Husit megfertőzte a színház

2013. december 5.
A színpaddal már régóta kapcsolatban áll Kiss Zoltán, Husi, a Weöres Sándor Színház világosítója. Hét évig zenélt a Los Andinos zenekarban, megjárta Ecuadort és Perut is.

Kiss Zoltán, Husi már gyermekkorában vágyott a színpadra, ugyanis már akkor zenésznek készült, ez a vágya is teljesült, ám mostanság a Weöres Sándor Színház nélkülözhetetlen világosítója. Olyannyira, hogy munkáját jutalmazták is a közelmúltban egy díjjal. A színházi szenátus által alapított Holdbeli csónakos-díjat vehetett át október végén. Az idén először kiadott Opel-különdíjat is neki ítélte az online-közönség, illetve a társulat.

– Hatalmas öröm volt ez nekem, hiszen a kollégáim ismerték el a munkámat. Mindig is vonzott a színpad és a színház. Szó szerint megfertőzött – kezdi a beszélgetést Husi.

Husi egyébként földmérőiskolát végzett, dolgozott is pár évet ebben a szakmában. A szerelem azonban Székesfehérvárra szólította, ahol egy régi álma teljesülhetett. Zenéléssel foglalkozhatott hét évig főállásban, ugyanis a dél-amerikai népzenét játszó Los Andinos együttes tagja volt, dobon, pánsípon és gitáron játszott. Így bejárta az egész országot, zenélt Ausztriában, Olaszországban, de eljutott Peruba és Ecuadorba is, ahol koncerteztek is a csapattal, valamint dalokat gyűjtöttek, amelyekből három albumot is készítettek.
– Annak ellenére, hogy „gringók” voltunk, nagyon megkedveltek minket a helyiek. Az ott élő embereken azt láttam, hogy bár sokkal szegényebbek mint mi, mégis vidámabbak és mindig találnak okot az ünneplésre – meséli élményeit.

Amikor a zenekari pályafutás véget ért, Székesfehérváron kezdett munkát keresni. Így találkozott azzal a felhívással, amely szerint világosítót kerestek a színházba. Jelentkezett az állásra, és bár nem tudta mit rejt ez a szakma, hamar elsajátította azt. Nagyon megszerette ezt a munkát, tíz évig dolgozott világosítóként a székesfehérvári színházban.

– Magyarországon nincs kimondottan olyan képzés, ahol a művészi, színházi világosítást lehetne megtanulni, így a szakma csínját-bínját az idősebb kollégáktól lestem el – teszi hozzá, aki amint meghallotta, hogy színház lesz Szombathelyen, azonnal jelentkezett. Fel is vették, s az első darabot, a 9700-at már világosította is.

– Én úgy gondolom, hogy ez legfőképpen csapatmunka. Szeretek világosító lenni, rengeteg jó pillanatot élhetek meg itt. A hab a tortán az lenne, ha ismét lenne lehetőség zenélni, hiszen ez hatalmas örömet szerez nekem – zárja szavait Husi.

szerző: Vas Népe (Szerző: Farkas Eszter)
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.