Évad végi sajtótájékoztató
Jordán Tamás elmondta: „A Weöres Sándor Színház alapításakor régi vágyam látszott megvalósulni, hogy olyan színházat hozzunk létre Szombathelyen, ahová nemcsak azért térnek be az emberek, hogy egy-egy darabot megnézzenek, hanem azért, mert a színház az a hely, ahol jól érzik magukat, ahol találkozhatnak egymással, illetve a színészekkel, megbeszélhetik ügyes-bajos dolgaikat, röviden: ahol otthon érzik magukat. A színház egyik fontos szerepe, hogy közösségi tér legyen, akár a görögöknél az agora vagy a rómaiaknál a fórum. Az igazi színház nem attól hatékony, ha valaki megnéz egy műsort, majd távozik, és éli tovább addigi életét, hanem amikor egy húr megpendül a lelkében. Ilyenkor nem csupán egy egyszerű előadáson vesz részt, jóval több történik annál. Így jött létre a színház megalakulásával párhuzamosan, a közművelődési tevékenységet is magában foglaló Thea-tér programsorozat. Fórum, találkozóhely a Weöres Sándor Színházon belül, ahol a legaktuálisabb közéleti, művészeti kérdésekre adunk választ egy-egy program keretében. A Thea-tér nyitott hely a közönség és az alkotók számára egyaránt, ahol próbáljuk megvalósítani azt az elképzelésünket, hogy rendezvényeinkkel újabb és újabb alkalmat adjunk a tartalmas együttlétre, a közösségi életre, az értékteremtésre.”
A 2018/2019-es évadban is nyolc bérletes - négy őszi és négy tavaszi - bemutató várja a közönséget. Rendez Lukáts Andor, Mohácsi János, Nagy Cili, Réthly Attila, Valló Péter, először dolgozik a Weöres Sándor Színház társulatával Bálint András és Pálfi György.
A 2018/2019-es évadterv módosult: Székely Csaba: Öröm és boldogság, továbbá Mark Haddon-Simon Stephens: A kutya különös esete az éjszakában című színművei nem szerepelnek a tavaszi műsorban. Helyettük Ferdinand von Schirach német kortárs szerző Terror című színműve látható Jordán Tamás rendezésében a Márkus Emília Teremben február 8-án. A másik bemutatót, A.P. Csehov: Három nővér című drámáját Réthly Attila rendezi, a premier február 15-én lesz a Nagyszínpadon.
Bérletes előadások - 2018/2019
2018 ősz-tél
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor
komédia
„1812 decemberében egy fiatalember főhadnagyi egyenruhában érkezett a Kaukázusba. Kijelentette, hogy a rendőrminiszter hadsegédje. Kifogástalan modora, nagyvilági stílusa révén bejáratos lett a legelőkelőbb házakba, támogatását kérték Pétervárott, és kártyázni is leültek vele (mindig ő nyert). Tízezer rubelt felvett hivatalos ügyei intézésére. 1813 februárjáig tündökölt, kártyázás közben tartóztatták le, partnere, a kormányzóhelyettes megkérte a csendőröket, várják meg a parti végét. Az ügyet aztán a minisztertanács is megvitatta, a fiatalember sorsáról nincsenek további adatok…
Ez a história Gogollal is megtörtént, tőle is megijedtek, mert az útlevelében szereplő professzor-adjunktus szó nyomán csaknem a cár segédtisztjének nézték.”
Az említett esetek nyomán készült, a végtelenül korrupt cári közigazgatás gyáva és hazug hivatalnokait kíméletlenül pellengérre állító, vitriolos szatíra a megírása óta eltelt száznyolcvan év alatt szinte az egész világra kiterjedően igazolta társadalombírálatának sajnálatos érvényességét. A darabot Mohácsi János állítja színpadra, a Polgármester szerepében a friss Jászai-díjas Bajomi Nagy Györggyel.
Rendező: Mohácsi János, Nagyszínpad
Euripidész: Médeia
tragédia
Iaszón a görög mitológia egyik leghűtlenebb hőse: szinte mindent a feleségének, Médeiának köszönhet, mégis elhagyja egy másik nőért. Pedig Médeia segítette őt leghíresebb tettének, az aranygyapjú megszerzésének végrehajtásában, többször is ölt érte, ha kellett (még a saját öccsét is föláldozta), és fiúgyermekeket is szült neki. De Iaszón többé nem akar abban a kavargó érzelmi káoszban élni, amit Médeia szerelme jelent. Nyugodt, kiszámítható hétköznapokat kíván, egy harmonikus családi miliőt teremtő, megbízható asszony mellett. Csakhogy nem számol a Médeia lelke mélyén fortyogó vulkánnal: ha az kitör, iszonyatos pusztításra képes…
Ez a végzetes párkapcsolat a világ drámairodalmának legtöbbször földolgozott témái közé tartozik. A fönnmaradt ősváltozat Euripidész tragédiája, amelyben egy nő a történelem során először meri egyenjogúsítani magát egy férfival. Azt vizsgálja, mi fordíthat egymás ellen két – korábban szoros szövetségben élő – embert.
Rendező: Lukáts Andor, Márkus Emília terem
William Shakespeare: Titus Andronicus
tragédia
A római nép hosszú évek óta háborúban áll a gótokkal, hadvezérük Titus Andronicus. Miközben a császár halálát követő belviszályok gyengítik a római birodalmat, Titus a gótokon aratott győzelmei által egyre nagyobb befolyást szerez a döntéshozók szűk körében. A kor, melyben Titus mindent megtesz azért, hogy becsületes, tiszta ember maradjon, veszélyes, kiszámíthatatlan. A hadvezér hiába igyekszik, egész családja végzetes helyzetbe kerül. A Titus által Rómába hozott foglyok, köztük a gót királynő, Tamora, olyan cselszövést eszelnek ki, melyben csak azok maradhatnak pozícióban, akik semmitől sem rettennek vissza, még emberi mivoltuk elvesztésétől sem.
Az ókori Rómában játszódó történet Shakespeare egyik korai drámái közé tartozik. Ma már valódi erejét nem a véres jelenetek adják, ahogy Shakespeare korában, hanem a történet hátborzongató kiszámíthatatlansága, a kor ábrázolása, melyben bármi megtörténhet.
Rendező: Pálfi György, Nagyszínpad
Robert Harling: Acélmagnóliák
színmű
A színhely: fodrászüzlet egy álmos louisianai kisvárosban, az amerikai délen. A helybéli középosztály hölgyeinek szellemi agorája, kihagyhatatlan pletykabörze. Szombatonként azonban kizárólag kipróbált törzsvendégek meghitt találkozóhelye. Ekkor a mindenkinek készségesen kedvében járó tulajdonosnőn és újonnan fölvett, bizonytalan hátterű segédjén kívül megfordul itt a nemrég elhunyt polgármester sport-lady özvegye; a város legcsinosabb lánya, aki éppen az esküvőjére készül; édesanyja, aki örökös szélmalomharcot vív a lövöldözéseivel a fél lakosságot rettegésben tartó férjével; és szomszédjuk, a környék legélesebb nyelvű perszónája, akinek mindenkihez van egy rossz szava. S bár látszólag kedvüket lelik abban, hogy folyton marják és ugratják egymást, ha valamelyikük bajba kerül, gondolkodás nélkül összetartanak és segítenek. Márpedig a baj elkerülhetetlenül bekövetkezik…
A darabot 1989-ben Herbert Ross vitte filmre, és e műnek köszönhette karrierje fölívelését Julia Roberts (Golden Globe-díjat nyert és Oscar-jelölést is kapott alakításáért).
Rendező: Nagy Cili, Márkus Emília terem
2019 tavasz
Ferdinand von Schirach: Terror
dráma
zárt tárgyalás
A német sztárügyvédből lett drámaíró Ferdinand von Schirach (1964) – aki többek között Klaus Kinski családját is képviselte – 45 éves korában kezdett el írni. Ügyvédi tapasztalatait feldolgozó könyvei azonnal a bestseller listákra kerültek, és világszerte több millió példányban adták el őket. Két „esetgyűjteménye" (Bűnös? – 11 meglepő eset; Ártatlan? – Újabb meglepő bűnügyi esetek) és egy regénye (Collini nem beszél) magyarul is megjelent.
Első színpadi művét, a Terrort 2015 októberében egyidőben mutatta be a Deutsches Theater Berlin és a Schausspiel Frankfurt. Azóta német, svájci, dán, szlovén, osztrák, japán, izraeli, venezuleai színházak tűzték műsorukra, folyamatosan nagy népszerűségnek örvend.
A Lufthansa Berlin és München között közlekedő utasszállítóját eltéríti, és egy teltházas futballstadion felé kormányozza egy terrorista. Lars Koch vadászpilótának döntenie kell: lelője-e a repülőgépet a fedélzetén 164 emberrel, hogy megmentse a stadionbeli hetvenezret. A történteket Ferdinand von Schirach darabja egy bírósági tárgyalás keretei között dolgozza fel. A nézők az esküdtek szerepét kapják: feladatuk, hogy figyeljenek meg mindent, és a végén szavazzanak a látottak-hallottak alapján a vádlott elítéléséről vagy felmentéséről.
Ferdinand von Schirach első színpadi műve az emberi döntés felelősségét állítja középpontba, arra a kérdésre keresi a választ, vajon van-e különbség élet és élet között, ha azt a számok, a mennyiség felől nézzük. Hozhatunk-e döntést a halálról a nagyobb tragédia elkerülése érdekében? Ki a felelős?
Magyarországon a Weöres Sándor Színház a harmadik teátrum, amely bemutatja a Terrort, csatlakozva ezzel ahhoz a világszerte több tucat színházhoz, ahol a nézők – a szerző elképzelésének megfelelően – már döntöttek Lars Koch bűnösségéről. (A terror.theater oldalon megtekinthető, hogy melyik országban hogyan ítélte meg a közönség Lars Koch döntését: felmentette vagy elítélte a vadászpilótát.)
Rendező: Jordán Tamás
Márkus Emília terem
A.P. Csehov: Három nővér
dráma
Rendező: Réthly Attila
Nagyszínpad
George Bernard Shaw: Sosem lehet tudni
vígjáték
Tűz és víz házasodott össze akkor, amikor a haladó gondolkodású írónő, a női egyenjogúság ügyének későbbi engesztelhetetlen harcosa, illetve a dúsgazdag, nyakas konzervatív üzletember egybekelt. Nem csoda, hogy néhány évvel később az asszony fogta három gyermeküket, és egészen a kies Madeira szigetéig menekült velük. Ott éltek tizennyolc évig, míg a nagylány és az ikrek a felnőttkor küszöbére értek. Ám akkor eljött az ideje, hogy visszatérjenek hazájukba, és beilleszkedjenek az angol felső középosztályba, s nem utolsósorban, hogy szembesüljenek már elfeledett apjukkal… Vajon sikerül-e mindez egy olyan világban, „ahol az egész társadalom egy hazug, tettetett puszipajtásságra rendezkedett be, s ahol az ember húsz évig jó barátságban lehet valakivel, akiről nem is sejti, hogy halálos ellensége”? Ahol az emberek „csúnya dolgokat követnek el egymással szemben, de mindig szépen, finoman; kellemetlen dolgokat mondanak egymásnak, de kellemes hangon; s mielőtt megfojtanák barátaikat egy kanál vízben, mindig kloroformmal érzéstelenítik őket.” Szerencsére a fiataloknak őszinte segítőjük akad szállodájuk főpincérének személyében, akitől sosem áll távol némi hétköznapi filozofálás…
Shaw előszeretettel osztotta drámáit „kellemes és kellemetlen darabokra”. Ez az 1900-ban bemutatott, sziporkázóan szellemes műve – amely az előbbiek csoportjába tartozik – Valló Péter rendezésében kerül a közönség elé.
Rendező: Valló Péter, Nagyszínpad
Terry Johnson: Diploma előtt
színpadi játék
Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy frissdiplomás amerikai fiatalember hirtelen úgy érezze, mintha jövendő élete tébolyító űrként tátongana előtte. Ezért még a tiszteletére rendezett ünnepi vacsorán sem vesz részt, hanem inkább világgá megy. Persze egy bő hét múlva hazatér a szülői házba, mert az űr még nagyobbra nőtt benne. Hogy valamiképp betöltse, hagyja, hogy apja legjobb barátjának szexuálisan kiéhezett felesége – aki bár az anyja lehetne, még mindig bombanő – elcsábítsa. Aztán apja unszolására beleegyezik, hogy járni fog legjobb barátjuk egyetemista lányával, vagyis a szeretője gyermekével. Úgysem érdeklik egymást, gondolja. Csakhogy pechjére beleszeret, és a lány sem marad közömbös iránta. Ettől viszont a mama kiborul, és mindenkinek elmond mindent – természetesen áldozatnak állítva be magát… Ki lehet-e mászni ilyen szörnyű csávából? Képesek-e még egy esélyt adni egymásnak a fiatalok?
Charles Webb regényéből 1967-ben Mike Nichols rendezett nagy sikerű filmet, amely nemcsak a főhőst játszó Dustin Hoffmant tette világszerte ismertté, hanem a rendezőnek is Oscar-díjat hozott.
Rendező: Bálint András, Márkus Emília terem
Bérleten kívüli előadás:
Közösségi színház
Czukor Balázs új rendezése a szülés-születés témájában
A Weöres Sándor Színház a 2018/2019-es évadban szeretne egy olyan előadást létrehozni, amely a szülés és születés témáját járja körül. Az előadás a szombathelyi polgárok elmesélései alapján és részvételével készül, Czukor Balázs, Surányi Nóra és Salamon Júlia írja, Czukor Balázs rendezi.
A Volpone című előadás a fővárosi Városmajori Színházi Szemle versenyprogramjában szerepel július 3-án. A produkció máskor is utazik: augusztus 29-én a Móricz Zsigmond Színház szervezésében a nyíregyházi közönség láthatja Alföldi Róbert rendezését a Vidor Fesztiválon.
Alain-René Le Sage: Szerelmi üzletek
Adott egy szemrevaló, ám megözvegyült, így szűkös anyagi körülmények között élő báróné, aki kénytelen kettős játékot űzni: egyaránt elfogadja a jóképű, ám nincstelen, így folyton őt tarháló márki széptevését (sőt szívesen hozzá is menne), valamint a dúsgazdag, de zavaros hátterű üzletember, Turcaret úr gáláns ajándékokban megnyilvánuló udvarlását (pedig neki egyáltalán nem kíván a felesége lenni). A lebukástól csak egy szolga és egy szobalány fortélyos cselszövései mentik meg – legalábbis egy ideig… Végül aztán az veszít, akiről a legkevésbé gondolnánk, és az nyer, akit a legkevésbé tartottunk erre esélyesnek.
Le Sage 1709-ben írt darabja korának legkíméletlenebb társadalomkritikáját nyújtotta: szereplői között egy sem akad, aki őszinte lenne a másikhoz, és ne a saját érdekeit érvényesítené. Mindenkit határtalan önzés és gátlástalan képmutatás irányít. Minden érzelemnyilvánítás mögött hízelgés, haszonlesés vagy számítás húzódik meg. Nincs igaz szerelem, barátság, hűség, együttérzés – ezek látszata is csupán egy jól fölépített üzleti modell része. Meglep-e bennünket, ha ezen ismérvekre napjaink morális gyakorlatában is lépten-nyomon ráismerünk?
A komédia átdolgozott, mai világunkhoz közelebb hozott változatát Valló Péter viszi a Karneválszínház színpadára, a fontosabb szerepeket Bezerédi Zoltán, Nagy Cili és Jordán Tamás alakítja.
Szereplők:
A báróné/Nagy Cili
Turcaret/Bezerédi Zoltán
Lovag/Kálmánchelyi Zoltán
Márki/Orosz Róbert
Turcaretné/Németh Judit
Lisette/Alberti Zsófi
Frontin /Antal D. Csaba
Szipoly/Jordán Tamás
Rendező: Valló Péter
Bemutató: 2018. augusztus 16. 18 óra (esőnap: augusztus 17. 15 óra), Megyeháza udvara
További előadások időpontjai:
augusztus 17. 18 óra (esőnap: augusztus 18. 15 óra)
augusztus 18. 18 óra (esőnap: augusztus 19. 15 óra)
augusztus 19. 18 óra (esőnap: augusztus 20. 15 óra)
augusztus 20. 18 óra (esőnap: augusztus 24. 11 óra)
augusztus 24. 16.30 óra (esőnap: augusztus 26. 11 óra)
augusztus 25. 11 óra (esőnap: augusztus 26. 15 óra)
augusztus 25. 16.30 óra (esőnap: augusztus 26. 18 óra)
Ártatlan fiatalok játéka fordul át kegyetlen durvasággá, mely végül társuk életébe kerül. Mindannyian érzékelik a történtek súlyát, eluralkodik rajtuk a pánik, és közösen keresik a kibúvót tetteik következményei alól. Miként befolyásolja jövőbeli terveiket és személyiségüket? Hogy tudnak kimászni az általuk okozott slamasztikából? Meddig mennek el? Milyen korábbi sérelmek kerülnek felszínre ezáltal?
Dennis Kelly kortárs angol író DNS című drámájának ősbemutatóját Matusek Attila rendezi.
Szereplők:
Lea/Alberti Zsófi
Pali/Jámbor Nándor
Tóth G./Balogh János
Ricsi/Szabó Róbert Endre
Csilla/Gonda Kata
Dani/Kenderes Csaba
Kata/Ostyola Zsuzsanna
Ádám/Kazári András
Közreműködik: Bajomi Nagy György, Újhelyi Barna
Videó: Kaczmarski Ágnes
Zene: Szabó Róbert Endre, Horváth Dániel
Jelmez: Varga Alexandra
Smink/haj: Takács Katalin
Kellék: Viszlay Zoltán Fülöp
Súgó: Jenei Ágnes
Rendezőasszisztens: Győrváry Eszter
Rendező: Matusek Attila
Bemutató: 2018. június 17. 19 óra, Stúdiószínpad
A 2018/2019-es évadban repertoáron marad:
A dzsungel könyve
A Grönholm-módszer
A jó pálinka itassa magát
A kék pék
A padlás
A salemi boszorkányok
Egy bizonyítás körvonalai
Home Bank
Sztárcsinálók
Volpone
Távozó színművészek:
Bánfalvi Eszter, Bányai Kelemen Barna, Mertz Tibor, Vass Szilárd
Érkező színművészek:
Gubik Ági (első alkalommal Pálfi György rendezésében, a Titus Andronicusban látható)
Antal D. Csaba (első alkalommal a Karneválszínházban látható)
Nagy-Bakonyi Boglárka (Várkonyi Mátyás-Miklós Tibor: Sztárcsinálók című rockoperájában Ulrica szerepében láthatta először a szombathelyi közönség a 2017/2018-as, jubileumi évadban)
Dunai Júlia (Szép Ernő: Vőlegény című színművében Sári szerepében ismerhette meg a szombathelyi közönség a 2017/2018-as, jubileumi évadban)