Milyen legyen Szombathely antik színháza?

Antik színház Szombathelyen?!

Kezdjük ott, ahol a tények befejeződnek. A feltételezések szerint ugyanis a szombathelyi Kálvária templom északi oldalán látható félköríves bemélyedés helyén egykor antik szabadtéri színház állt, ahol feltételezhetően halálra ítélték Quirinus püspököt is. Igaz, ha kimegyünk a Szent István parkba, az ókori színháznak semmi nyoma, de a 19. század végén a domboldalban állítólag még láthatóak voltak az ülések maradványai. A köveit a század végén talán az egykori Palace Szálló építkezéséhez hordták el.

Erről a témáról, a szombathelyi szabadtéri színjátszás múltjáról és jövőjéről vitatkoztak péntek este a Weöres Sándor Színházban. A fórumot a Vas megyei TIT és a színház szervezte, a kerekasztal-beszélgetésben Mezős Tamás építész, Portschy Tamás, a Vas Megyei Építész Kamara elnökségi tagja és Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatónője vett részt.

Már 2006-ban tervezték

Felvezetésként Mezős Tamás építész, egyetemi tanár, műemlékvédelmi szakmérnök tartott előadást. A szakember nem ismeretlen Szombathelyen, hiszen többek között az ő nevéhez fűződik az OTP alatti bemutatóhely, az Iseum, a Ferences kert rekonstrukciója. Mezős Tamás a szombathelyi antik színház újratervezésével az előző városvezetés idején, még 2006-ban kezdett el foglalkozni: akkor merült fel először az ötlet, mi lenne, ha újra felépítenék az antik játszóhelyet.

Ha itt nem színház, vagy nézőtér állt, akkor semmi sem

A feltételezések szerint, kezdte Mezős Tamás, a Kálvária templom északi oldalán látható félköríves bemélyedés helyén tényleg teátrum vagy amfiteátrum állhatott. A 2 hektárnyi területen 1955-ben ugyan végeztek régészeti ásatásokat, Soproni Sándor néhány oldalas régészeti ásatási naplót is vezetett, de ez mindössze 15 napig tartott, hóban és fagyok közepette. Valami épület-féleség nyomaira bukkantak.

Mezős Tamás megjegyezte, a kutatásokból látszik, „ha itt nem színház, vagy nézőtér állt, akkor semmi sem.” A geodéziai kutatások is azt mutatják, hogy az „50 cm-es szintvonalak közötti távolság még ma is átlagosan 115-120 cm, ami megfelel a római színház padsorai méretének.”. Ez az jelenti, hogy simán rá lehetne ültetni egy szabadtéri lelátót.

Mezős többféle látványtervet is készített. Elképzeléseiben egy 1800 fő befogadására alkalmas szabadtéri színház szerepel, amihez egy korban-stílusban illeszkedő épületegyüttest képzelt el. A lelátó mögött oszlopcsarnokkal, pénztárpultokkal, színháztechnikai helyiségekkel, büfével, a vizes blokkokkal.

Három ötlet: egy antik, egy klasszikus és egy modern

Nincs adat arról, hogy Savaria színházának volt-e szkénéje (a görögöknél ez egy ideiglenes, évente felújított, fából készült raktárépület, illetve háttér volt), Mezős az akusztika miatt azonban szükségesnek tartja megépíteni. Az első ötletben a szkéné egy állandó építmény, ókori homlokzattal, amely Tiberius Iulius Celsus szenátor Epidauroszban látható, 135-ben befejezett könyvtárának másolata. (Az epidauroszi színház nézőterének hajlásszöge közel azonos a Kálvária domb oldalának hajlásszögével. Az üléssorokat magassági értelemben ugyanúgy 3 fellépés választja el Szombathelyen is, mint ott.)

A következő tervrajzon a szkéné szintén egy állandó építmény, egy tiszta, klasszikus stílusban megépített homlokzattal.

Mezős Tamás harmadik ötletében egy mobil szkéné szerepel, amelyet a színház idejére építenének fel, konténerekből. Nem kell megijedni ettől a megoldástól, építészetileg ugyanis nagyon elegáns módon meg lehet oldani. Jobban illeszkedne a parkhoz, nem terhelné statikailag a domboldalt, és csak szezonban terhelné a környezetet. – A fórumon a legnagyobb tetszést aztán ez az elképzelés aratta.

Legyen beszédtéma, legyen egy közös cél

Ahogy Mezős fogalmazott, azért vezette fel ötleteit, hogy töprengjünk. Nem ezeket kell megvalósítani, csak lássuk, legyen beszédtéma, hogy érdemes erről a szabadtéri színpadról Szombathelyen gondolkodni. Ahhoz, hogy pontosabban megtervezhessék, milyen legyen ez az antik szabadtéri játszóhely, részletesebb régészeti feltárásra van szükség. Egy biztos: a római korban olyan veteránok éltek Savariában, akik fogékonyak voltak a kultúrára, és a színházra:„Ahhoz, hogy a város méltó maradhasson ehhez az örökséghez, meg kell teremteni a kulturális lehetőségek széles vertikumát.”

Az iseumi nyári játékok nincs jó helyszínen?

Érdemes átgondolni, vetették fel többen is a vitafórumon, hogy tényleg szükség van-e Szombathelynek még egy szabadtéri játszóhelyre, és ha igen milyenre? Hiszen a Csónakázó tó felújítási tervében egy mobil színpad is szerepel, a szigetre is terveztek egy kisebbet, és ott az Iseum és a Ferences kert is. Portschy Tamás építész szerint ezért is mobil, elbontható játszóhelyben kellene gondolkodni, ami a mai kor színpadtechnikai igényének megfelel. Többen is tartanak tőle, hogy az Iseum mellett nem lehet ezt a szabad teret már jól kihasználni. Mezős Tamás szerint viszont a városban specializálódni kell.

Az Iseumban a nyári játékokon játszanak barokk operát, arra lett kitalálva(?), hogy magas minőségben, eredeti barokk előadásokat hozzanak itt létre, jóval kisebb közönség előtt. Ha így lenne, megtelne Sármellék külföldi turistákkal. Ahány szabadtéri játszóhely van, annyiféle színházat lehetne csinálni, amiből aztán fesztiválvárossá nőhetné ki magát Szombathely. Négy-öt hónapon keresztül kiszolgálhatná nemcsak Dunántúl, hanem Európa polgárait.

Czenki Zsuzsa szerint mostani méreteivel nem minden előadáshoz ideális játszóhely az Iseum, ráadásul sok szempontból nem felel meg a mai kor színházi követelményeinek. Ezért is lenne fontos, ha épülne a Kálvária domb alatt antik színház, hogy ott többféle műfaj meg tudjon jelenni, hogy minél szabadabb tere legyen a színésznek és rendezőknek, és minél jobban ki lehessen használni. Viszont ehhez nem csak a helybe, hanem utána az előadásokba is sokat kellene befektetni. Nem úgy, hogy van egy kicsi pénz, akkor szervezünk egy kis operát meg egy kis musicalt, ezekkel nincs hova kitörni. „Csak kívánni tudom Szombathelynek, hogy legyen ennyi pénze kultúrára, hogy Európát is szórakoztassa. De különösebb nagy reményt erre én nem látok.”

Dr.Ipkovich György (volt polgármester MSZP országgyűlési képviselő) szerint viszont nem arról van szó, hogy létesítsünk-e vagy sem, ez a szabadtéri játszóhely „nekünk ott van a földben, kérdés az, hogy hasznosítsuk-e vagy sem.” És az, mennyibe kerülne, és mennyi ideig tartana a régészeti feltárás?

Már csak egy milliárd hiányzik

Egy biztos, ebben a jelenlévő régészek is egyetértettek, hogy nagy területet kéne megásni a Szent István parkban. „Dehogy, még tönkreteszik az én lejtőm, ha megássák.” – viccelődött Mezős. Csapláros Andrea szerint egy-két ásatási szezonba beletelne, az ásatás pedig biztosan belekerülne 100 millióba. Ezzel együtt Mezős Tamás szerint az egész tervnek egy milliárd alatt meg kellene valósulnia, színháztechnikával együtt.

A közel két órás vitát Trokán Péter szellemes távozása zárta. Háromnegyed hét táján átosont a színpadon, miközben szabadkozott, hogy neki muszáj, mert előadása lesz. Az ajtóból még visszafordulva megkérdezte: Mondják csak, Szombathely hány évig várt arra, hogy kőszínháza legyen? „Kétezer”, jött a válasz. Trokán: „Látják, van még idő!”

Mások is elképzelték

Beke-Tóth Szilvia 2010-ben készült diplomaterve szintén ebben a témakörben fogant, érdemes rápillantani, egy fiatal hogyan képzelné el ezt a szabadtéri játszóhelyet.