Az anyját vagy a lányát?
A humorral teli darab nemcsak a film iránt nosztalgiázóknak nyújt kellemes kikapcsolódást, élvezetes száz percben lehet részük azoknak is, akik még nem ismerik Benjamin és Mrs. Robinson történetét.
Mihez kezdjen magával egy fiatalember, aki éppen most kapta kézhez alapszakos diplomáját, és előtte áll az élet? Fényes jövő, továbbtanulási lehetőség a Yale-n vagy a Harvardon, netán egy jól fizető állás, mindez nagyon jól hangzik, de nem Benjamin Braddock (Matusek Attila) számára. A fiú tele van bizonytalansággal, kételyekkel, a szülei (Szabó Tibor és Vlahovics Edit) által szervezett bankettért sem lelkesedik túlságosan, egy valamiben azonban biztos, másként szeretne élni, mint ahogy a szülei. Terry Johnson: Diploma előtt című romantikus vígjátéka az 1967-ben bemutatott Oscar-díjas film alapján készült, melyet Dustin Hoffmann és Anne Bancroft kiváló alakítása tett híressé. A filmhez az ihletet Charles Webb azonos című regénye adta. A szerző nem sokkal az egyetemen befejezése után írta meg ezt a történetet, valószínű, hogy személyes tapasztalatai is szerepelnek benne.
Benjamin tehát vágyik arra, hogy kilépjen az életbe, és ahogy saját maga megfogalmazza, igazi hús-vér emberekkel találkozzon. A nézőkben joggal merülhet fel a kérdés, de vajon mi a nagybetűs ÉLET? Munka, szórakozás, barátok? Vagy a szerelem?
Mrs. Robinson (Nagy Cili) személyében megjelenik a csábító. Ki ő valójában? A végzet asszonya vagy csupán egy unatkozó feleség, aki a férfiakban próbál kárpótlást találni? Személyét végig titokzatosság lengi be, életuntságából az alkohol és szex hozza vissza. Bálint András rendező szereposztása kiváló (ez az első rendezése a Weöres Sándor Színházban), Matusek Attila kisfiús megjelenése, szégyenlős viselkedése pontosan olyan, mint egy lázadni akaró, de még saját magával sem tisztában lévő, a felnőttkor küszöbén álló ifjúé, ellentétben Nagy Cilivel, akinek már a mosolya is a sokat tapasztalt, épp ezért az élettől már újdonságot nem váró asszonyét tükrözi. Férje, Mr. Robinson (Horváth Ákos) elfoglalt üzletember, minden ízében gyakorlatias gondolkodású, a maga ügyetlen módján még bosszúállásra is képes. Szabó Tibor és Vlahovics Edit az aggódó, de valahogy a fiúkkal igazán kezdeni mit sem tudó szülőket jelenítik meg. Még pszichológushoz is elcibálják. Az eseményekbe aztán belekavar Elaine Robinson (Nagy Katica e.h.). Hamvas ifjúságával anyja méltó vetélytársa. Nagy Katica bemutatkozása sikeresnek ígérkezik, az időnként kicsit naiv, ám ha kell, határozott lány szerepe pontosan illik hozzá. Kelemen Zoltán három alakban mutatkozik meg, ő a szállodaportás, pincér, pap, mindegyikben hitelesen.
A díszlet egyszerű, de hatásos (díszlettervező Khell Zsolt), kék és magenta szín a háttérben, központi helyen és szerepben a vajszínű dívánnyal. Legyen akár szobabelső, szálloda, kocsma vagy a templom fogadószobája, a közönség a valóságos vagy az utalásszerű kellékekkel könnyen bele tud helyezkedni a szituációba. Sokat elárulnak a karakterekről a jelmezek is, (jelmeztervező: Remete Kriszta), mintegy megerősítik az ábrázolni kívánt jellemeket.
A Diploma előtt jól sikerült darab, jó újra hallanunk Simon & Garfunkel dalait. A vígjáték igazi kikapcsolódást kínál, a nézők kacaja végigkíséri, s bár első látásra könnyednek ígérkezik, a mélyben komolyabb kérdések is meghúzódnak. Megromlott házasság, alkoholizmus, szülő-gyerek közötti problémák, túlzott szülői elvárások, kiábrándultság, ellentmondásos fiatalkor, mindez eredetileg a 60-as évek Dél-Kaliforniájára vonatkoztatva, de miért ne lenne aktuális akár ma is? Sőt, mai világunkra talán még jobban jellemző, itt Magyarországon, Szombathelyen is, a 2010-es évek végén. S mindezt úgy teszi, hogy nem gyűr maga alá. Léteznek örök témák, melyek megunhatatlanok, akárcsak az idén 50. születésnapját ünneplő Szerelmesfilm, melynek egyik főszereplője Bálint András. Nő és férfi kapcsolata kifogyhatatlan, ahány ábrázolás, annyi új nézőpont, végződjenek happy enddel vagy szomorúan, létünk alapvető titkába, a szerelembe engednek betekintést.
Érdemes elolvasnunk Charles Webb regényét, megnézni a filmet, de mindenekelőtt eljönni a Weöres Sándor Színházba, a nevetés garantált.