Az ember tragédiája olvasópróbáján

"Olvasni jó, előadni lehetetlen. Ez az általános színházi vélemény Madách nagyszabású, filozofikus művéről, Az ember tragédiájáról" , mondja bevezetésképpen Jordán Tamás igazgató, a Tragédia-előadás rendezője - aztán mindent, de mindent megtesz azért, hogy már az olvasópróbán gyökeresen megváltoztassa a Tragédiát illető közvélekedést; a teljes létszámban jelen lévő társulatban legalábbis.

"Nem ismerek színpadi művet, amely a Tragédiánál ma érvényesebb volna. Átérzem a helyzet ünnepélyességét: soha ilyen optimista, harcos, bizakodó állapotban nem voltam, mint most" , srófol egyet a hangulaton, hozzátéve, hogy a körülmények még mindig bizarrnak mondhatók. Egészen biztosan odaadó alázatra, türelemre és maximális kompromisszumkészségre lesz szükség a közös munka elvégzéséhez.

Aki látta a (mostanában sokfelé sikerrel turnézó) Szakmák Színházát, annak nem kell sokat magyarázni, hogy milyen az, amikor a filmvásznon pergő események abszolút szinkronban vannak a színpadi történésekkel - vagyis a világ legtermészetesebb dolga, hogy valaki egyszer csak "lesétál a vászonról a színpadra." A Tragédia-előadás a nagy pontosságot igénylő "greenbox-technikát" használja (merlines előzményekkel). Jordán Tamás reméli, hogy Madách sodró álma a történelemről - amelynek örökös főszereplője a színpadon oly nehezen megjeleníthető "nép" - így sodorhatja magával a közönséget is; különös tekintettel a fiatal korosztályra.

Csütörtökön eldördült a startpisztoly - Garas Dezső hangján megszólalt a kedvesnek, csak rettentően hiúnak elgondolt Úr is. Sőt, a kitűzött színháznyitó premierig, január 22-éig sem kell sokat aludnunk.