A Tűzvonalban Kovalikja a Farm BT főgonosza

2022. január 16.
Kedveli a humort, színpadon és magánéletben is. A Farm BT főgonoszaként is azt szeretné: „ha a nézők nevetnének rajtam, de közben meg is rökönyödnének, egyszerre sírnának és kacagnának…”

A Hemo belső zegzugaiban a színészek csoportokba verődve diskurálnak, látszólag szünet van, ám kihallatszik a beszélgetésekből, a Farm BT próbája a büféasztalok mellett is folytatódik. Bajomi Nagy Györggyel, a társulat új tagjával kint az eget kémleljük, vajon érdemes-e még a teraszt választani? A teraszra szavazunk, bent késő nyári fülledtség.

- Az első olvasópróbák pár napja kezdődtek el. Milyen szerepben láthatunk a Farm BT-ben?

- Szilárdot játszom majd, a főgonoszt, aki az előadás elején még korántsem szörnyeteg, csak a darab végére válik azzá.

- Említetted, hogy a szövegeket közösen írjátok. Mire lesz kész?

- Úgy tudom, a lényeg, hogy október 1-ig kész legyen, aztán lesz egy hónap arra, hogy megtanuljuk.

- Így, közösen készült tavaly, szintén Dömötör Tamás rendezésében a nyitódarab, a 9700. Abból kimaradtál…

- Igen, de dolgoztam már együtt Dömével a Hazug című darabban is, amely hasonló módon, közösen íródott.

A új tag: Bajomi Nagy György fotó: Mészáros Zsolt

A új tag: Bajomi Nagy György / Mészáros Zsolt

- A tradicionális magyar színházi közegben azért ritka az ilyen jellegű alkotói munka.

- Abszolút, de azért létezik, ilyenek például Mohácsi János rendezései, azok is úgy készülnek, hogy próba közben a színészek is ötletelnek. Van egy váz, és mindenki ráteszi a magáét. Én nagyon szeretem ezt a műfajt, roppant izgalmas feladat.

- A mára már legendás előadás, a szombathelyi Sóska, sülkrumpli (Egressy Zoltán - Széles László) is hasonlóképpen készült? Hiszen abban láthattunk először Szombathelyen.

- Nem egészen, az egy megírt darab volt, annak a szövegéhez nem kellett hozzányúlni. Persze azért pár ötletet tettünk bele, ennyi.

- Miként kerültél akkor ide Szombathelyre, a Szombathelyi Színházbarátok Egyesületének első darabjába?

- Széles Laci barátom révén, aki a darabot rendezte. Szentesen a gimnáziumban osztálytársam volt, a színművészetin fölöttem járt, őt ugyanis hamarabb vették fel, mint engem. Aztán már itt, a próbák során ismertem meg a két szombathelyi srácot, akikkel a darabban együtt is játszhattam, Dömével (Dömötör Tamással) és Endrődy Krisztiánnal. Kialakult egy barátság közöttünk.

- Velük együtt a szombathelyi Kamara Savaria munkájában is részt vettél, közösen készült a Hazug című előadás. Ezért is merül fel a kérdés, miért nem már a kezdetekkor, a társulat alapításakor csatlakoztál?

- Már ’91, '92-ben, főiskolás koromban is beszédtéma volt, hogy Szombathelyen színház alakul, már akkor megfogalmazódott bennünk az a vágy, hogy ide érdemes lesz majd lejönni. Tavaly azért nem lettem társulati tag, mert forgattam egy tévésorozatban. Jordán Tamással megbeszéltük, hogyha vége annak, csak akkor jövök. Én ezt csináltam éjjel-nappal, az egyik főszereplő voltam.

Sóska, sültkrumpli

Sóska, sültkrumpli

- Gondolom ez volt a „Tűzvonalban” című sorozat az M1-en, amely egy rendőrőrs életét mutatja be Budapesten. A zászlóst, Kovalik Jánost – Johnnyt – alakítottad.

- Látod, sok változás nem is történt az életemben, a sorozatban is Jordán volt a főnököm, itt is ő lesz.

-Akkor annak a sorozatnak most vége?

- Igen. Úgy néz ki, hogy jövő nyáron lesz egy mozifilm belőle, most erről van szó, de aztán meglátjuk.

- 57 rész után nehéz lehetett abbahagyni…

- Főként, hogy elég gonosz, néző-őrjítő lett a vége. Amíg nem választottak tévéelnököt, nem lehetett tudni lesz-e folytatás, ezért is lett úgy lezárva, hogy végül is nyitva hagyták az egészet. Egyelőre mi szereplők sem tudjuk, mi történik majd, egy biztos, a sorozat nincs továbbírva. A magunk részéről mi szerettük, a nézők is szerették.

- 1996-ban végeztél a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán. 2004-ig a Pécsi Nemzeti Színház tagja voltál, azóta szabadúszó. Jordán Tamás direktorsága alatt a Nemzeti Színházban is több ízben játszottál. Vele a Tűzvonalban alatt ismerkedtél meg…

- Tamás még főiskolán tanított bennünket, csinált nekünk egy darabot, azóta vagyunk jóban. Dolgozott Pécsen is, mint színész, ott is játszottam vele, aztán felhívott, hogy játsszak a Holnap reggel című darabban, a Nemzetien. Így kerültem be egyre több darabba. Aztán elkerültem Pécsről Pestre, majd most Tamást követve Szombathelyre. Nem tudom, legközelebb hova megyünk.

- A színművészeti után rögtön a pécsi társulat következett?

- Nem, előtte Nyíregyházán voltam két évig, aztán tíz év következett Pécsen. Nagyon szerettem, jó város volt az is.

Sóska, sültkrumpli

Sóska, sültkrumpli

- Mi mozdított ki?

- Kíváncsi voltam, tíz év sok idő, fontosnak éreztem hogy változtassak, másutt is kipróbáljam magam.

- Nem furcsa újra vidéken?

- Nem, egyáltalán nem, ráadásul még pesti darabokban is játszom. Most készül a Budaörsi Játékszínben „A jó pálinka itassa magát! 2.0” című darab, Koleszár Bazil Péter rendezésében. A Mu Színházban még játszom a Fellebezésben, és ezen kívül meg egy nyári produkcióban is benne vagyok, a Tímbildingben, ami a Gellért fürdőben játszódik, és egy kortárs színdarab, amely Agatha Christie regényeinek stílusában íródott.

- Pályádban meghatározó, hogy szentesi születésű vagy, és a Horváth Mihály Gimnázium dráma tagozatán végeztél.

- Rengeteg embert felvettek onnan a főiskolára, és befutott színészek lettek: elég csak sorolni: Czvetkó Sándor Nyírő Beáta, Hevesi Tamás, Ternyák Zoli, Széles Laci, Börcsök Enikő, Alföldi Robi. Sokukkal vagy egy osztályba jártam, vagy alattam vagy felettem jártak egy-két évvel..

- Gondolom Szentesen sem születik több vagy kevesebb színész-tehetség, mint másutt. Mi a titka ennek az iskolának?

- A Bácskai Miska bácsi, aki ma is a szentesi gimnázium nyugdíjas igazgatója. Kiváló szakember, neki köszönhető ott minden, és a hozzá csapódott remek tanári gárdának. Egy szent őrült. Annak idején Várkonyi Zoltánnal találták ki, hogy milyen jó lenne, ha a fiatalok már a főiskola előtt, a gimnázium évei alatt megkezdhetnék a színészképzést. Szentes erről a gimnáziumról, és a vízilabdáról híres. Én is mindkettőt kipróbáltam.

- De inkább a színészet vonzott.

- A sportot is szerettem, az is jól ment, de a színészet is. Most már nagyon öreg játékos lennék, már csak edzősködhetnék, színészként pedig még fiatal vagyok… Egyébként 18 évesen hagytam abba, régen volt, de ha lenne egy másik életem, akkor azt is kipróbálnám. De csak egy van, úgyhogy kár is ezen merengeni.

- Felismernek Szombathelyen? Színészként, vagy a sorozatok miatt? Hiszen játszottál anno a Kisvárosban is.

- Melyik színészt ismerik fel? Azt, aki tévésorozatban van, vagy botrányos celeb. A színész pusztán a színészetért nem egy eladható portéka. De tény, a Tűzvonalban óta naponta két-három ember leszólít, a sorozatról kérdezősködik. Ma beiratkoztam itt Szombathelyen a megyei könyvtárba, ott is bájosak voltak, megismertek. Általában azok szólítanak le, akik szerették a sorozatot. Persze ez jól esik nekem is, örülök neki.

- Láthatunk más darabban az évadban?

- Most ebben vagyok benne. Csonka évad lesz, költözéssel, ráadásul amikor én ide jöttem, már az évad programja is kész volt.

- Család van?

- Még nincs.

- Hobbid?

- Szeretem a meccseket, a sportot, a focit.

- Akkor társulsz az itteni focicsapathoz?

- Egyszer már játszottam is velük, óriásit estem, úgyhogy remekül szórakoztak rajtam… Csatárként elöl álldogálok, aztán lesz, ami lesz.

Még megtudjuk, „nincs füle”, úgyhogy zenés darabban nemigen láthatjuk majd: „Hacsak - teszi hozzá - mint esetleges humorforrás nem jövök szóba”. Kedveli a humort, színpadon és a magánéletben is. Orwell Napóleonjaként is azt szeretné: „ha a nézők nevetnének rajtam, de közben meg is rökönyödnének, egyszerre sírnának és kacagnának…” Mire vége az interjúnak, kint is elered. Egy kedves, jó humorú, és nem kimondottan szószátyár negyvenes színész – ezek az első benyomások. A többit majd színpadról elmeséli…

 

szerző: szilva
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.