ugrás a tartalomra

"Sírunk és örülünk"

2014. november 23.
"Sírunk és örülünk egyszerre. Sírunk, mert van mire emlékeznünk, és örülünk, mert emlékeztetnek minket, és ezáltal emlékeztethetjük a felnövekvő generációkat is."

"Sírunk és örülünk egyszerre. Sírunk, mert van mire emlékeznünk, és örülünk, mert emlékeztetnek minket, és ezáltal emlékeztethetjük a felnövekvő generációkat is. Hogy ne történjen, ne történhessen ilyen vagy hasonló szörnyűség többé, amikor ember, embernek gyilkosa." - emlékezett Grünwald Zsolt, a Szombathelyi Zsidó Hitközség tagja, aki Jordán Tamással együtt nyitotta meg a Parasztopera bemutatója előtt a Magyar Színházi Társaság, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet illetve a Nonprofit Társadalomkutató Egyesület közös kiállítását az emeleti előtérben.

A magyar színháztörténet szégyenletes korszaka az első zsidótörvénnyel kezdődött. Az 1939-es évad végétől a zsidó színi direktorokat, színészeket, rendezőket, írókat száműzték a magyar színházi életből. A kirekesztett művészek nem adták fel, s mindenáron megpróbálták túlélni a vészkorszak félelmetes éveit. Nem sok esélyük maradt az életben maradásra. A német megszállás után megszaporodtak a munkaszolgálatra való behívások, megkezdődtek a kilakoltatások, a gettóba költöztetés, mindennapossá váltak a megaláztatások, a deportálások. Budapest ostromának végnapjaiban ártatlan embereket gyilkoltak nyilas keretlegények.

A kiállítás az emberiség történetének legnagyobb tragédiájában elveszített magyar színészek, színházi szakemberek alakját idézi fel.

Nem tért vissza a munkaszolgálatból a Vígszínház komikusa, Gárdonyi Lajos; a Vígszínház epizodistája, Bondy István; a színész-író, Nagy György és a felejthetetlen nevettető, Radó Sándor. Deportálták Sziklai Jenőt, aki a szegedi színtársulatot, majd a Fővárosi Operettszínházat vezette. Örökre nyoma veszett Lakner Artúrnak, akit gyerekszínháza tett halhatatlanná. Odaveszett Steinhardt Géza, a kabarészínpad meghatározó alakja. Komlóssy Emma éhen halt az ostrom alatt. A fővárosban tomboló nyilasterror végzett a Vígszínház vezérigazgatójával, Roboz Imrével, Feld Irén színésznővel, a színháztörténetíró-ügyelővel, Erődi Jenővel. A Thália Társaság legendás alakja, Forgács Rózsi a német megszállás után önkezével vetett véget életének.

A …VAGY NEM LENNI - A magyar holokauszt színházi áldozatai című tárlat december 15-ig látható.