Cintányéros, tankcsapdás: C(z)udar világ

2014. január 6.
Cudar világ-próbával kezdődött az év a Weöres Sándor Színház Márkus Emília termében. Mi is ott voltunk, amikor megszületett a bonyodalmakat elindító vásár-jelenet: sötét figurák, sötét világ, kivirágzó szerelem.

Január másodika, mindjárt délután három, érkeznek az originális Mágnás Miska-változat szereplői. Czukor Balázs (ő a rendező) és Kovács Gergely (ő lesz az arisztokratának álló Miska) még visszanéznek kicsit a múlt év utolsó óráira: december 30-án koccintós-közönségtalálkozós Schimmelpfennig-előadással köszöntek el 2013-tól. Azt mondják, igazi, jó, beszélgetős alkalom kerekedett. Az arab éjszaka továbbra is ott van a WSSz bérleten kívüli kínálatában.

Közben meg készül a bérletes Mágnás Miska, februári bemutatóval – és egészen sajátos változatban. Aki máris dúdolni kezdi, hogy „cintányéros cudar világ”, nem csalódik – az operett-librettó nyomán haladó előadás rá-adásul a Cudar világ címet kapta az új keresztségben –; de lesz itt sok más is.

Az év legelső próbáját a nyitó jelenetre szánják: ez az a vásár, ahol a széltől is óvott, magányos és „álruhás” Rolla megismerkedik – magával az élettel. (És az ifjú, fess Baracs mérnökkel.) Díszlet persze még nincs, csak jelzés-bútorok a színen, a tájékozódás kedvéért. Balra fehér kanapé (a Feydeau-bohózatból), itt szunyókál majd a nagymama, Vlahovics Edit. Középen íróasztal (A félkegyelműben játszott), jobbra kocsmapult (A Szent György és a Sárkányé?). Hátul, középen Müller Péter, a színház zenei vezetője varázsol az elektromos zongorával: sötét, nagyvárosi zakatolás gomolyog elő a keze alól. Tudnál valami szépet belekeverni? – kérdezi Czukor Balázs. Tud.

A vásárjelenet a rendezői instrukció szerint alapvetően „sötét dolgokkal” lesz teli: kéregetések, öklendezések, kisgyerek keresi anyját stb. „Ez az a vásár, ahova mindenki vágyik.” A Márkus Emília terem játékteréből négy hatalmas ajtó nyílik hátrafelé. Zene föl, fények le. Aztán a rendezői „most!”-ra mind a négy ajtó egyszerre, lassan föltárul. Jobbról Papp-Ionescu Dóra és Németh Gyöngyi, mellettük Bálint Éva, Kelemen Zoltán (ők lesznek mindjárt Rolla szülei, a grófi házaspár), aztán Budai Dávid, Kristóf Roland, Alberti Zsófi (Pixi, Mixi, Marcsa), a negyediken Horváth Ákos, Kovács Gergő – ez utóbbi pénzért kuncsorog, egyre erőteljesebben. Ákos hangján szól, hogy „válság van, nem érted”. A nagy körtáncban Rolla (Sodró Eliza) sziluettje is föl-föltűnik. „Rolla!, Rolla!”, hallatszik innen is, onnan is. A dizőz-mikrofon mögött Korponay Zsófi dzsesszes dallamot improvizál. Jó, most legyen úgy, hogy nem egyszerre, hanem sorban nyílnak meg az ajtók. A hatás, ha lehet, még elementárisabb. És megint elölről, és megint elölről, és megint elölről. (És megint, elölről. Jól van, gyönyörű.) Az első óra végére kikristályosodik, rögzül a vásárjelenet alapszerkezete. Azoknak a semmi mással össze nem vethető pillanatoknak lehettünk tanúi, amikor a „semmiből” egyszer csak létrejön valami. De hát maga a darab – a Cudar világ – is ezekben a hetekben születik, a Mágnás Miska nyomán, a jelenkorra hangolva a sztorit és a karaktereket. A végső szövegváltozat rögzítése a rendező és Khaled-Abdo Szaida dramaturg dolga.

A szünet után jöhet az első jelenet: a grófi házaspár (keménykedő apa, nervózus anya) rájön, hogy az előző délután még boldogan horgoló Rolla lányuk nem töltötte otthon az éjszakát. Rolla besettenkedik (a kezében tűzpiros pipacs, a Szentivánéji álomból), szerepe szerint „tankcsapdás pólóban”. Dalban magyarázza el, hogy mi az (elvégre ez egy operett): „Ha nem hiszed el, hogy az életed ajándék, nézd meg jobban, hogy élnek anyádék.” (És megint elölről.)

 

 

Vonatkozó cikk:

Cudar világ

 

 

szerző: Vas Népe (Szerző: Ölbei Lívia)
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.