Gömbibumbi és Dömper kisasszony
Dóri budapesti lány. Az Új Színházban volt stúdiós három évig. A Színművészeti felvételijén már sikeresen túl volt az első rostán, amikor Jeles András megszólította, és azt mondta, hogy nem fogják felvenni, de menjen el Szombathelyre. Az akkoriban született új színházban lehetőséget kapott A nevető ember hercegnő szerepére. Aztán jöttek a kisebb-nagyobb alakítások. Kedvence Mása, a kalauznő megformálása volt az Ivo Krobot rendezte Szigorúan ellenőrzött vonatokban. Nagy élmény volt az elismert rendező dirigálása nyomán született előadás.
2011-ben a Pótkolbász, avagy szurrogátum delikátesz stúdiószínpadán, mint Dömper kisasszony tűnt fel kiabálós, zsémbelős szerepben. Nehezen emészthető, szürreális darab volt Bajomi Nagy György "baromi hosszú" monológjaival (le a kalappal a bonyolult szöveg sikeres memorizálásáért). Viszont Dömper kisasszony nyomot hagyott, alakításán látszott a vér, verejték, akarat és igyekezet.
Számomra kedvenc alakítása a Rák Jóska, a dán királyfiban a bicegős parasztlány, aki úgy rakja egymás után kitekeredett lábait, hogy a néző szinte aggódik testi épségéért. Minden mondata, mozdulata hiteles volt.
Horváth Ákos őszinte, férfiasan kegyetlen kérdéseivel csaknem zavarba hozta. Szóba került a testsúly, majd a Szabó Győző révén megismert paleo étrend. Ákos egy félmondattal ezt úgy kommentálta: - De az ősemberek nem sokáig éltek!
Blogjában meséli az általa sütött paleo sütivel kapcsolatos élményeit, ami első alkalommal nem nagyon fogyott, másodjára pedig rájártak a családtagok. A receptet saját maga alkotta a paleolit étrend hosszas tanulmányozása után. Íme a hozzávalók!
"Paleo gesztenyés süti - anyák napi variáció
40 deka darált dió
2 nagy alma lereszelve
4 tojás
Egy kevés xilit - más édesítőszerrel is helyettesíthető
A hozzávalókat összekeverem, egy pici vízzel felöntöm. Az így kapott masszát, - első ránézésre nehéz elhinni, hogy ezt meg fogjuk enni, de a végeredmény nagyon finom - előmelegített sütőbe tesszük, és kétszáz fokon fél óráig sütjük.
Én szív alakú tortaformában sütöttem, majd mézes dióval és orgona szirmokkal díszítettem, hogy méltó díszt kapjon az ünnepre."
/Már csak az a kérdés, hol a receptben a gesztenye?/
Dóri a Csónakázótó körül fut, ahol jóleső érzés számára, hogy a járókelők felismerik, és üdvözlik. Szeret utazni. Aranyos poén volt, ahogy kikérdezett kollégái felé:
- Hol is voltam tavaly nyáron?
- Bulgáriában - jött a mélyhangú válasz.
Ennek kapcsán Horváth Ákos beszámolt egy bulgáriai élményéről, amikor hiányos orosz tudásával borotvakrémet sikerült naptej helyett vásárolnia. Teljesen bekente magát, amikor pedig bement a tengerbe a víz habzani kezdett körülötte...
Dóri nagy kutyás, így ír erről blogjában a Weöres Sándor Színház honlapján:
„Családi szokás szerint rendszerint nehéz sorsú, kicsit megtört lelkű, lehetőleg keverék kutyusokat fogadunk be. Akiken valahogy átgázolt az élet.
Tavaly nyáron a szüleim mégis kivételt tettek velem. Mikor a selyemkendőbe alaposan bebugyolált, mazsola szemekkel pillogó hófehér pamacs először aludt el a tenyeremben, egyfajta különös anyai érzés fogott el. Rám bíztak egy lelket, és az én feladatom, hogy támasza legyek ebben a veszélyekkel teli világban. Annyira pici és védtelen, hogyan is tudná magát megvédeni? Feltűnő szépségével pedig csak még inkább kivívja majd mások lenézésnek álcázott irigységét.
"Mifelénk nem járja az ilyen puccos kutya." - jegyezte meg a jóindulatú rokon.
Végtelen szerénységre kell majd nevelni...
A kék margarétákkal hímzett eb-hordó táska nem a legmegfelelőbb első lépés volt ezen az úton. Ezt azóta is életem rosszabb döntései közt tartom számon. Bár, ha jobban belegondolok, és újraválasztanom kéne az őt amúgy is sápasztó karamell, és a férfiasan bájos kék margaréta közt, én újra a kék margarétát választanám.
Első oltására már margarétástáskástul érkeztünk.
- Nagyon fél a szuritól. - mondtam egy fokkal jobban gügyögve, mint szerettem volna.
- Félegetünk? - kérdezte az orvos. De ekkor már láttam, ahogy villan a szeme a kék margarétán.
- Egyébiránt az eb neve? - kérdezte az eb szót különös nyomatékkal.
Vettem egy nagy levegőt, s szándékom szerint rendíthetetlen méltóságot sugárzó hangomon mutattam őt be.
- Gömbibumbi.
- Csak így egybe?
- Nem. Egyáltalán nem egybe. Kötőjellel. És y-nal a végén."
Vonatkozó cikk:
"Akkor fogsz hazajönni, ha itt színház lesz!"
Hipochonder, és imádja a kakukkfüvet
Mertz Tibor nem csak játszani, esni is tud
Tell Vilmos és Walterka a Cafe Frei-ben
Kiss Mari fut, úszik és játszik
Szerémi Zoltán rendezőként is bemutatozik
Huszonkét ember negyvennégy lábbal