Beleszőtted a sorsod az életembe
Sokan voltak kíváncsiak a Weöres Sándor Színház októberi Miért szép? című Thea-tér programjára, ahol Péreli Zsuzsa képzőművész munkásságával ismerkedhettünk meg. Szerencsére az idő kegyes volt hozzánk, a több napja tartó esőzés megszűnt, bágyadt őszi napfény köszöntötte a művésznőt, és férjét, Tolcsvay Lászlót. Ahogy lenni szokott a Miért szép? kiállítás megnyitóval kezdődött. Péreli Zsuzsa gobelinjei magukkal ragadóak és egyedülállóak, érdeklődésének sokszínűségét tükrözik. Ahogy Oroszy Csaba mondta megnyitó beszédében, Péreli Zsuzsa örök újító, örök művész, aki ugyanakkor fegyelmezett, munkáit az örökkévalóságról szőtte. A színház aulájában lévő tárlat kuriózumnak számít, ilyen formában sehol máshol nem látható. A falikárpitokat Szelényi Károly fotóművész tolmácsolásában láthatjuk. Megtekinthetjük többek között a Felhőjáték, a Korcsolyázás angyali segédlettel, a Nővérkék, a Karácsony, vagy a Régi pesti képeslap című munkákat. Tolcsvay László Karinthy előszavával üdvözölte a közönséget.
A Krúdy Klubban Mérei Tamás, Oroszy Csaba, Jordán Tamás és Fűzfa Balázs közreműködésével folytatódott az est. Oroszy Csaba elmondta, hogy Péreli Zsuzsa pályafutása a festészettel kezdődött. Valóban így van, erősítette meg a művésznő, négyéves korától festőművésznek készült. A mamája, Péreli Gabriella írónő bohém életet élt, így a kis Zsuzsa gyermekkorának nagy részét kávéházakban töltötte, ahol alkalma nyílt megfigyelni az embereket, akiket aztán le is festett. Édesanyja enyves festéket főzött gyermekének, a kislány azzal dolgozott. A falikárpittal való első találkozása szörnyű élményt jelentett Zsuzsának, úgy gondolta, hatalmasak, iszonyatos munka árán készítik el őket, még sincs van Gogh-hatásuk. Oroszy Csaba erre megjegyezte, hogy van Gogh kedvelte a fonalat, és erősen érdeklődött a szövőmunkások élete iránt. Aztán egyszer csak valaki meglátta Zsuzsa festményeit, és olyannak találta, mintha szőve lettek volna. Ez az ember aztán bemutatta Tarján Hédi gobelinművésznek, aki megtanította szőni. Zsuzsa úgy tartja, attól kezdve kezdődött el igazán a pályája.
A legenda szerint Zsuzsa az Ecseri piacon született. Ez annyiban igaz is, hogy anyja bohém élete miatti pénzszűkében gyakran vásároltak az Ecserin különböző használati tárgyakat, ugyanakkor ez hasznosnak, szinte kincsesbányának bizonyult, hiszen sok ihlető tárgyra talált ott. Talált például régi fotókat, melyek annyira megihlették, hogy életrajzokat talált ki hozzájuk, majd meg is szőtte őket. Munkái szerteágazóak, több műfajt felölelnek, szuggesztívek. Zsuzsát nagy bordűristaként tarják számon. A szombathelyi kiállításon a korai műveiből (70-es évek) is láthatunk néhányat. Az egyik a Harminc év boldogság, melyben egy debella támaszkodik egy apró férfira. A mű humoros és szimbolikus is egyben, hiszen hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára kiírt pályázatra készült. Zsuzsa a személyes mitológiáját szövi műveibe, központi témája a harmónia, a béke, ezt szimbolizálja az arany. A mű egy állandó metafizikai tér, ám ugyanakkor megjelenik hétköznapi irónia, csúfolódás, humor is. A Karácsony című kárpit messziről szép, de közelről nem, mert láthatóvá válik például a töltényhüvely.
Jordán Tamás arról beszélt, hányféleképpen értelmezhetünk egy verset. Megnézhettünk egy részletet arról, Pilinszky hogyan szavalta el az Apokrifet. Fűzfa Balázs és Jordán tamás kettőse a 12 legszebb magyar versről is híres. Balázs szívesen rögtönöz verselemzéseket afféle paródiaként. Most is bemutatott egy találomra kiválasztott részletet egy Pilinszky kötetből, a Fabulából.
„Már a falát is megszerette,
a kőművesek simogatását,
de az ablak megállította.
A szobában emberek ültek.
Istenen kívül soha senki
olyan szépnek nem látta őket,
mint ez a tisztaszívű állat."
Jót derültünk a rögtönzött elemzésen. Mérei Tamás Tolcsvay Lászlót kérdezte Zsuzsa kiállított tárgyai és az általa írt dalok közötti kapcsolatról. Természetesen vannak olyan falikárpitok, melyekhez Tolcsvay László írt dalt, ilyen a sopronbánfalvi kolostorban lévő Axis mundi. Zsuzsa kedvence a László által komponált Doctor Herz. A zene beindította a művésznő fantáziáját, a mű tehát bordűrre került.
Aztán a Dömötör Katalin, Kaczmarski Ágnes, és Oroszy Csaba által készített film segítségével ellátogattunk Péreli Zsuzsa otthonába, Tahitótfaluba. A film, ahogy megszokhattuk, most sem nélkülözte a humort. Egy gobelinművész számára mi lehetne nagyobb ajándék, mint egy szép fonál. S honnét lehet a legkönnyebben megszerezni? Ha felbontjuk egy óvatlan ember pulóverét. A filmben megismerkedhettünk Zsuzsáék gyönyörű házával, megtudtuk, hogy a szövés milyen embert próbáló, kemény fizikai munka, mi a lábító és a nyüst, bepillantás nyertünk a szövés folyamatába, és az alkotó ember gondolataiba. S hogy visszatérjünk az Ecseri piacra, Zsuzsa munkaeszközként használt villája is onnét származik.
Jordán Tamás Kosztolányi Hajnali részegség című versét adta elő rendkívül élvezetes, stand up-os formában. Tolcsvay '68 című dalával búcsúzott tőlünk a házaspár.