Északi hideg és őrület a színpadon: Interjú Czukor Balázzsal
Már megszokhattuk, hogyha Czukor Balázs rendez valamit, akkor arra oda kell figyelni.
A nevéhez fűződnek például olyan kultikus darabok, mint Az arab éjszaka, de képes a maga képére és hasonlatosságára formálni az operettet is.
A nyersanyag ezúttal nem kisebb falat, mint Shakespeare Hamletje, amelyet bérleten kívüli előadásban mutat be a Weöres Sándor Színház.
A végeredmény egy súlyos, komor, a tragédiák ősi mélységeibe merülő darab, amelyet a naprakész körítése és a Czukor-féle jellegzetes formanyelv tesz emészthetővé a 21. században.
A szombathelyi Hamlet értéke nem annyira az ismert történetben, mint inkább az egyes részletek különleges kidolgozottságában van: ez ajándékoz meg bennünket apró katarzisok sorozatával, akár a legváratlanabb pillanatokban.
Czukor Balázs rendezővel a keddi – roppant sikeres - bemutató előtt beszélgettünk.
- Miért nyúl valaki 2015-ben a klasszikusok klasszikusához?
A Hamlet nagyon sok tipikus mai problémát hordoz. Engem személy szerint például izgat az őrültség kérdése, ha körülnézek a világban, azt gondolom, néha tényleg egyszerűbb lenne megőrülni. Van abban a kérdésben valami izgalmas, ha az ember úgy dolgoz fel egy problémát, hogy őrültnek mutatja magát. Hogy aztán később ebben elveszik-e vagy sem, az egy másik kérdés.
- Ez azt jelenti, leginkább Hamlet őrültsége foglalkoztatott?
Egyrészt igen, másrészt szerettem volna valamennyire lebontani a határokat a nézőtér és a színpadi játék között. Általában azt hazudjuk, hogy nincsenek ott a nézők. Én pedig azt éreztem, ha Hamlet le akarja buktatni a saját világát, ahhoz a két világot kicsit átjárhatóvá kell tenni.
- A darab egyszerre követi az eredeti előadás történetét, és egyszerre nagyon rendhagyó. Hogyan dőlt el, hogy mi maradt meg és mi az, ami nem?
Nagyon nehéz döntés volt, hogy mit húzzunk, illetve az is, hogyan tudja hét ember eljátszani a darabot. Próbáltunk a főkonfliktusokra koncentrálni, és háttérben tartani például azt, hogy ez egy királyi család. A darab nem reflektál semmilyen jelenkori eseményekre, ugyanakkor szerettük volna, ha a világa minél fagyosabb, így emlékeztetve Dániára. Arra is törekedtünk, hogy a nagyon szép versek helyett a szövegek inkább a szituációkra koncentráljanak. Szándékosan nem akartunk megfelelni semmilyen elvárásnak, még a nagy mondatok javát is kiszedtük, hogy az alapokra tudjunk figyelmi: az őrültségre, a gyilkosságra, a szellem megjelenésre vagy a szülő-gyermek viszonyra.
- Az eredeti darabban van egy hangsúlyos rész, amely a tiédben is megjelenik: Hamlet egy színházi előadás segítségével igyekszik kiugrasztani a nyulat a bokorból, és így helyretenni a kizökkent világot. Szerinted a színháznak feladata helyretenni a világot?
Különleges kérdés, amire – bevallom – nem is nagyon tudok válaszolni. Nem tudom, mennyire tud az emberekre hatással lenni a színház. Próbáljuk őszintén megközelíteni a helyzeteket. Nagyon sok mindenen múlik, néha összejön.
Vonatkozó cikk: