először az 1830-as évek elején Párizsban mutatták be, ám a premier botrányba fulladt. A konzervatív körök ugyanis mélységesen megbotránkoztak, a kormány pedig engedett a nyomásnak, és meghozta döntését, A király mulat című darabot Párizsban nem adhatják többet elő. Botrányszagra gyűl az éji vad, joggal merül fel a kérdés, mi az, ami ennyire zavarta a nyárspolgárokat. A főszereplő I. Ferenc francia király, aki nagy szoknyavadász, mindent el is követ, hogy hajlamait kiélhesse. Bármit megtehet, amihez kedve éppen kedve van, ebben az udvar is támogatja. Az ország összes nőjére igényt tart, s hogy föl ne ismerhessék, álruhában végzi hódításait. Így jut el Triboulet, udvari mulattató féltve őrzött lányához. Blanka tizenéves, jól nevelt polgárlány, aki a királyról azt hiszi, hogy egy szegény diák. Triboulet rendkívüli módon félti a lányát, elzárja a világ elől, mivel meg akarja védeni a gonoszságtól. A lány ezért alkalmatlanná válik arra, hogy kiigazodjon a világ dolgaiban, nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól. Természetesen beleszeret a királyba, sőt érzései csak megerősödnek, amikor annak valódi kilététére fény derül. A lány azonban ártatlanságában abba a tévhitbe esik, mint ahogy Valló Péter szerint a nők többsége teszi, éljen bármelyik korban; hogy ha a király látja, hogy szereti, akkor megváltozik. Triboulet cselszövéssel akarja összetört lánya szívét kárpótolni, aminek konklúziója, hogy a harag és a bosszú rossz tanácsadó. A király megmenekül, viszont szenvedélyes szerelem jelképeként az udvari bolond leánya feláldozza magát.
A dráma többszintű, több vonulat fut végig a cselekményen. Van egy szexuális, erotikus szint, és van egy mélyebb pszichológiai, érzelmi olvasata is. Egy erkölcstelen világban létezik egy erkölcsös személy, akit Hugo szembehelyez a világgal. A lány még attól sem riad vissza, hogy feláldozza magát. Az apa kettős játékot űz, szíve mélyén gyűlöli azt a társadalmat, amelyben él, mégis a legaktívabb részeként viselkedik. Valójában egy aljas gazember, lányát mégis túlzott módon félti: ez már nem más, mint egy tudathasadásos állapot. A többi emberre is a kettős magatartás a jellemző: másképp viselkednek az udvarban, és másképp otthon, amikor maguk vannak. Ez a kétarcúság a mai kor ugyanolyan jellemzője. Hugo szociális és társadalmi igazságérzete nyilvánul meg a darabban romantikus hevülettel társulva. S ahogy egy romantikus drámához illik a cselekménye bonyolult, szövevényes. A mű Verdit is megihlette, A király mulatból született meg a Rigoletto szövegkönyve. A színházszerdán Rigoletto áriájából hallhattunk egy megható részletet.
A rendező arról is beszélt, hogy a színpadon nem 19. századi, hanem 21. századi hangulat fog uralkodni, a nézők aktuális és élő problémákkal találkoznak, nem véletlenül a francia színjátszás konstans darabja A király mulat. Kiváló példát találunk arra, hogy hiába próbál az ember az agyával elintézni dolgokat, képtelen rá, mert az ösztönök is közbeszólnak. Ha az agyunkkal keressük a megoldást, szembekerülünk az ösztönökkel. S ha már a tudathasadás került szóba, Trokán Péter elmondta, Jordán Tamás is meghasonlásban él abból a szempontból, hogy tisztában van vele, mennyivel könnyebb a nézőket becsalni a vígjátékokra, de mégsem akarja erre a pályára terelni a szombathelyi színjátszást. Az ország legjobb rendezőit hozza ide, hogy valami többletet, pluszt tudjon adni. A színész úgy érzi, hiba lett volna, ha kihagyja az életéből a városunkban eltöltött éveket. A nézőknek van igényük a színházra, még a komolyabb darabokra is, ezt igazolja a teltház a Színházszerdákon. Valló Péter megerősítette ezt. Szerinte egyre többen ábrándulnak ki az úgynevezett kereskedelmi tévé jellegű színjátszásból, és keresik a komolyabb darabokat. Például amikor a Karamazov testvéreket rendezte, azt hitte, az egész bukásra van ítélve, és meglepetten tapasztalta, hogy tetszett a közönségnek.
A király mulat csodálatos költői mű páros alexandrinusokban elbeszélve. A páros alexandrinus a magyar nyelvtől idegen forma, nehezen áll rá a fülünk, ráadásul a rímek könnyen monotóniához vezethetnek, ezért nagy kihívás a mű. Bár mai aktuális politikai helyzetre utal, nem a mai Magyarország problémáival foglalkozik a darab, annál általánosabb, örök érvényű dolgok jelennek meg. Az általános mellett ugyanakkor megjelenik az egyéni, a Weöres Sándor Színházra szabva Duró Győző dramaturg átdolgozásának eredményeként, mely kicsit más, mint az eredeti Hugo-darab vagy a Kálnoky-fordítás. A beszélgetés végén Trokán Péter azzal a kéréssel fordult a rendezőhöz: negyven valahány éves ismeretségükre hivatkozva, hogy hosszú-hosszú idő után úgy szeretne már végre főszerepet kapni tőle.
Vonatkozó cikk:
Egy mozgalmas este a színpompás történelem festőjével
Minden Freiben dől el – Sziszi és Zoli
Már csak Sziszi tudja elrontani
Az első szerelmes Színházszerda
Balsaja kraszna és az orosz húsvét
Fluxuskondenzátor a baromfikeltetőben?
Öt perc nevetés, két perc sírás
Matematikus, focista, színész, rendező
Mágnás Miska Czukor Balázs olvasatában
A WC világnapja Sziszi és Zoli módra
Rúdtáncos hastáncosok repedő fürdőruhában
Kőszívű ember és az improvizáló belső ellenőr