Egy majd/nem tökéletes férfi mesélt

2015. október 10.
102 országban járt, 20 országban voltak vállalkozásai – egy világpolgár mesélt az életéről, melynek fontos állomása ma is Szombathely. Teply Tamás könyvének bemutatóján megtelt a Krúdy Klub pénteken.

Teply Tamás ma világhírű fogtechnikus, aki abban a korban teremtette meg a fogászati turizmus és a gyógy-idegenforgalom alapjait Magyarországon, amikor az még szinte elképzelhetetlen volt. Életéről az Egy (majd)nem tökéletes férfi meséi című könyvében ír… A könyv tavaly jelent meg, mostanra a harmadik kiadás előtt áll.

A szerzőnek tizenegy svájci frank volt a zsebében, amikor 23 évesen, 1964-ben elindult a nagyvilágba, idegen nyelveken nem sokkal többet tudott, mint hogy ja és nicht, a legfontosabb mégis a gyévocska volt. Második hazájából, Svájcból az idők során elkeveredett Haitira, hogy lásson egy kis vudut, aztán a csoda sarlatánokhoz a Fülöp-szigetekre, majd Izraelben összetévesztette a sófárt a szamárbőgéssel. Járt kapitalista befektetőként Azerbajdzsánban és diktátorok, mint Baby Doc vagy Enver Hodzsa országában. Klinikát létesített Moszkvában a kommunizmus idején. Sokszor esett bele a maga ásta verembe, hogy aztán a szerencse a segítségére siessen. Akkor kezdett el írni, mikor rájött, hogy ez még hiányzik az életéből.

„Azt gondoltam, megírom a könyvet gyermekeimnek, akik ugyan ismerték az életemet, de talán nem eléggé. Aztán rájöttem, hogy a történeteim mások számára is érdekesek lehetnek. Hihetetlen életem volt, mindig azt csináltam, amit akartam. Budapesten születtem egy nagyon szegény családban. Az volt a legszebb, hogy szegények voltunk, a szegénység pedig szabadságot ad, mert az embernek minél több emlék, tárgy, vagy bármi más a tulajdonában van, akkor azt félti, hogy elveszti. Azt hiszem, hogy kíváncsi voltam, és szerencsém volt - ennek köszönhetem, hogy ilyen kalandos életem volt. Szociálisan mindig érzékeny voltam. Akkor váltam emberré, amikor rájöttem, hogy hinnünk kell a szeretetben és mások megértésében.

A könyvem címválasztásán ma már csak nevetni tudok. Én azt gondolom, senki sem tökéletes. Tudtam, ha azt mondom, hogy majdnem, akkor mindenki meg fogja tőlem kérdezni, miért nem vagyok tökéletes. Mesélni mindenki tud, én rájöttem, hogy csak akkor szabad írnom, ha történeteim - amelyek nem is mindig feltétlenül igazak - a fiatalabb, valamint az idősebb generációt is érdekelhetik. Szombathely mindig fontos szerepet töltött be az életemben, hiszen itt voltam katona, illetve határőr, aztán a kilencvenes évek elejétől itt van a magyarországi cégem központja."

Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.