Nyolcadik nap - Horváth Ákos bejegyzése

Károly-híd

Szekeres Károly hidat képez a stáb és a játszók között. Így volt ez a prágai szín felvételén is, ami bensőséges hangulatú és határozottan hatékony volt, miután csak öten képviseltük a királyi udvar léhűtőit.

A nyugodt Károlyt nagyon nehéz kihozni a sodrából, ellenben a Mestert, pláne amikor a színjátszás lényegi kérdései merülnek fel, viszonylag hamar fel lehet paprikázni, ilyenkor hatalmas energiával képviseli kiforrott véleményét a színész működési mechanizmusáról, az alkotás folyamatáról, a szöveg megmunkálás örömeiről, és így ez a forgatás felfogható mesterkurzusnak is.

A nő csapodár, jelen esetben Éva, ez Madách Imre sarkos véleménye a Nőről, amit szerintem Csonka Szilvi nagyszerűen játszott, no nem azért mert ő ilyen lenne, hanem mert nagyszerű színésznő, és nem mellékesen nagyon vonzó is. Furcsa érzés nyolc-tíz ember előtt, akik természetesen a munkájukat végzik, hangosítanak világítanak stb. vehemens, vággyal teli jelenetet eljátszani, ami nem nélkülözi a testi kontaktus csókban történő megfogalmazását sem. Én, mint rendes prágai csábító, ha nem is a Károly-hídon, hanem egy virtuális bukszus mögött, illetve egy virtuális padon, a magam szerény módján jó reggelt kívántam, megköszönve a fergeteges éjszakát Évának, az örök Nőnek.