Külső tekintet
„Ugye, majd lehet próbát látogatni? Ebből a (nem egészen ártatlan) kérdésből virágzott ki az ötlet, hogy akkor kísérd végig az egész folyamatot, nézd meg, hogyan születik az előadás. Kis gyomor- (meg idő)-szorítás. A helyzet legalábbis kétélű. Kinek van joga ahhoz, hogy beleüsse az orrát olyasmibe, amihez semmi köze? A születés fájdalmai és szépségei csak azokra tartoznak, akik részesei a páros kínnak: a rendezőre és a színészekre. Nincs szükségük, az elején legalábbis, (torzító) idegen tekintetre. Az ajánlat és lehetőség viszont túlságosan csábító. A legjobb volna kukkolni. Vagy elérni, hogy a külső tekintetet se színész, se rendező ne érezze idegennek. Hát akkor próbáljuk meg.” – írja Ölbei Lívia bevezetőként, a próbanapló első részében.
A Herner Ferike faterja – próbanapló nyolc részben
Most minek is élünk akkor? Hú bazmeg, szétmegy a fejem, amikor erre gondolok, egyszerűen szétmegy... , mondja Herda Pityu jelenkori vidéki közmunkás - úgy is, mint a Hamlet sírásóinak kései utóda - árokpucolás közben. Hogy könnyebben teljen az idő. Ha telik egyáltalán.
2009. november 7. - Hogyhogy kőkemény
2009. november 14. - Nekem is kell valami élet
2009. november 21. - Krumpli és kölnisüveg
2009. november 28. - Folyosófény: színészek testközelben, Kalyiba fölött az ég
2010. március 27. - A Herner Ferike kócmackója
2010. április 5. - Ha megfeszül
2010. április 24. - Most minek is élünk akkor?
2010. május 8. - A Herner Ferike faterja: jelmez már van, díszlet még nincsen