Dehogy falu rossza, csak viselkedészavaros

2016. március 18.
A falu rossza olvasópróbájának az a legnagyobb újdonsága, hogy van szövegkönyv, tényleg lehet olvasni. Azért Mohácsi János rendező a végén azzal engedi el a színészeket, hogy ne tanuljanak szöveget: ami van, azt rájuk kell szabni.

Száz arany ütötte a szerző markát

Ha tavasz, akkor Mohácsi­-rendezés a WSSz-­ben, hogy föltétlenül nevetve búcsúzhassunk el az évadtól. Mohácsi János ezúttal remake­-re készül, már amennyire az ő munkamódszere megengedi az újrajátszást. (Olyan nagyon nem engedi meg.) Így vagy úgy, hat évvel ezelőtt Mohácsi János rendező és Mohácsi István dramaturg – mint általában, most is ők jegyzik a szöveget – a kaposvári társulattal már színre vitte minden idők legnevezetesebb népszínművét, A falu rosszát: „Tóth Ede okán és miatt”. Vagy inkább: „Tóth Ede után és helyett.” Tóth Ede anno megnyerte a pályadíjat a Nemzeti Színház irodalmi pályázatán A falu rosszával, száz arany ütötte a markát. És nem sokkal az eredményhirdetés után, 1875. januárjában meg is tartotta a Nemzeti Színház az ősbemutatót, a korabeli híradások szerint zajos sikerrel. Szerencsére Szombathelyen is vannak tapasztalataink arról, hogy mi a menetrendje egy sikeres drámapályázatnak. Csak azt nem tudjuk meg nagy valószínűséggel soha, hogy 100-­150 év múlva ki és hogyan porolja majd le Székely Csaba Vitéz Mihály-­drámáját: mondván, hogy jó, jó, de ez így azért már egy kicsit avíttas.

A magyar falu – idill sok zenével: „Arra kérlek titeket, hogy váltsatok jegyet”

A Mohácsi testvérek „népszínműmentő akciójában” a legfőbb frissítő­ vagy tartósítószer a humor, az irónia és a nevetés. Hogy aztán végül kinek-­kinek mitől potyog a könnye, más kérdés. És mert egy Mohácsi­-előadás rendszerint fölér egy csapat­, vagyis társulatépítő tréninggel, A falu rossza olvasópróbájára is színültig megtelik a WSSz­ Stúdió. A hosszú asztalnál a zenészek – élükön természetesen Kovács Mártonnal ­ már nem is férnek el. Pedig a Mohácsiak világában rendszerint a zene is alanyi jogon fontos szereplő; hát még, ha népszínműről van szó. Ha népszínmű, akkor rengeteg szerelem. A falu rosszában eljegyzés készül éppen, Feledi Gáspár (játssza Bányai Kelemen Barna), a gazdag falusi gazda Lajos fiát (Matusek Attila) és fogadott lányát, az árva Bátki Tercsit (Sodró Eliza) boronálná össze: „Arra kérlek tikteket, hogy váltsatok jegyet.” Ez meg majdnem úgy hangzik, mint amikor Jordán Tamás igazgató úr jegy­ meg bérletvásárlásra buzdítja a kedves szombathelyi közönséget. Az eljegyzés azért jó, mert megjelenhet itt az egész falu népe; megjelenik végső elkeseredésében a reménytelen Göndör Sándor (Kenderes Csaba) is. Akinek tulajdonképpen egy baja van: nem találja magát a saját életében. Feledi Gáspár szerint „dehogy falu rossza (mármint Göndör Sándor), csak viselkedészavaros.

szerző: Vas Népe (Szerző: Ölbei Lívia)
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.